Bár pénteken Franciaország átadja Csehországnak az EU-elnökséget, Emmanuel Macron francia elnök nem tekinti lezártnak a globális minimumadó ügyét, amelyet már a magyar kormány uniós vétója dacára is keresztülvinne. Az Orbán Viktor vezette kabinet az utolsó hetekben rondított bele az ukrajnai háborúval terhelt francia elnökség már elkönyvelt sikerébe. Most már a párizsi kormány megkerülné Budapestet az ügyben.
December 20-án publikálta a végleges modell szabályait a globális társasági minimumadó kapcsán az OECD. A modellszabályok több mint 135 ország konszenzusa alapján születtek meg, és egy globálisan összehangolt társasági adórendszer alapjait teremtik meg: az adóreform lényege, hogy a legnagyobb vállalatoknak kellene fizetniük 750 millió euró csoportszintű árbevétel fölött a világ 140 országában. Az adóelkerülés és agresszív adóoptimalizáció ellenében minden országban egységesen 15 százalékos társasági adót kellene fizetniük, ami ráadásul effektív szint, vagyis a ténylegesen beszedett szintet jelöli, nem az adókedvezményekkel csökkenthetőt. (Magáról az adóról itt írtunk részletesen.)
A magyar kormány viszont – miután tavaly év végén felsorakozott a tervezet mögött – idén június közepén mégis megvétózta a kezdeményezést, miután az Országgyűlés kétharmados Fidesz–KDNP-s többsége határozatban utasította el a kezdeményezést. A magyar kormány azzal érvelt, hogy miután itthon 9 százalékos a tao-szint, ezért a globális minimumadó bevezetése adóemelést jelentene. A kormány szerint a megnövelt teher a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését jelentené Magyarországon.
Korábban azonban az OECD-ben és az EU-s egyeztetéseken is számos javaslatot tett a kormány, amelyet figyelembe vettek a globális minimumadó végleges tervezeténél: például magyar szempontból kulcsfontosságú volt a helyi iparűzési adó esetében, hogy azt figyelembe vegyék a társasági adó mellett az effektív adókulcs számítása során. Az uniós direktíva esetében Magyarország szerette volna – az irányelv értelmezésének megkönnyítése céljából – a figyelembe vehető adók megnevezését elérni, ez ellen pedig Brüsszel nem is ágált.
Így az egyszer már a magyar bólogatásokat is megnyerő, egyébként a Joe Biden elnök vezette washingtoni adminisztráció által kigondolt minimumadó esetében meglepő volt a magyar vétó az EU-s direktíva esetében. A kormány az adóemelés ellen azt hozta fel érvnek, hogy az ukrajnai háború miatt kialakulóban lévő gazdasági válság mellett hátrányos ezzel akadályozni a vállalkozói szektort.
„A globális minimumadó bevezetése olyan nehézségekbe ütközik, amelyeken nem tudunk átlépni, mi az adócsökkentések kormánya vagyunk” – cizellálta a kormány álláspontját Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Madridban, a NATO-tagországok csúcstalálkozója után.
Minél alacsonyabbak a munkát, a vállalkozásokat terhelő adók, az annál inkább segíti a versenyképességet. Ez Magyarország példáján keresztül be is bizonyosodott, hiszen amióta Európa legalacsonyabb társasági adóját kell fizetni Magyarországon, azóta minden évben megdől a beruházási rekord – magyarázta még a külügyminiszter.
Viszont a magyar vétó könnyen lehet, hogy semmit sem jelent, és azok a nagy multinacionális vállalatok sem ússzák meg a megfizetését, amelyek Magyarországon működnek.
A globális minimumadó lényege ugyanis épp az, hogy ha egy országban egy társaság kevesebbet fizet, akkor a székhelye szerinti vagy egy másik országban, ahol jelenléttel bír, így is, úgy is meg kell, hogy fizesse azt.
Arról pedig már korábban a napi.hu is írt, hogy az amerikai kormány mellett a francia vezetés sem hagyná annyiban a magyar vétót. Csütörtökön Emmanuel Macron elnök egyértelművé is tette, hogy megkerülhetik Magyarországot az EU-ban, ha nem áll kötélnek.
„Franciaország meg fogja fontolni, hogy megkerüli Magyarország vétóját a globális társasági adóval kapcsolatban” – nyilatkozta egy francia tisztviselő az Euronewsnak, majd Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter ki is mondta: „Magyarország nélkül vagy Magyarországgal együtt fogjuk bevezetni [a minimumadót]”.
Utána pedig nagyon keményen fogalmazott a francia politikus, amikor kijelentette:
Mindenki tudja, hogy Magyarország végső blokkolásának egyáltalán semmi köze a minimumadóhoz. Európa nem lehet többé egyes tagjai rosszindulatának túsza.
Kijelentette, hogy most alternatív megoldásokon dolgozik Paolo Gentilonival, az EU gazdasági biztosával, és hogy más lehetőségeket vizsgálnak a II. pillér [a globális társasági adó másik neve] végrehajtására anélkül, hogy egyhangúlag elfogadott irányelvhez folyamodnának az EU-ban.
A francia ingerültség érthető is, hiszen Franciaország az EU második legnagyobb gazdaságaként egyelőre jobban átvészelte a kibontakozó válságot, mint a rivális Németország. Emmanuel Macronnak pedig, aki sokáig tudott az államszövetség keménykezű vezetője lenni Ukrajna ügyében, komoly presztízsveszteséget jelent, hogy nem sikerült átverni az unión a globális minimumadót.
Bár pénteken átadják az EU vezetését Csehországnak, Párizs már jelezte, hogy meg is van a terv az Orbán Viktor vezette kormány megkerülésére. A Macron-kabinet által elképzelt megoldás az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 329. cikke által megengedett megerősített együttműködés nevű direktíva elfogadási módszer létrehozása.
Ezt az eszközt csak azokon a területeken lehet alkalmazni, amelyek nem tartoznak a kizárólagos hatáskörbe, és amelyeken az EU egyedül hozhat jogszabályokat, és fogadhat el kötelező erejű jogi aktusokat. Ezek közé tartoznak a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapításával és a monetáris politikával kapcsolatos kérdések. A közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdések szintén nem képezhetik a megerősített együttműködés tárgyát.
Ahhoz azonban, hogy a megerősített együttműködést tovább lehessen vinni, először az Európai Bizottságnak kellene javasolnia, és az európai parlamenti képviselőknek támogatniuk kellene azt.
Kis bökkenő, hogy ezt követően az Európai Tanácsnak is egyhangúlag támogatnia kellene, ahol Magyarország esetleg ismét vétót tud emelni.
Zach Meyers, a Centre for European Reform (CER) vezető kutatója szerint „ha a francia elnökség Magyarország vétója miatt lemond a globális minimális társasági adó bevezetéséről szóló uniós szintű irányelvről, akkor jogilag bármely alternatíva sokkal kevésbé szilárd megoldást jelent majd”. Majd a CER vezető kutatója úgy folytatta: „az Európai Bíróság (EB) már kimondta, hogy az EU-tagállamok nem akadályozhatják meg, hogy a vállalatok kihasználják a más tagállamokban elérhető alacsonyabb adókulcsokat: amikor az Egyesült Királyság tagja volt az EU-nak, ezt javasolta, és a rendszert elvetették” – tette hozzá.
Meyers szerint ráadásul a globális minimális társasági adó hasonló módon épül fel, mint a korábban a britek miatt kigondolt adószigorítás. „Ha csak néhány EU-tagállam csatlakozna, akkor ezek az EU-tagállamok feláras adót vethetnének ki egy társaságra, ha az egy másik EU-tagállamban a minimális társasági adó alatt fizetett” – magyarázta az Euronewsnak, hogy lényegében az adó lehetővé teszi, hogy akár Magyarország nélkül is megfizettessék a multikkal. Csakhogy a brit példa esetében ez egyszer már nem jött össze.
Meyers kiemelte: bár az Európai Bíróság megpróbálhatja megkülönböztetni a II. pillért a korábbi brit esettől, de „a meglévő ítélkezési gyakorlat alapján az Európai Bíróság könnyen elvetheti a francia tervet”.
Az Európai Bizottság viszont a maga részéről csütörtökön jelezte, hogy teljesen elkötelezett a nemzetközi szinten elért megállapodás végrehajtása mellett.
Daniel Ferrie, a Bizottság adóügyi szóvivője az Euronewsnak ugyanakkor nem mondta: helyesli a francia elképzelést Magyarország megkerüléséről. Helyette arról beszélt, hogy egy minden tagállam által egyhangúlag elfogadott direktíva kidolgozása a céljuk.
(Borítókép: Emmanuel Macron 2022. június 29-én. Fotó: Gabriel Bouys / AFP)