A globális minimumadó bevezetése adóemelést, a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését jelentené Magyarországon, ezért a kormány a nemzetközi nyomás ellenére sem támogatja az erről szóló uniós irányelv elfogadását – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozását követően Luxembourgban.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a háború hatásai miatt az európai gazdaság már így is súlyos kihívásokkal néz szembe, a magyar álláspont szerint a jelenlegi helyzetben nem szabad tovább növelni a termelő vállalatok adóterheit.
A Pénzügyminisztérium sajtóközleménye kitér arra is, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) javaslata eredetileg a digitális nagyvállalatok megadóztatását tűzte ki célul. Ez viszont mára megváltozott, a fókusz eltolódott, és a termelő vállatokra is pluszadóterhet rónának ki. Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy „az elhúzódó háború, az elszálló energiaárak, a háborús infláció és a megszakadó beszállítói láncok miatt egy ilyen adóemelés súlyos károkat okozna az európai gazdaságnak, különösen a közép-kelet-európai országoknak”.
A világ más földrészeivel szembeni versenyképességet tovább rontaná, hogy a globális minimumadó bevezetésére elsőként Európában kerülne sor – tette hozzá a pénzügyminiszter, majd kiemelte, hogy „az elmúlt évtized adócsökkentéseinek köszönhetően ma Magyarországon az egyik legalacsonyabb a munkát és a vállalkozásokat terhelő adók szintje Európában”. Tehát a Pénzügyminisztérium szerint a globális minimumadó bevezetése adóemeléssel és elbocsátásokkal járna, ezért a kormány a jelenlegi formájában
nem támogatja az uniós irányelv elfogadását.
Ezzel az adónemmel korábban már mi is többször is foglalkoztunk. Régóta sejthető volt, hogy a kilencszázalékos társaságiadó-szinttel rendelkező Magyarország biztosan érintett lesz a globális minimumadó bevezetésében. Ugyanis azoknak a multinacionális vállalatoknak lett volna kiegészítő adókötelezettségük, amelyek leányvállalatának tényleges adóterhelése egy adott országban nem éri el a 15 százalékot.
A szabályozás a 750 millió euró (közel háromszázmilliárd forint) konszolidált árbevétel feletti vállalatcsoportokra vonatkozik, amely szabályok az OECD-országokban lévő leányvállalatok esetében 2023. január 1-jén, harmadik országok esetében 2024-től lépnének hatályba. A szabályozást abban az esetben lehet alkalmazni, ha a leányvállalat országában az effektív adókulcs (ETR), vagyis a beszámítható adók és a speciálisan meghatározott adóalap hányadosa alacsonyabb mint 15 százalék.
Bár Varga Mihály pénzügyminiszter korábban jelezte, hogy a magyar kormány elfogadja, az új adótervezet később politikai viták tárgya lett. Észtország, Lengyelország és Magyarország tudatta, hogy addig nem támogatja az irányelv elfogadását, amíg az Egyesült Államok szenátusa sem fogadta el.
Szinte azonnal elfogadta a parlament Gazdasági bizottsága (Gb) hétfőn azt a beterjesztést, miszerint Magyarország elutasítja a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását. A javaslatot Bánki Erik, a Gb elnöke terjesztette elő.
A beterjesztés indoklása szerint tekintettel az „orosz–ukrán háború által okozott új világgazdasági helyzetre, továbbá különös tekintettel a háborús inflációra és a háborús gazdasági válságra” az alábbi határozatot hozza:
Az Országgyűlés ellenzi a multinacionális csoportokra az unióban alkalmazandó globális minimumadó-mértékről szóló tanácsi irányelvtervezet elfogadását. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
A bizottsági előterjesztés szerint a szükséges szakértői munka „nem a megfelelő ütemben halad globális szinten, így az irányelv elfogadása megelőzné a globális szabályok végleges elfogadását. A globális minimumadó részletszabályai tekintetében a javaslat nem áll készen a végrehajtásra. A munka lassan halad, és bizonytalan, hogy mikor zárulhat le, ugyanakkor bizonytalan annak kimenetele is”. Mindez már akkor arra utalt, hogy a kormány már nem támogatja a globális minimumadó alkalmazását.
(Borítókép: Varga Mihály 2022. június 15-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)