Németország most már egyre nagyobb bajban van, és folyamatosan érkeznek a figyelmeztetések a közelgő energiaellátási nehézségekre, mivel Oroszország folyamatosan csökkenti az Európába irányuló földgázszállításokat. Egyre jobban romlanak a kilátások a kontinens legnagyobb gazdaságában. Emellett egyre inkább úgy tűnik, hogy Európa bajban lesz és a nyáron nem fogja tudni feltölteni a gáztározóit, pedig a tél beálltával szinte biztosan szükség lesz a tartalékokra.
Az energiaexport által Oroszország folyamatosan növeli tudja a befolyását Európára, és ezt fegyverként használja céljai eléréséhez, ennek pedig Németország lehet az egyik legnagyobb vesztese. Berlinben az energiaválság már nyár elején ott tartott, hogy a második legmagasabb riasztást léptették életbe. Robert Habeck német energiaügyi és gazdasági miniszter felszólította a németeket, hogy „tegyenek valamit” és önként változtassanak a fogyasztási szokásaikon.
Folyamatosan energiahatékonyságra és spórolásra szólítják fel az embereket az országban. A nemzetközi szakértők szerint a takarékosság növelése az egyik leggyorsabb, legolcsóbb és legegyszerűbb módja annak, hogy a mostani kihívásokkal szembenézzünk. Ráadásul egyre inkább úgy tűnik, hogy még a mostaninál is súlyosabb energiaválság vár Európára. Az Európai Uniós döntéshozók számára az energiafogyasztás rövid, közép- és hosszú távú csökkentése központi elemmé vált.
Az európai félelmek a hetekben elkezdTEK valósággá válni, hogy Oroszország leállítja a kontinens gázellátását.
A néhány országot érintő szelektív csökkentések után Oroszország 60 százalékkal csökkentette a Németországba irányuló fő gázvezetékének kapacitását, és számos más uniós tagállamban is visszavágta vagy leállította az exportot. Az európai földgázárak több mint 50 százalékkal emelkedtek, az áramárak pedig 2021 decembere óta soha nem látott szintre nőttek. Az olajárak közben szintén rekord közeli magasságokba törtek: globálisan csökkent a kínálat, visszaesett az orosz export, a finomítói kapacitás pedig véges.
A globális körülmények hatására az Európai Unió tíz tagállama eltérő mértékben, de veszélyhelyzetet hirdetett. Az Egyesült Államokban Joe Biden amerikai elnök felszólította a kongresszust, hogy függessze fel a benzinadót, továbbá a múlt héten összehívta az olajipari vezetőket, hogy megtalálják a módját az amerikai olajtermelés további élénkítésére. Egyébként Biden márciusban ígéretet tett arra, hogy idén 15 milliárd köbméterrel több gázt szállít Európának. A magas energiaárak kiemelten hozzájárulnak az inflációhoz és megterhelik az állampolgárok pénztárcáit, de a politikusoknak is komoly válságokat okozhatnak.
A válságra az európai országok úgy reagáltak, hogy aki tudta, bekapcsolta a szénerőműveket, alternatív olaj- és gázforrásokat kerestek, valamint felszólították az állampolgárokat, hogy spóroljanak. A közelmúltban több hosszú távú ellátási megállapodást is próbáltak kötni az európai országok, ezek között szerepel egy amerikai-német energiaellátási szerződés, valamit Katarral egy cseppfolyósított földgáz (lng) beszerzéséről szóló egyezség.
Németország, Hollandia, Finnország, Franciaország is bejelentette, hogy új importterminálokat épít. Németország egyébként még mindig nem rendelkezik egyetlen terminállal sem, így továbbra is kitett az orosz vezetékes gáznak. Berlin most három ilyen kikötői gázlefejtő építését tervezi, és a német kormány nemrég négy úszó, ideiglenes terminál bérlésébe is belevágott. Ezeket addig szeretné használni, ameddig a gáz importálására alkalmas terminálok meg nem épülnek.
Hollandia fontolgatja a legnagyobb szárazföldi gázmezőjének újranyitását, ennek a kitermelését a kialakult földrengések miatt állították le. Németország, Ausztria, Olaszország és Hollandia egyaránt bejelentette, hogy tervezik a régi szénerőművek megnyitását, és már 2021-ben jelentősen megnövelték ezeket a kapacitásokat. Viszont az atomerőművek leállítása Németországban még mindig folyamatban van.
a tervek szerint még ebben az évben leállítják az utolsó két ilyen erőművet.
A Foreign Policy szerint az orosz energiaellátás kiesése miatt „a kemény igazság” az, hogy még további beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy a fogyasztók számára elérhető legyen a biztonságos és megfizethető energia. A több energiaellátás ösztönzése természetesen a tiszta energiára is kiterjed és Európa növeli a zöld energiába történő beruházásokat.
Sajnos azok a tényezők, hogy az európai finomítók kapacitásait a végsőkig feszítik, óriási LNG-beruházásokba kezdenek, valamint hogy Európa fokozza a megújuló energiaforrások kihasználását, úgy néz ki, nem elég.
A nemzetközi elemzők szerint ezeket sokkal jelentősebb, az energiafelhasználás csökkentésére irányuló programokkal is párosítani kell. A kormányok és az elemzők úgy látják, hogy hatékonysági beruházások mellett a keresletcsökkentés gyakran a legolcsóbb és leggyorsabb módja annak, hogy csökkentsük az olaj, a gáz és a szén felhasználását. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) javaslata szerint ha a fűtés termosztátját mindössze 1 Celsius-fokkal letekerik, akkor évente 10 milliárd köbméterrel lehetne csökkenteni a gázfelhasználást.
Számos oka van annak, hogy az energiahatékonyság és -takarékosság nem került a közvélemény és a politikai viták középpontjába. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a takarékosságra való felhívás politikailag is érzékeny téma. Az elemzők szerint egyértelmű, hogy Európa egyre kevésbé fogja kibírni ezeket a szankciókat anélkül, hogy valamilyen drasztikus energiatakarékossági intézkedéseket ne kelljen majd bevezetni.
(Borítókép: Olajfinomító Oroszországban Moszkva délkeleti külvárosában 2022. április 28-án. Fotó: Natalia Kolesnikova / AFP)