Szlovákia veszi át június 30-án a V4-országok elnöki teendőit Magyarországtól. Az orosz–ukrán háború miatt megroppant együttműködés hangsúlyai a politikai szövetségről a katonai kooperációra helyeződnek át.
A visegrádi országok vezérkari főnökei még június közepén tárgyaltak Debrecenben a közös katonai együttműködésről, amely az orosz–ukrán háború kirobbanása óta különös hangsúlyt kapott. Ráadásul a visegrádi négyek közös uniós harccsoportja (a V4 EU HCS) – a NATO felügyelete alatt – 2023 januárjától hat hónapos készültségben lesz. A harccsoport vezetését Lengyelország látja majd el, ami azért tűnik kényes kérdésnek ebben a pillanatban, mert a júniusi vezérkari főnöki egyeztetésről épp a lengyel fél maradt távol.
Az orosz–ukrán háború miatt a V4-országok között kialakult feszültség enyhítésére tett kísérletek árnyékában feltűnő, hogy Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon is gyorsabb fokozatba kapcsolt a haderőfejlesztés A védelmi kiadások 2017–2018 óta folyamatosan nőnek, de az orosz invázió kezdete óta a volt keleti blokk országai újabb és újabb hadi fejlesztési programokat jelentenek be.
Oroszország Ukrajna elleni agressziója a V4-ek országaiban ahhoz a felismeréshez vezetett, hogy a biztonság növelése, a haderő modernizálása, a katonai képességek, illetve a kibervédelem gyorsabb fejlesztése prioritás.
Lengyelország – történelmi okok miatt is – a leghatározottabb az orosz-ukrán–konfliktusban. A megfelelő támogatás nyújtása és saját országának védelme érdekében a hadsereg modernizálását, létszámának megkétszerezését tervezi.
A haderőre fordított kiadásokat jövőre a GDP három százalékára, 20,8 milliárd dollárra kívánja emelni. Lengyelországban az idei katonai kiadásokra ez idáig 13 milliárd dollárt költöttek, ami az ország költségvetésének 12 százalékát emészti fel. Minden héten fegyverszállítmányt küldenek Ukrajnába, ami szintén nagy kiadásokat jelent: május végéig körülbelül másfél milliárd dollárt fordítottak az ukrán haderő megsegítésére.
A cseh védelmi minisztérium költségvetését szintén több milliárd cseh koronával növelik 2023-ban. A többletforrást a tervek szerint új fegyverekre, lőszerekre és katonai hardverekre fordítják.
A védelmi miniszter, Jana Černochová kérésére a cseh miniszterelnök, illetve a parlament is támogatta, hogy az idei védelmi költségvetést megemeljék egymilliárd koronával (45 millió dollárral). Így a 2022. évi haderőre fordított költségek 89,1 milliárd koronára (négymilliárd dollárra) emelkednek. Ennek ellenére ez az emelkedés inkább tűnik szimbolikusnak Csehország esetében, hiszen más európai országokhoz képest az újabb források – amelyeket leginkább lőfegyverek vásárlására fog fordítani a kormány – jelentéktelenek.
Szlovákia a jelenlegi orosz–ukrán konfliktusban azon a véleményen van, hogy a katonai kiadásokat gyorsabban kell növelni, az erre szánt költségvetési forrásnak minimum a GDP két százalékának kell lennie. Ez legalább 1.9 milliárd dollárt jelent, amelyet már idén is a hadseregre szeretnének fordítani. A szlovák honvédelmi minisztérium 2035-ig hosszú távú fejlesztési tervet készített, amelyhez legalább 38 milliárd dollárt igényelt. A tervezetet a szlovák kormány június első felében jóváhagyta.
A következő években Magyarországon is folytatódik a védelmi kiadások, hét éve tartó növelése. Míg a 2010-es évek közepén a GDP alig egy százalékát vagy annyit sem fordított hazánk hadikiadásokra, addig a 2018-ban kezdődött Zrínyi 2026 Honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően ez az összeg ma már több mint másfél százalék a nemzeti össztermékhez viszonyítva.
A kormány tervei szerint 2024-ben a magyar haderőfejlesztési kiadások elérik, illetve meghaladják a NATO által megkövetelt 2 százalékot (GDP-arányosan). A jövő évi költségvetésben, 2023-ban a különadókból feltöltött honvédelmi alapba 842 milliárd forint kerül. Ebből a légierő fejlesztésére több mint 216 milliárdot, a szárazföldi képességek fejlesztésére 398 milliárdot, a katonai infrastruktúra működtetésére 120 milliárdot, egyéb fejlesztési, működési kiadásokra pedig több mint 106 milliárd forintot tervez fordítani a kormány.
(Borítókép: A lengyel hadsereg hadgyakorlata az északkelet-lengyelországi Orzysz gyakorlóterén 2021. november 9-én. Fotó: MTI / PAP / Tomasz Waszczuk)