Dubaj a nyugati korlátozások elől menedéket kereső orosz cégek és tehetős magánszemélyek kedvenc célpontjává vált. Az emírségeken belül nem kell félniük az üzletembereknek, hogy hajóikat vagy vagyontárgyaikat lefoglalnák. Közben az adókörnyezet és a pénzügyi lehetőségek is vonzók.
Az elmúlt években teljesen megváltoztak az offshore-trendek a világon: a távoli egzotikus szigetek helyett a pénz már a Közel-Keletre áramlik. Míg Panama, a Salamon- vagy éppen a Kajmán-szigetek nehezen megközelíthetők, régen szerepelnek az adóparadicsomokat gyűjtő fekete listákon, addig az Egyesült Arab Emírségek a világ egyik legfontosabb üzleti központjává nőtte ki magát, a hatóságok kellően diszkrétek, míg az adóterhek elég alacsonyak ahhoz, hogy tökéletes célpont legyen azoknak, akik elrejtenék jövedelmüket. Legyen az legális, vagy sem.
Főként Dubaj lett vonzó a vagyonosok számára, amit jól mutat, hogy az ingatlanárakra vonatkozó nyilvánosan elérhető információk alapján a kutatók becslése szerint a külföldi magánszemélyek és vállalatok több mint 145 milliárd dollárt fektettek be a dubaji ingatlanpiacra az elmúlt 10-15 évben. Összehasonlításképpen a külföldi ingatlanbefektetők számára szintén fontos központnak számító Londonban az offshore tulajdonú ingatlanok értékét 2019-ben 66 milliárd dollárra becsülték.
Ebből több mint 31 milliárd dollárral részesednek az Európához és Oroszországhoz kötődő személyek és vállalatok.
Május elején az OCCRP oknyomozó újságírókat tömörítő csapata egy 2020-as adatszivárogtatás alapján arról írt, hogy a „Dubai Uncovered” elnevezésű vizsgálatuk szerint bűnözők, szankciókkal sújtott orosz oligarchák és korrupt tisztviselők nagy ingatlanbefektetők Dubajban.
A vagyonkimentők között azonosították Ruszlan Bajszarov, Ramzan Kadirov csecsen diktátorhoz közel álló orosz üzletembert és Alekszandr Borodajt, az orosz Duma szankciókkal sújtott tagját, aki arról ismert, hogy az önjelölt Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke lett Oroszország 2014-es ukrajnai inváziója után.
A dubaji ingatlanokkal rendelkező oroszok között van még Roman Ljabikhov, az Egyesült Államok által szankcionált kommunista párthoz tartozó törvényhozó és Dmitrij Rjbolovlev, egy ellentmondásos oligarcha is.
Az adatok ráadásul két évvel ezelőttiek: Ukrajna február 24-i lerohanása óta a jelek szerint még több orosz vitte a pénzét Dubajba és az Egyesült Arab Emírségekbe.
A nyugati szankciók kivetése óta – melyek már több száz orosz cég, magánszemély és szervezet vagyonának lefoglalásáról rendelkeztek – Oroszország legnagyobb olajszállító vállalata telepedett le például Dubajban, de a nyomában járnak a nyersanyag-kereskedők, a startupok és az állami cégek vezetői is.
A lépések mögött az Egyesült Arab Emírségek és fő kereskedelmi városának döntése áll, hogy nem hajtják végre az Oroszországgal szembeni amerikai és európai szankciókat, mivel megpróbálnak semleges álláspontot fenntartani a háborúban, annak ellenére, hogy hosszú ideje biztonsági partnerei az Egyesült Államoknak.
A Dubajba költözők egy már most is virágzó, mintegy 100 000 oroszul beszélő közösséget és enyhe bevándorlási törvényeket találtak. Az orosz turizmus is megduplázódott idén, mivel Moszkva és az Egyesült Arab Emírségek között folyamatosak a járatok.
„Dubaj szinte tökéletes feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy vonzó legyen az oroszok számára, akik biztonságos menedéket keresnek maguknak, családjuknak és vagyonuknak” – mondta Racha Helwa, az Atlantic Council washingtoni Rafiq Hariri Center for the Middle East közgazdásza a WSJ-nek.
Nyugati tisztviselők hiába kérték az Egyesült Arab Emírségeket, hogy korlátozzák az Oroszországgal folytatott kereskedelmet. Bár más országok, például Törökország és Kazahsztán is szívesen fogadják az oroszokat, és India is vásárol orosz olajat, Dubaj szerepe a pénzmozgások globális csomópontjában azt jelenti, hogy a nyugati diplomaták különösen aggódnak amiatt, hogy az emírséget felhasználják a szankciók kijátszására.
„Nem kérem, hogy a szankciók részévé váljanak” – mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter újságíróknak egy márciusi látogatás során az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban. „Azt azonban kérem [tőlük], hogy ne legyenek haszonélvezői az európai és az amerikai szankcióknak" – tette hozzá.
Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériumának szóvivője nem kívánt nyilatkozni, és a kormány múlt héten kiadott közleményére hivatkozott, amely szerint „megismételte elkötelezettségét a nemzetközi közösséggel való együttműködésben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelemben, és emlékezteti a vállalkozásokat a nemzetközi szankciós programokkal kapcsolatos kötelezettségeikre”.
Az ukrajnai háború előtt a Sovcomflot, az orosz állami olajszállító-társaság Szentpétervárról irányította hajóit, európai banki tevékenységét Cipruson végezte, és 122 tankhajóból álló flottáját bérbe adta a világ olajcégeinek, köztük a francia TotalEnergiesnek és az Aramco néven ismert Saudi Arabian Oil vállalatnak is.
Most az amerikai és európai szankciók megtiltanak minden kapcsolatot a céggel, így a Sovcomflot nem tud együttműködni európai biztosítókkal, bankokkal és kereskedőkkel. A Sovcomflot jelenlegi és volt alkalmazottjai elmondták, hogy a vállalat úgy döntött, hogy műveleteinek nagy részét és személyzetének egy részét Dubajba költözteti, ahol a vezetők bíznak abban, hogy a kormány nem fog szankciókat alkalmazni az ottani leányvállalatával szemben.
A dubaji bázis révén a Sovcomflot olyan szolgáltatásokat kaphat, amelyekkel hajói továbbra is közlekedhetnek, beleértve az üzemanyag átvételét, a javításokat, a személyzet biztosítását és a banki szolgáltatásokat – mondták a hajózási ágazat tisztviselői és a szankciók szakértői a Wall Street Journalnek. A megállapodás mentőövet jelentett Moszkva olajexportjának, az olyan orosz állami vállalatoknak, mint például a Rosznyeft. A cég a Sovcomflot tartályhajóit használja a nyersolaj szállítására a hajózási adatbázisok szerint.
A legérdekesebb, hogy a legtöbb, Dubajban letelepedő orosz magánszemély vagy vállalat ellen nem hoztak szankciókat az Európai Unióban vagy az Egyesült Államokban.
Ilyen például a Speaklab Limited nevű startupcég, amely székhelyét Szentpétervárról Dubajba helyezi át, mivel az orosz gazdaságot sújtó szankciók miatt nem tudta kezelni a tengerentúli partnereknek történő kifizetéseket, illetve nem tudta igénybe venni a nyugati vállalatok videókonferencia- és e-mail-marketingszolgáltatásait. A cég különböző országokból érkező embereket hoz össze, hogy személyesen és online nyelveket tanuljanak, és vezetői szerint a vállalkozás összeomlott volna, ha Oroszországban marad. A dubaji pénzügyi központban való berendezkedés néhány hetet vett igénybe.
Az állásoldalak Dubaj-szerte hirdetnek oroszul beszélő munkatársakat kereső munkaköröket szállodákban, éttermekben és szépségszalonokban.
A dubaji pénzügyi szakemberek elmondták, hogy orosz üzletemberektől kapnak megkereséseket, hogy telepítsék át a cégeiket Nyugat-Európából, ahol a bankok lezárták az oroszokhoz kapcsolódó számlákat. Az emírségekbeli bankok segítenek az oroszoknak a letelepedésben, még akkor is, ha több kérdést tesznek fel a potenciális ügyfelekről, hogy elkerüljék a szankciókkal sújtott személyeket.
Az egyik cég, amely gazdag emberek és vagyonuk áttelepítésére összpontosít az Egyesült Arab Emírségekbe, azt mondta a WSJ-nek, hogy az ukrajnai invázióig 2016 óta nem szerződött orosz ügyféllel. Február óta 15-öt vett fel, ami új ügyfeleinek mintegy harmada. A cég szerint az általa Dubajba kimenekített vagyon – vállalatok, készpénz és egyéb vagyontárgyak – értéke jóval meghaladja a 4,5 milliárd dollárt. Ezek az ügyfelek lakóhelyüket Oroszországból, a cégbejegyzéseket és a bankszámlákat pedig Luxemburgból, Ciprusról, Londonból és Zürichből helyezték át a közel-keleti városba.
Moszkva csak részben örül annak, hogy Dubaj tárt karokkal várja a pénzes embereket: Oroszország gazdaságának sokat árt, hogy az emberek kimenekítik a devizájukat, vagy elköltöztetik a szolgáltatócégeiket.
A háború kezdetén Oroszország megtiltotta, hogy az emberek 10 000 dollárnál több külföldi valutát készpénzben vigyenek ki az országból, ezt az összeget később 50 000 dollárra emelték.
(Borítókép: Laszló Szirtesi / Getty Images)