Az építőipar tavaly sikeres évet zárt, de ez a szárnyalás az állami és a közösségi építkezések elhalasztása miatt megtorpanhat, a KSH friss adatai szerint visszaesett a szektor teljesítménye az előző hónaphoz képest. Az ágazat ennek ellenére nincs elkeseredve, mert a lakosság építkezési és lakásfelújítási kedve a magas árak ellenére sem lankadt. Ráadásul mivel a fa- és acéláruk piacán már érzékelhetően csökkentek az árak, így előreláthatólag az emberek építési kedve nem csökken majd.
Idén áprilisban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, de az előző hónaphoz, márciushoz képest 5,9 százalékkal csökkent a szektor teljesítménye – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból.
Az építményfőcsoportok termelése közül az épületek építéséé 1,2 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 11,4 százalékkal nőtt tavaly tavaszhoz képest.
Az építőipari termelés az április havi visszaeséssel együtt is 12,1 százalékkal bővült az első négy hónapban. Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 8,0 százalékkal magasabb volt a 2021. április véginél. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 8,8 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 20,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A lakossági beruházási kedv kitarthat
A tavalyi év második felében az építőiparnak bőven volt megrendelése, így nagyon erős évet tudhatott maga mögött. Idén viszont a szektornak csökkent a rendelésállománya, hiszen számos állami beruházást elhalasztottak. Azt viszont jelenleg nem lehet megmondani, hogy az év végére a csökkenés mértéke 5 vagy 15 százalék lesz-e – nyilatkozta az Indexnek Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, aki azt is elmondta, hogy hiába volt a 2022-es év első három hónapjában 15,7 százalékkal magasabb az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, a háborús események megálljt parancsolnak az építőipar szárnyalásának.
A szektorban például hiányozni fognak az állami és közösségi megrendelések, hiszen ezek nagy részét elhalasztották. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nemrégiben jelentette be, hogy a kormány összesen 861 milliárd forintnyi beruházást a következő évekre fog áttolni.
Az ÉVOSZ elnöke a döntés ellenére optimistán látja az idei évet, mert szerinte az építőipar még így is 5500 milliárd forintot fog teljesíteni.
Koji László szerint ezt az összeget úgy is sikerül elérni, hogy a 2022-es költségvetés már 500 milliárddal kevesebb állami megrendelést tartalmaz. Ráadásul már azt is sejteni lehet, hogy a jövő évben is számos nagy összegű beruházás kezdődik majd jóval később.
A halasztások miatt tehát az építőipar 2022 és 2023-as években nagyjából 1100-1200 milliárd forintnyi állami megrendeléstől eshet majd el. Ezt a hiányt egyébként az elnök szerint lakossági oldalról lehetne pótolni, de véleménye szerint a szektor a jövőben az állampolgárokra csak akkor számíthat, ha a kormány a lakáscélú hitelek kamatát 5 százalék körül befagyasztaná, illetve ha az új építésű családi házaknál is alkalmazható 5 százalékos áfát a jövőben határidő nélkülivé tenné.
Az állam kivételével egyébként egyelőre senkinél nem tapasztaljuk az építési kedv csökkenését, még ha tudjuk is, hogy az építőipari anyagok ára drasztikusan megemelkedett – összegezte az ÉVOSZ elnöke, aki a továbbiakban elmondta azt is, hogy az ágazatban egyébként azért olyan szembetűnő az áremelés mértéke, mert az építőiparnak nagyon nagy érdekeltsége van az importban. Az alapanyagok mintegy ötven százaléka érkezik külföldről, amelyeknek az árképzését igencsak befolyásolja az orosz–ukrán háború és a gyenge forint. Ezt a helyzetet tetőzi tovább az a tény, hogy eddig jellemzően Oroszországtól, Ukrajnától és Fehéroroszországtól vásároltuk acélipari, faipari, a réz- és alumíniumalapú termékeket, de most ezt nem tehetjük meg – mondta az elnök.
Épp ezért Magyarországnak a fent felsorolt anyagokat alternatív import piacokról kell beszereznie, de a jelenlegi uniós szabályozások ezt nem teszik lehetővé. Éppen ezért Brüsszel irányításával gyorsan újra kellene gondolni a különböző kvótákat, vámokat, mert akkor a magyar piac el lenne látva például kínai, török vagy épp iráni építőanyagokkal – mondta Koji László.
Az építőanyagok ára tavaly 80–150 százalékkal emelkedett: jellemzően a kőzetgyapot, a fa és az acél ára szökött a magasba. S bár a szomszédban dúló háború, az energiaárak emelkedése és a gyenge forint hármasa nem igazán kedvez az itthoni árak alakulásának, némi fényt lehet látni az alagút végén: a fa és az acél ára némiképp elkezdett csökkeni.
Persze ez az 5-10 százalék közötti ár-visszarendeződés még mindig töredéke annak, amekkora drágulást megélt a piac, de az ÉVOSZ elnöke szerint az év végére az építési termékek piacán rendeződni fognak az árak, ezért 2023-ban jobb lesz a tervezhetőség, könnyebb lesz előre kalkulálni a költségekkel.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)