Kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a szokásos hó végi kamatdöntő ülésén. Így a korábban 5,4 százalékos alapkamat az előzetes várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 5,9 százalékra emelkedett. 

Egyúttal emelték a kamatfolyosó sávját is, megteremtve a lehetőséget az egyhetes betéti kamat további növeléséhez, itt ugyancsak 50 bázispontos az emelés, a felső sáv 8,40-re nőtt. 

Az előzetes elemzői várakozások – Virág Barnabás, a jegybank alelnökének elmúlt két heti, a kamatemelési ütem mértékének lassításával kapcsolatos megszólalásaira alapozva – arról szóltak, hogy a korábbi 100 bázispont helyett most 50 bázispontra esik vissza. 

Ugyanakkor az MNB már hónapok óta ismét az egyhetes jegybanki betétkamat szintjét tekinti irányadónak, ami már jócskán az alapkamat szintje fölé emelkedett – ez április 28. óta változatlanul 64,5 százalékon van –, és az előzetes elemzői várakozás az, hogy itt is változás lesz. Varga Zoltán, az Equilor makroelemzője szerint 30 bázispontos emelés várható az egyhetes betéteknél, és arra számít, hogy szeptemberben 7,9 százaléknál érhet majd össze az alapkamat és az egyhetes betéti kamatszint. 2024-re 8,4 százalékos alapkamatot prognosztizált. 

A jegybanki alapkamat mértékéről szóló rendelet hatálybalépésének időpontja	A jegybanki alapkamat mértéke
2022. IV. 27.	5,40%
2022. III. 23.	4,40%
2022. II. 23.	3,40%
2022. I. 26.	2,90%
2021. XII. 15.	2,40%
2021. XI. 17.	2,10%
2021. X. 20.	1,80%
2021. IX. 22.	1,65%
2021. VIII. 25.	1,50%
2021. VII. 28.	1,20%
2021. VI. 23.	0,90%
2020. VII. 22.	0,60%
2020. VI. 24.	0,75%
2016. V. 25.	0,90%
2016. IV. 27.	1,05%

Kiss Péter, az Amundi alapkezelő igazgatója úgy értékelte a Monetáris Tanács döntését, hogy ezzel a lépéssel visszaállt a normál piaci körülmények között követett korábbi ütemezés, így várakozásaik szerint augusztusra zárkózhat fel az alapkamat az egyhetes betéti kamat szintjéhez, és akkorra befejeződhet a külföldiek által nehezen értelmezhető jegybanki kettős kommunikáció. Virág Barnabás korábbi nyilatkozata szerint ez valahol a kamatemelési ciklus tetején történik meg, ami azt jelenti, hogy a csúcs időben messzebb lesz, mint azt ma sokan gondolják. A mostani ütemezéssel augusztusra érhet össze a két kamatszint, ami az Amundi jelenlegi alapforgatókönyve szerint elég sokáig, 2023 végéig változatlan maradhat.

Az MNB ma visszatért a korábbi, óvatosabb ütemű kamatemeléshez, amivel kitolhatja az irányadó egyhetes betéti kamat és az alapkamat összezárását, így a kamatemelési ciklus hosszát is. Erre szükség lehet a vártnál tartósabb infláció és a forint gyengülő trendje miatt. Így viszont tovább fennmaradhat az a kettős kommunikáció, hogy miközben a jegybank a kommunikációban szinte kizárólag az alapkamatról beszél, a hazai gazdaság szempontjából az egyhetes betéti kamat az irányadó. Ezzel a megoldással az MNB pozitív hatást tudott gyakorolni a forint árfolyamára, amikor a korábbiaknál nagyobbat emelt az alapkamaton, de most úgy tűnik, mindez fordítva is működhet: a kisebb alapkamat-emelést akkor is a gyengeség jeleként fogja fel a piac, ha nem tükrözi vissza az egyhetes betéti kamat. Ez annak a következménye, hogy a nemzetközi befektetők nem igazán értik a két kamatláb közötti különbséget, a piaci elemzésekben is az alapkamaton van a hangsúly, ráadásul a jegybank erre rá is játszik a kommunikációjával. 

Lassan egy éve tart az alapkamat-emelés és a hitelezés drágulása

Az MNB egyébként lassan egy éve kezdte meg kamatemelési ciklusát, jóval megelőzve ezzel mind az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, mind az Európai Központi Bank hasonló lépéseit. Ennek nyomán tavaly még kevésbé, idén – és főleg az orosz–ukrán háború kitörése óta – már erőteljesebben és gyorsabban jelentkezik az alapkamat-emelési ciklus hatása a lakossági lakás- és egyéb hitelek átárazásában, drágulásában is. Mindez azzal járt, hogy sokak számára a piaci lakáshitelek már kezdenek kigazdálkodhatatlanná válni. Ráadásul jelentős kockázatot jelent az emelkedő kamatszint azoknak is, akik változó kamatozású lakáshitelüket még nem fixesítették, és még jelenleg is élnek a júniusban, az előző járványvédelmi veszélyhelyzet idején elrendelt kamatstoppal, illetve rászorultsági alapú hitelmoratóriummal. Nem véletlenül javasolt a jegybank célzott kamatstopfolytatást a legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentés közzétételekor. 

Persze az alapkamat alakulása nemcsak a hitelkamatokra és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása miatt fontos. A jegybank ugyan továbbra is az infláció letörését tartja fő céljának – illetve a visszatérést a háromszázalékos inflációs szintre –, és nincs kimondott árfolyamcélja, közvetetten azonban az importált infláció, azaz az ipar és a szolgáltatások által behozott alapanyagok és egyebek áremelkedése miatt a forint-euró árfolyam alakulása is egyre fontosabb egy olyan nyitott gazdaságban, mint a magyar.

A forint árfolyama egyébként meglehetősen hektikusan alakult a kamatdöntés előtt: az olajembargó hírére gyengüléssel kezdett tőzsdenyitáskor, 395,5 forint volt egy euró, aztán átmeneti délelőtti erősödés után dél körül ismét gyengülésre váltott, igaz, még mindig erősebb volt a nyitószint alatti 394,8-cal. A kamatdöntés közzététele után ismét gyengülésnek indult a forint, negyedórával később a Teletrader adatai szerint már 396,2 forintnál járt az euró jegyzése, egy dollárért pedig 370 forintot kellett adni. 

(Borítókép: Bődey János / Index)