A cseh államfő, Miloš Zeman lecserélte a cseh jegybank igazgatósági tagjait, miután szerinte túlzott mértékben emelték a jegybanki alapkamatot. A cseh jegybank célja ezzel az volt, hogy letörje a közel harmincéves csúcson lévő inflációt – írta meg a Bloomberg.

Csehországban más országok gyakorlatához képest máshogy működik a jegybank igazgatósági tagjainak megválasztása: az államfő, azaz jelenleg Miloš Zeman kizárólagos joga a központi bankárok kiválasztása. Élve törvény adta jogával, szerdán három új tagot nevezett ki a testületbe, megtagadva a második mandátumot két olyan jegybankártól, akik eltökéltek voltak a további szigorítás mellett. Minderre azután került sor, hogy váratlanul a gyors monetáris szigorítás eltökélt ellenzőjét, Aleš Michlt nevezték ki májusban a központi bank új elnökének.

Az államfő június elején Éva Zamrazilovát, Jan Fraitot és Karina Kubelkovát választotta be a testületbe, valamint Michlnek adta a jegybankelnöki tisztséget. Zeman azért változtatott az igazgatóság összetételén, mivel meglátása szerint az inflációt nagyrészt a külföldről érkező sokkok okozzák, és az államfő szerint a túlzott monetáris szigorítás elősegítheti az árak emelését. (A tankönyvi példák ezzel éppen ellentétes megállapításra jutnak – a szerk.) A döntés értelmében Zamrazilová lesz a cseh jegybank alelnöke.

A Patria Finance brókercég elemzői szerint annak ellenére, hogy a cseh korona árfolyama nagyot esett Michl jegybankelnök májusi kinevezése után, a befektetők Frait és Zamrazilová beiktatását azért tekinthetik pozitívumnak, mert így megszűnt az igazgatósági tagok megválasztása körüli bizonytalanság. Azt érdemes lehet megjegyezni, hogy a szakértők Kubelková jegybanki alapkamattal kapcsolatos nézeteiről még nem rendelkeznek információval.

Minden bizonnyal rossz hírnek bizonyulhat, hogy a jegybanki szigorítást következetesen támogató Tomáš Nidetzky alelnök és Vojtěch Benda igazgatósági tag nem szerezte meg a második mandátumukat. Ezért a cseh korona rövid távon nyomás alatt maradhat, és a jegybanknak aktívabban kell megvédenie

– mondta a Patria.

A cseh korona májusi eladási hulláma a korábbi jegybanki döntéshozókat arra késztette, hogy beavatkozzanak a valuta támogatásának érdekében. Az új jegybankelnök, Michl azóta azt nyilatkozta, hogy a piaci mozgást a korona spekulatív eladásai okozták, a befektetők pedig további kamatemelésekre számítottak.

Michl az elmúlt évben mind a nyolc alkalommal a kamatemelés ellen szavazott. Összesen 550 bázisponttal emelték meg az irányadó kamatot. Úgy vélekedett, hogy ha a hitelfelvétel költségeit elég magasra emelik, tudják majd mérsékelni a csehországi infláció mértékét.

A jegybank új elnöke nem zárkózik el teljesen a további lehetséges szigorításoktól sem, ha a közeljövőben szükségét érzi. Legutóbb májusban emeltek kamatot, akkor 75 bázisponttal, 5,75 százalékra növelték a szintet. Erre azért került sor, mivel az igazgatótanács többsége attól tartott, hogy a külföldről érkező költségsokkok hamar begyűrűznek, és megemelhetik a munkavállalók bérigényét.

A cseh jegybanknak a jelenlegi összetételében június 22-én még egy kamatdöntő ülése lesz. A leköszönő jegybankelnök, Jiří Rusnok szerint a tartós inflációs nyomás újabb, legalább 75 bázispontos emelésre adhat okot.

(Borítókép: Miloš Zeman 2018. május 10-én. Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto via Getty Images)