Télre csirkehúshiányt hozhat Európában az energiaárak elszabadulása, mivel Nyugat-Európában egyre jobban spórolnak a fogyasztók, így a drága húsból kevesebbet vesznek. A veszteséget elkerülendő a termelés emiatt visszaeshet. Árletörő importra esély nincs a sertéshúsnál se. Körkép a hatósági árak okozta zavaros élelmiszerpiacról.
Egyre furcsább árváltozásokra lehetnek figyelmesek a vásárlók az élelmiszerek hatósági árszabályozása és az elszálló infláció miatt – ami a KSH legfrissebb adatközlése szerint májusban már 10,7 százalék volt éves összevetésben. Ezt a boltok polcai mellett leglátványosabban az Agrárközgazdasági Intézet piaci árinformációs rendszerének adatai mutatják, ahogyan arra is rávilágítanak, hogy mekkora bizonyos esetekben mennyivel torzítják a piaci viszonyokhoz képest az ársapkás termékek a statisztikákat.
Az AKI már az árstop bevezetése előtt elkezdte gyűjteni bizonyos termékek áfa nélkül számolt kiskereskedelmi beszerzési árait is, sőt idén már a kiskereskedelmi láncoknál a fogyasztói árakat és a kereskedelmi árrést monitorozó adatszolgáltatása is van. Utóbbi már csak azért is hasznos, mert az áfa nélküli és a forgalmi adóval terhelt árat egyszerre mutatja.
2022 20. hetén, azaz május 16–22. között például
Ugyanakkor a nem ársapkás, és alapesetben a 2,8-asnál olcsóbb 1,5 százalékos UHT-tejet viszont nyomon követi az AKI kereskedelmi árréses monitoring rendszere, ezért jól mutatja a valós piaci folyamatokat.
Az igazán szürreális a fentiekkel összevetve az, hogy a gyártói márkás másfeles tej litere áfával terhelten átlagosan 369,78 forintba került, míg a saját márkás 254,71 forint volt (áfa nélkül előbbi 252,17, utóbbi 242,59 forint volt).
Vagyis az alapesetben olcsóbb termék most bőven többe került, mint az árstoppolt, de egyébként gazdagabb beltartalmú, és emiatt drágább termék. A kiskereskedelmi láncok egyébként átlagosan – azaz a gyártói és saját márkás termékek árát átlagolva – 208,52 forintért vette áfa nélkül számítva.
A fenti különbségeket is figyelembe véve meglepő, hogy míg május harmadik hetében az AKI adatai szerint a 2,8-as UHT-tejből 2 496 808 litert adtak el az országban, addig a 1,5-es UHT-tejből 2 489 176 litert. Egy évvel korábban azonban csak a 1,5-es zsírtartalmú termékből 2 638 170 litert értékesítettek, és a drágább 2,8-asból csak 1 084 300 liter fogyott el azon a héten.
Ugyancsak látványos a sertéscombénál egyébként jobbára 200-300 forinttal olcsóbb sertéslapocka áralakulása is. Az AKI adatai szerint a 20. héten fogyasztói ára áfával 1665,2 forint volt, áfa nélkül 1585,9 forintot kellett volna a boltban hagyni. Ehhez képest a kiskereskedelmi beszerzési ára áfa nélkül 1271,97 forint volt kilogrammonként. Vagyis az értékesebb hatósági áras húsrésznél drágábban került forgalomba.
De az is jól látszik, hogy annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban volt egy jelentősebb áremelkedés az élősertéseknél, és az uniós szintű hiány miatt könnyebb volt sertéstartóknak és a feldolgozóknak is elismertetni az áremelési törekvéseiket – ami egyébként még mindig csak a tavalyi, és nem a tavaszi takarmány és egyéb költségnövekedést kompenzálná –, azért még mindig látványos a kiskereskedelem alkuereje.
Ágazati szakértők szerint egyébként legjobban a KSH által vizsgált rövidkaraj áralakulása modellezi, hogyan alakulna ársapka nélkül a sertéscombé: ez ugyanis a januári átlagosan 1710 forintos klilogrammonkénti ártól májusra elért 2150 forintig.
Még a március elején, a háború kirobbanását követő első piaci pánikreakciók lecsillapodása idején írtunk arról, a piaci realitások alapján a háborútól függetlenül eleve magas takarmány és energiaárak miatt májusra valójában 20–25 százalékos átadási áremelés után, 2-3 ezer forint közötti csirkehús, illetve akár 3-4 ezer forint közötti sertéshús fogyasztói árak mellett lehetne tartósan biztosítani a két ágazat működőképességét, illetve azt, hogy újabb termelők már ne hagyjanak fel a működéssel. Pedig akkor a hatósági árak már hatályosak voltak többek között a baromfiágazat prémiumtermékének számító csirkemellre, illetve a sertéscombra is. Azóta egyes termékeknél nagyjából teljesültek is ezek az árváltozással kapcsolatos előrejelzések.
A friss KSH jelentés szerint 15 élelmiszeripari termékcsoport fogyasztói ára emelkedett 20 százaléknál többet májusban, ezen belül tizenegy terméknél, köztük a baromfiúhúsnál 30 százalék feletti növekedést mértek tavaly májushoz képest.
Az inflációs adathoz fűzött kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arról írt, hogy az árstopok hatása nélkül akár 16 százalék is lehetett volt a leértékelődés mértéke májusban. Szerinte azonban az inflációfékező hatás nagyobb részben az üzemanyagok ársapkája miatt jelentkezik, ami részben a KSH fogyasztói árindex számítási módszertanából adódik, ennél ugyanis az üzemanyagokat nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint az élelmiszereket.
Becslése szerint 1,5-2,5 százalékot jelenthet a hét élelmiszerre bevezetett hatósági ár hatása az index alakulásában.
Hozzátette: az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos vagy teljes megszüntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre alapesetben nem számít.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt, hogy a kormány szeretné meghosszabbítani a benzinárstopot és az élelmiszerárstopot, de erről még nem született döntés. Azonban azt mondta, ha marad a háború, „akkor az ársapkákat nem lehet kivezetni, vagy csak nagyon lassan”.
A sertés tőkehús és a szárazáruk, készítmények esetében folyamatos és fokozatos árnövekedés várható a következő fél évben – feltéve, hogy nem lesz közben hirtelen piaci krach. Eddig ugyanis sok sertéstartó a tavaly őszi áron beszerzett takarmányból etette a jószágait, azonban a háború miatt már tonnánként 140 ezer forintos várakozás van az újtermésű búzára és közelíti ezt a kukorica ára is. Ez pedig további költségnövekedést jelent egy olyan ágazatban, ami a kínai sertésbeszerzések elapadása miatt másfél évig túltermeléssel küzdött Európában – ezért is voltak képtelenek a sertéstartók és a feldolgozók valós önköltséget elismertető áremelést elérni hosszú ideig. Mostanra azonban európai szinten is csökkent az állomány, a magyar kocaselejtezés pedig 2021 végén, és 2022 elején hasonló arányú volt ehhez. Március elejéig a statisztikák szerint 8,2 százalékkal esett vissza a vágásszám a hazai vágóhidakon.
Ágazati források szerint a kocaállomány csökkenése miatt a malachiány csak most kezdi majd éreztetni a hatását, és a következő hónapokra is alacsonyabb vágásszámot várnak a vágóhidakon. Az élőállat ára év eleje óta egyébként 50 százalékkal emelkedett, és ez teszi ki a tőkehús feldolgozói önköltségének 70–85 százalékát. Ezen felül a többi önköltségi elem is 15–20 százalékkal emelkedett az idén. A kínálat szűkülése pedig azzal jár majd, hogy könnyebb lesz valamelyest beépíteni a valós önköltséget a feldolgozói átadási árakba is.
Március végén Varga Zoltán, az Equilor elemzője arról beszélt az Indexnek, hogy egy 40 százalékos alapanyagár-emelkedés a sertéságazatban újabb 20–25 százalékos húskészítmény-fogyasztói áremeléssel járhat. A kiskereskedelem ugyanis a rekordközeli 400 forintot közelítő euróárfolyam, és az alacsonyabb európai kínálat miatt aligha tudja olcsó importtal ellensúlyozni ezt.
Az egyelőre kérdéses, hogy a fogyasztók mennyire fogadják majd el az áremelkedést, de a szakértők azt valószínűsítik, hogy ha lesz is fogyasztáscsökkenés, akkor is egy magasabb árszinten stabilizálódik majd az értékesítés.
Ez egyébként csirkemellfilé esetében egyértelműen látszik Németországban, ahol már kezdett visszakorrigálni az ár, mivel a német fogyasztó egyszerűen nem vásárolt, a láncok meg kevesebbet rendeltek
– mondta az Indexnek Bárány László, a Magyar Brojlerszövetség elnöke, a Master Good cégcsoport tulajdonosa. Szavai szerint míg kiszereléstől és csomagolástól függően június elején 5,1–5,5 euró volt egy kilogramm csirkemellfilé exportára Nyugat-Európában – május elején még 5,8–6 euró volt kilogrammonként –, addig a hazai kiskereskedelem felé a magyar feldolgozók 1530–1600 forintos átadási áron adják el azért, mert a csirke többi részét is szeretnék értékesíteni. Most ugyanis a megdrágult – közel triplájára nőtt – és akadozó tengeri szállítmányozás miatt kevésbé jó opció az Európában nem keresett húsrészeket, mint amilyen a csirkeszárnyvég, Dél-Kelet Ázsiába értékesíteni.
Minden ellenkező feltételezés ellenére egyébként a csirke far-hát sem egy slágertermék Magyarországon, mivel az egy hét alatt értékesített csirkehús csaknem 90 százaléka jellemzően mellfilé. Mindenesetre számításai szerint jelenleg, a még a tavalyi, 100 ezer forintos búzán és a 90 ezer forintos kukoricán nevelt jószágból kikerülő
csirkemellfilé valós feldolgozói ára ársapka nélkül 1800 forint lenne, ami kisker árrés és 5 százalék áfa mellett 2100–2300 forint közötti fogyasztói árat feltételezne.
Az egyelőre megjósolhatatlan, hogy visszaesne-e a magyar fogyasztás is az árstop kivezetése után, ha a valós költségekkel szembesülnének a vásárlók. Egyelőre ugyanis még nem esett vissza a fogyasztás. A baromfitartók és feldolgozók azonban készülnek a következő, a tevékenységüket érintő ársokkra, amit az új betakarítású gabona ára és a megjósolhatatlanul alakuló európai energiaárak jelentenek. Áremelési törekvéseiket egyelőre támogatja az is, hogy Európa-szerte olyan súlyos volt a madárinfluenza, hogy egyelőre kisebb hiány van baromfihúsból.
Ezt a hiányt először az új termés ára miatt elmaradó új telepítések súlyosbíthatják, majd pedig a téli fűtési szezon gázárai mélyíthetik el
– mondja Bárány László, aki szerint a téli gázkészletek rendelkezésre állása és várhatóan magas árai miatt kifejezett csirkehúshiányra kell számítson Európa. Szerinte ezt a brazil csirkehúsimport se enyhítené, mivel az európai vásárló nem vesz fagyasztott terméket, ráadásul az ottani árak is csak logisztikai költséggel olcsóbbak az európainál mostanra. Úgy számol, hogy a tavalyinál most 58 százalékkal drágább élő csirke kilogrammjára vetítve további 55–60 forintos áremelés kompenzálná csak a várható takarmánydrágulás és további 60 forint a növekvő energiaárak hatását.
Utóbbi a feldolgozóknál jelentkező energiaköltséggel megfejelve még további 250–290 forintos költségemelkedést jelent a csirkemellfilére vetítve. Szerinte nem kizárt, hogy jövő májusra bőven eléri a népszerű hústermék kilogrammonkénti ára a 2500 forintot.
Szakértők szerint arra is kevés az esély, hogy a következő hónapokban érdemben csökkenjen például a fehércukor piaci ára. Az AKI jelentése szerint a világpiaci átlagára márciushoz képest 4 százalékkal emelkedett áprilisra, elérve az 504 eurót tonnánként. A londoni árutőzsdén pedig a fehércukor fronthavi jegyzése a május 17-i 555 dollár (USD)/tonnáról május 27-re 568 dollár/tonnára nőtt.
A gabonaárak és a rezsiköltségek emelkedése miatt 300 forint lehet egy kiló liszt, a kenyér pedig 800 forintba kerülhet – hangzott el egy szakmai konferencián. Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke a kenyérárak alakulása kapcsán nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az InfoRádiónak, szerinte egyelőre nem tudják megbecsülni, mennyivel drágul a kenyér, de az biztos, hogy a költségek növekedése miatt a pékek kénytelenek lesznek árat emelni.
Az egyébként az AKI PÁIR heti értékesítési mennyiségeket rögzítő adatgyűjtéséből egyértelműen látszik, hogy bár jellemzően minden hónap 10-e, azaz a fizetésnap hetében ugrik meg jelentősebben a sertéscomb értékesítése,
az árstop várható májusi kivezetésére azért a hó vége ellenére is készletezéssel készültek a családok.
A húsvét utáni héten mindössze 222,94 tonnát értékesítettek ebből országszerte, majd április utolsó hetében 269,3 tonnát, május első hetében 253,09 tonnát, és a második héten ez egészen 286,41 tonnáig ugrott fel, hogy aztán a 20. hétre 128,5 tonnás heti értékesítésig zuhanjon vissza. Hasonló a trend a friss csirkemellfilé, a liszt és az olaj esetében is. Aztán megalakult az új kormány és jött a bejelentés, hogy júliusig meghosszabbítják a hatósági árakat.
Egyelőre megjósolni senki nem meri senki, mi lesz, ha megint meghosszabbítja vagy ha kivezeti a kormány a hatósági árakat, akár egy, akár több lépcsőben.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)