Öt tagállam kéri, hogy az Unió egységesen szabályozza a nagy technológia cégek, mint a Facebook és a Google adatközpontjait, mert kisvárosnyi energiát fogyasztanak.
Egységesítené a techcégek adatközpontjainak létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos uniós szabályozást öt tagállam annak érdekében, hogy a digitális gazdaság fejlődése összhangban legyen az EU zöld és fenntarthatósági céljaival, de ami a legfőbb: az orosz–ukrán háború nyomán fokozódó energiaellátás-biztonsági kívánalmakkal is. Luxemburg, Hollandia, Belgium, Németország és Dánia a június 27-i uniós energiaminiszteri találkozón terjesztené elő kezdeményezését, amely szigorúbban korlátozná azon létesítmények működését, amelyek a közösségi médiában közzétett bejegyzésektől az üzleti alkalmazásokig mindent kezelnek – írta a Bloomberg.
Többek között szigorúbb jelentéstételi követelményeket kívánnak bevezetni az adatközpontok számára, többek között a szén-dioxid-kibocsátás, a megújuló energiaforrások felhasználása, valamint az energia-, hűtés és vízfelhasználás hatékonysága tekintetében. Az öt ország emellett fel akarja hatalmazni a bizottságot, hogy minimális teljesítménykritériumokat határozzon meg.
Főleg akkor válik égetővé a kérdés, ha Vlagyimir Putyin tényleg elzárja a gázcsapokat a nyáron, leállítva a gáztározók téli feltöltését, az európai kormányoknak pedig arról kell dönteniük, hogy lesz-e világítás a lakosságnak, vagy inkább épüljön-e még egy 10 hektárnál nagyobb szerverpark. Nem véletlen, hogy Hollandiában felfüggesztették a Meta új, Európa legnagyobb ilyen létesítményének szánt 166 hektáros, azaz mintegy 230 futballpályányi területű adatközpontjának építését, noha 2019-ben, a beruházás bejelentésekor mind a kormány, mind pedig a szomszédos, 23 ezer lakosú városka, Zeewolde üdvözölte a beruházást.
Azóta azonban 3-4-szeresre emelkedtek a gáz- és a villamosenergia-árak, a tervezett adatközpont energiaigénye pedig, mint kiderült, a Meta minden energiatakarékossági fogadkozása ellenére is a város éves villanyfogyasztásának dupláját, 1380 gigawattórát tenne ki. A holland kormány 2022 februárjában, közvetlenül a választások előtt bejelentette, hogy kilenc hónapos tilalmat rendel el a 10 hektárnál nagyobb, 70 megawattnál több energiát igénylő új adatközpontok engedélyezésére – csak ebben az országban 25 ilyen beruházási kérelem vár elbírálásra. Azóta azonban a helyi párt, a Leefbaar Zeewolde – azaz az „Élhető Zeewolde” – megnyerte a regionális szavazást a létesítmény ellen folytatott kampánya után.
A nagyságrendek érzékeltetéséhez nem árt tudni, hogy az EU adatközpontjai már 2018-ban is a közösség villamosenergia-igényének 2,7 százalékát tették ki, és a folyamatos digitális átalakulás azzal jár, hogy egyre többen töltik idejüket az interneten böngészéssel, online vásárlással vagy filmek streamelésével. Az Európai Bizottság szerint ez a szám 2030-ra 3,2 százalékra nőhet – ha nem korlátozzák –, ami közel 100 terrawattóra fogyasztást jelent. Ez nagyjából kétszerese annak az energiamennyiségnek, amit Görögország 2019-ben felhasznált. Írországban pedig, amely a kedvező adózási környezete miatt az EU legnagyobb adatközpontszékhely-szolgáltatójává vált az elmúlt években, a helyi energiaszabályozó hatóság arra hívta fel a figyelmet, hogy ha minden ugyanígy folytatódik, a a fogyasztóknak végül áramkimaradásokkal kell szembenézniük. Ezért új, a hálózathoz való hozzáférési szabályozást sürgetett, mivel prognózisa szerint 2030-ra az adatközpontok energiaigénye elérheti az ország villamosenergia-fogyasztásának 23 százalékát.
Az Európában adatközpontokat üzemeltető techóriások állítják, hogy már most is betartják saját magas szintű zöld szabványaikat. A Meta szerint a központjaik szén-dioxid-kibocsátása nulla, és 100 százalékban megújuló energiával működnek. A Microsoft célja, hogy 2024-ig 95 százalékkal csökkentse a szerverhűtő rendszerekhez használt vízfogyasztást. A környezetvédők szerint azonban nem biztos, hogy a megújuló energiát egy az egyben ezen központ működtetésére kellene fordítani. „Ha nem lépünk fel az adatközpontokkal kapcsolatban, akkor elveszítjük a földgáztól való függetlenedés és az energetikai átállás lehetőségének egy részét” – mondta ezzel kapcsolatban Claude Turmes, Luxemburg energia- és területrendezési minisztere, a Zöld Párt tagja.
A véleményére már csak azért is érdemes odafigyelni, mivel Luxemburgban is áll egy ilyen, még 2017-ben bejelentett óriásberuházás, méghozzá a Google 1,1 milliárd dolláros új adatközpontjának a létrehozása Bissen mellett. Az építkezéshez szükséges területet már megvette a cég, át is minősítették mezőgazdaságiból ipari felhasználásúvá, azonban még nem indult el az építkezés. A kormány egyelőre várja, hogyan dönt a cég, azonban ha a megépítése mellett határoznak, akkor elvárja a legenergiahatékonyabb megoldások alkalmazását.
(Borítókép: Egy alkalmazott sétál a Facebook adatközpontjában 2012. április 19-én. Fotó: Rainier Ehrhardt / Getty Images)