A BB két-három évvel ezelőttig nagyon széles kínálatot nyújtott a hitelkártyát kereső ügyfelek számára, ezek közül érdemes kiemelnünk a Budapest Arany, a UPC, az AEGON, a Főgáz, a Go!, az Euronics, a Budapest Classic (Media Markt) hitelkártyákat és a Tesco Vásárlókártyát.

Amióta lehet tudni, hogy egyesül a Budapest Bank az MKB Bankkal, majd később pedig a Takarékbankkal, a fúzió miatt folyamatosan változott a hitelkártya-kínálat, több kártya értékesítése megszűnt, másoknál pedig visszafogták az ügyfeleknek juttatott előnyöket:

1. Először a UPC hitelkártyák esetében a UPC-n kívüli vásárlásokra és csoportos beszedésekre vonatkozó, általánosan 2 százalékos visszatérítési arányt felezték le 1 százalékra, az ugyanerre vonatkozó maximumot pedig 20 ezer forintról a negyedére, 5 ezer forintra csökkentették.
2. Ezután az Aegon hitelkártyák szintén vonzó visszatérítési lehetőségeit kurtították meg: például az élelmiszerboltos vásárlások után 2 százalék helyett csak 1 százalékot kezdtek el visszaadni, majd még egy kis időt követően már igényelni sem lehetett ilyen hitelkártyát.
3. Később a UPC magyarországi operációját felvásárolta a Vodafone, innentől pedig a UPC hitelkártyák esetében már a UPC-nél történő fizetések összegéből visszajáró pénzt is csökkentették: 6 százalék helyett már erre is csak 1 százalékot adtak vissza a kártyabirtokosoknak, kisvártatva pedig a kártyanevet is átalakították Budapest Standard hitelkártyára.
4. A Főgáz hitelkártya pedig a Budapest Bank és az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. közötti megállapodás megszűnése miatt került le a palettáról, a korábbi kártyák Go! hitelkártyává alakultak át.
5. 2018. október 29-étől a visszatérítések mértékét minden hitelkártya után már tranzakciónként számítják és természetesen lefelé kerekítenek, majd ezeket az egyenként lefelé, egész számra kerekített értékeket adják össze és ennyivel csökkentik a hó végén a kártyabirtokosok tartozását, míg korábban összeadták az összes havi vásárlás és csoportos beszedés összegét és az így kapott végeredményből számították ki a visszatérítés mértékét. Ezzel is csökkentek az akkor még a fúzióra készülő bank költségei.
6. Az ügyfelek számára addig kapott előnyök elvétele szempontjából a legdrasztikusabb lépés az lehetett, hogy 2019. augusztus 8-ától nem adnak visszatérítést a postai csekkek Budapest Bankos hitelkártyával történő befizetése után, és ekkortól a visszatérítéseket egyéb más, kevésbé gyakori tranzakcióknál is megszüntették.
7. 2019. november 21-étől pedig már a bankon kívüli pénzügyi szolgáltatások (pl. a Revolut-befizetésekre) és a MasterCard-kártyák közötti pénzküldések után sem adnak semmilyen visszatérítést.
8. A bankfúzióban az MKB-n és a Budapest Bankon kívül szintén érintett Takarékbank Takarék Extra hitelkártyájának értékesítését 2020-ban megszüntették.
9. Az MKB Bank 2022. március 31-én megszüntette az ország egyik legjobb hitelkártyájának értékesítését is: a hirdetményük szerint a korábbi Budapest Arany hitelkártyát ezután már semmilyen formában nem lehet igényelni.
10. Az MKB Banknál a hitelkártya-tartozások csekkes befizetésének költsége 2022. április 1-étől 180 forintról 189 forintra emelkedett.
11. 11. A legújabb hitelkártya hirdetményben pedig már olyan tétel is szerepel, hogy postai csekkes befizetés feldolgozási költsége, mértéke jelenleg 0 Ft, de 2023. április 1-jétől 180 Ft + 6,7 ezrelék, de min. 250 Ft, azaz 180 Ft + 0,67 százalék, de min. 250 Ft. Azt fontos tudni, hogy ez a tétel csak a 2022. április 1-je után új hitelkártyát igénylőkre fog vonatkozni, viszont ez is hozzáadódik a csekkbefizetés költségéhez. Így az ezután szerződést kötő új ügyfeleknek 2023. április 1-jétől együttesen már 189 Ft + 180 Ft + 0,67 százalék lesz a hitelkártya-tartozás csekkes befizetésének összesített költsége. Ez óriási emelés, hiszen az új ügyfeleknek az éves kártyadíj és a számla esetlegesen felmerülő költségein kívül 2023. április 1-jétől a csekken történő visszafizetéssel járó megemelt költséget is meg kell fizetniük, ha a folyamatosan keletkező hitelkártya-tartozásukat ilyen módon szeretnék rendezni. Az új ügyfelek gyakorlatilag csak akkor járhatnak jól, ha tartozásukat legfeljebb 2023 márciusáig fizetik csekken, utána viszont vagy pénztári befizetéssel, vagy banki átutalással oldják meg. Ez azért fontos, mert eddig például egy többszázezer forintos tartozást csekken volt olcsóbb befizetni, ugyanis a Budapest Banknál a csekkdíjnak körülbelül a kétszeresét tette ki a hitelkártya-tartozás pénztári befizetési költsége, míg az ekkora összeget egy másik banktól átutalva jellemzően a csekkdíjnál nagyobb összeget vont le a másik bank utalási költség gyanánt.
    
    
    

A Magyar Bankholding szerint a hazai és a nemzetközi hitelkártyapiac is folyamatosan alakul, a változó ügyféligények, felhasználói szokások és az egyre szorosabb partneri együttműködések együttesen alakítják a kedvezményeket, kondíciókat. A Magyar Bankholding szerint fontos megjegyezni, hogy a partneri együttműködés keretein belül értékesített termékek, így a hitelkártyák körét befolyásolhatja a két cég közötti együttműködés tartalma/megléte is, ezért szűnt meg például a UPC Hitelkártya, amelyet a UPC és a Vodafone egyesülését követően vezettek ki, mivel a UPC már nem folytat önálló üzleti tevékenységet.

A költségnövekedésre, az egyes hitelkártyák megszüntetésére és a bank várható hitelkártya-állományára vonatkozó kérdéseinkre a Magyar Bankholding válasza a következő volt:

A KSH szerinti infláció mértékével emeltük a hitelkártyák díjait, ahogy tettük ezt az előző években is, erről az ügyfeleket tájékoztattuk és a korábbi évekhez hasonlóan idén sem tapasztaltuk azt, hogy emiatt növekedett volna a hitelkártyaszámlák megszüntetésére irányuló kérelmek száma. A Takarék Extra hitelkártyát nem indítjuk újra, helyette két co-branded hitelkártyával készül a Magyar Bankholding, a Takarékbank GO és a Takarékbank GO Platinum hitelkártyákkal.

Tehát ami pozitívum, hogy a Takarékbank megszűnt kártyái helyett lesznek új konstrukciók. A Magyar Bankholdingtól azt is megkérdeztük, hogy miért döntöttek a csekkbeszedési díj bevezetése mellett, erre azt válaszolták, hogy a Magyar Posta díjemelése miatt vált szükségessé a fizetendő díjak megemelése. 

A jelenleg alkalmazott „Postai csekkes befizetés” díja 189 forint. [A banknál] a díjat csak inflációval indexálhatjuk, azonban a Magyar Postának fizetendő pénzforgalmi szolgáltatások díjait az infláció mértékénél nagyobb arányban emelik, tehát jelenleg az Ügyfél a Banknak 189 forintot fizet, a Bank a Posta felé azonban 188 Ft + 0,79 százalék, de minimum 246 forintot fizet, vagyis itt minden egyes csekkes törlesztőrészlet kiegyenlítés 57 forintos költséget generál a banknak

– közölte velünk a Magyar Bankholding a saját díjkalkulációját. Tehát a gyakorlatban akkor is ki kell fizetnie a banknak a 246 forintos minimumköltséget, ha egyébként a készpénzátutalási megbízás százalékos költsége annyira alacsony lenne, hogy nem érné el ezt az összeget.

A válaszukban azt is jelezték, hogy más költségnövekedés miatt is díjemelésre kényszerültek: a csekk gyártása, a borítékolás és postázás is drágult az elmúlt időszakban. „Nem célunk, hogy az ügyfeleket elveszítsük, de szeretnénk egyéb fizetési mód irányába terelni őket, amely mindkét fél számára kevésbé költséges és kockázatos” – kommentálták az Indexnek a helyzetet.

A Magyar Bankholdingtól arra is választ kaptunk, hogy a hitelkártyás vásárlások utáni visszatérítések mértékét miért csökkentették ilyen mértékben:

A visszatérítésekkel kapcsolatban az egész hitelkártyapiacra jellemző, hogy egyre csökken a co-branded (más cégekkel közösen kibocsátott – a szerk.) kártyák száma, minden bank az egyszerűsítésre törekszik. A korábbi együttműködések egy része megszűnt vagy átalakult, így a partnerek már nem viselik tovább a költségek rájuk eső részét, ezért vált szükségessé, hogy a visszatérítéseket átalakítsuk. A kártyahasználati szokások is változnak, ezért igyekszünk az ügyfelek igényeihez illeszkedő visszatérítési formákat bevezetni, így a GO kártya esetén is a plusz két százalék abban a kategóriában jár, ahol az ügyfél adott hónapban a kilenc kategória közül a legtöbbet költi.

Eddig ezt sem a Budapest Bank, sem az MKB Bank nem terhelte át az ügyfelekre, pedig a posta az elmúlt években többször is emelte az üzleti ügyfeleknek (így a bankoknak is) felszámított csekkbeszedési díjtételét, ezért sajnos az új hitelkártyát igénylőknek ezzel a pluszköltséggel is számolniuk kell. Az MKB Bank áprilisi lépésével az első fecske volt a hazai pénzintézetek közül. A Magyar Bankholding válasza a 2021-es díjtételt tartalmazta, így feltételezhető, hogy a Magyar Posta nekik még a tavalyi díjat számítja fel, miközben a posta hirdetménye szerint a díj 2022. január 1-jén is tovább emelkedett.

A hitelkártyák jellemzően akkor kelendők, ha az ügyfelek nyerhetnek is rajta, és ha a költségeik meg sem közelítik azt, mint amennyi visszatérítést a vásárlásaik után megkaphatnak.

Nem véletlen, hogy a Budapest Banknak ilyen jó hitelkártya-portfóliója volt, hiszen a korábbi tulajdonosuk, az amerikai GE az Amerikai Egyesült Államokból rengeteg kiváló konstrukciót figyelembe vehetett, melyek segítségével már csak a magyar piacra kellett igazítaniuk a bevezetésre kerülő hitelkártyák paramétereit. Mivel a bankfúzió következtében az MKB-nak egy ilyen portfólió került a birtokába, amely korábban nem volt a fő profiljuk, kihívás lehet számukra a Budapest Bank amerikai szemléletű példáját követni. 

A Magyar Bankholding szerint a fúzió során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a legjobb termékeket, gyakorlatokat, tapasztalatokat egyesítve, egyszerűen átlátható, a fogyasztói szokásoknak leginkább megfelelő termékpalettával legyenek jelen a piacon.

Úgy látják, hogy az egyes termékek értékajánlatának elemeit nem szabad külön-külön vizsgálni, mivel ezek összességében képesek biztosítani azon előnyöket, amelyek miatt az ügyfélnek ajánlanak egy-egy kártyát. A kártya ajánlásakor első körben az ügyfél költési szokásait és a várható felhasználási területeket érdemes figyelembe venni, majd ezt követően az egyes termékek kedvezményeit, kondícióit, és nem utolsó sorban a partnerek (pl. kártyatársaság, kereskedelmi partnerek) által nyújtott kedvezményeket és szolgáltatásokat érdemes megvizsgálni. 

A bank szerint a kedvezmények egyébként nem tűntek el, sőt sokkal áttekinthetőbbé váltak: a régi partneri pontgyűjtő kártyák helyett a GO hitelkártyát ajánlja a bank, ami 2 százalék visszatérítést biztosít automatikusan és ezt abban a kategóriában írják jóvá, amelyben az ügyfél az adott hónapban a legtöbbet költötte. További érdekesség, hogy az áruhitel a partnereknél (pl. Media Markt, Euronics), bármilyen típusú MKB hitelkártyával igénybe vehető a részletfizetés, illetve az aktuálisan elérhető egyéb kedvezmények/szolgáltatások.

Sikeres amerikai példa

A nálunk szerencsésebb amerikai ügyfelek például a Bank of America jobbnál jobb hitelkártyái közül is választhatnak: az online igénylést követően vagy ha az első 90 nap alatt legalább 1000 dollárért vásárolnak, akkor megjutalmazzák őket 200 vagy 500 dolláros csatlakozási bónusszal, melyet a vásárlások utáni, jellemzően kategóriánként 1-2-3 százalékos korlátlan összegű visszatérítésen felül kapnak meg. És ha ez még nem lenne elegendő, a legtöbb kártya ingyenes, azaz éves költsége 0 dollár.

Amerikában már nagyon régen rájöttek, hogy ebben a termékben nem a lehúzás a nyerő, hanem az, ha a bankok hagyják nyerni az ügyfeleket is, hiszen csak így fogják egyre többen igénybe venni az adott terméket. Ehhez képest a rosszul megalkotott hitelkártya-konstrukciók csak arra „jók”, hogy elvegyék a banki ügyfelek kedvét és a kevés megmaradt pénzügyi tudatosságot is derékba törjék.

Mivel a legtöbben vagy nem tudják helyesen használni az ilyen kártyákat, vagy egyszerűen képtelenek betartani a fizetési határidőket, ezért hamar negatív tapasztalatot szerezhetnek a hitelkártyákkal kapcsolatban, ami rövid távon ugyan többletpénzt hoz a kártyakibocsátó bankoknak, azonban hosszú távon olyan negatív hatással jár, ami sokkal többet árt a pénzintézeteknek annál, mint amennyit nyertek vele.

A Magyar Bankholdingnál sokkal pozitívabban látják a helyzetet: „Hitelkártyák esetében, aktiválást követően kollegáink edukációs tevékenységet is folytatnak, minden esetben tájékoztatják az ügyfeleket az általuk igényelt hitelkártya termék főbb tulajdonságairól, kondícióiról, amellett, hogy a bankfiókokban vagy értékesítési pontokon is megtörténik ezen információk átadása, annak érdekében, hogy az egyes termékek kedvezményeit, szolgáltatásait megismerjék ügyfeleink. Fontos részletek, amelyekre minden esetben kitérünk: biztonsággal kapcsolatos tudnivalók, a visszafizetési határidő, visszafizetés módjai, költségek, valamint, a kedvezményszabályzat főbb elemei. 

A Magyar Bankholding továbbra is elkötelezett a hitelkártyatermékek iránt, folyamatosan vizsgáljuk a további együttműködési lehetőségeket partnereinkkel, amelyek segítségével ügyfeleink számára folyamatosan versenyképes, letisztult, ugyanakkor értékajánlatban gazdag, termékportfóliót tudunk biztosítani”,

- áll a Magyar Bankholding válaszában.

(Borítókép: Az MKB Bank nagy méretű reklámja a Nyugati téren 2018. január 30-án. Fotó: Jászai Csaba / MTI)