Index Vakbarát Hírportál

Eddig úgy tűnik, beválik itthon az ázsiai munkaerő

2022. július 11., hétfő 17:04

Bár a helyzet a hazai munkaerőhiányt tekintve meglehetősen kritikus, aki kitartóan próbálkozik, talál még diákmunkást, alkalmi munkaerőt, vagy hosszabb távra ázsiai dolgozókat, akik jellemzően Vietnámból, Mongóliából és a Fülöp-szigetekről érkeznek.

El kell fogadni, hogy ha nem is olyan mértékben, de következetesen Magyarország is egyre multikultibb környezetté válik, akárcsak például London, Berlin vagy Párizs. Vagyis a magyarok jobb, ha megbarátkoznak a gondolattal, hogy egyre több lesz köztünk, elsősorban az ázsiai vendégmunkás. Többek között a mongol, az indonéz, a vietnámi, továbbá a Fülöp-szigeteki – derült ki mindez a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó hazai cégek vezetőivel folytatott közelmúltbeli beszélgetésekből.

Ahogy korábban megírtuk, az újabb és újabb rekordokat döntő, hivatalosan 90 ezres hazai munkaerőhiány ellenszereként a kormány egy évvel ezelőtt adott zöld utat annak, hogy a hazai cégek ázsiai munkavállalókat foglalkoztassanak. 

Összesen kilenc országról van szó, amelynek állampolgárai számára az említett 2021-es törvénymódosítás lényegesen könnyebbé tette a kontrollált, átlátható magyarországi munkavállalást, ezek:

„A harmadik országbeli munkaerő kölcsönzésének engedélyezésével a kormány az A-, a B-, a C- és a D–verziók végigjátszása után a vészforgatókönyv fölött nyomta meg a gombot. Mert azt a fajta munkaerőhiányt, amelyet mutatnak az adatok, és tapasztaljuk a gyakorlatban is, másként már nem lehetett orvosolni. Ha nem oldódik meg a munkaerőhiány, az a gazdaságunk működését teszi kockára, így Ázsia egy jó iránynak tűnik” – mondta Reményi Zsuzsanna, a Prohuman HR-szolgáltató cég munkatársa az Indexnek.

A munkaerőpiaci szolgáltatócég kölcsönzési üzletágvezetője szerint az említett, zömmel ázsiai dolgozók nyelvismerete vegyes képet mutat. Akik nem beszélnek angolul, elsősorban a magyarországi gyártás területén találhatják meg a számításukat. Valamint a dolgos kezek hiányát leginkább megszenvedő ágazatok egyikeként az idegenforgalomban például a konyhai munka vagy a takarítás, a szobaszerviz lehet még opció számukra.

Kivételt képeznek a fülöp-szigeteki munkavállalók, akik általában magas szinten beszélnek angolul.

Az ázsiai vendégmunkások leginkább ott nyújthatnak segítséget, ahol hosszú távon keresnek munkaerőt. Ugyanis ők, mint harmadik országbeliek, egy tavaly nyáron elfogadott törvény alapján kétéves, határozott idejű munkaszerződéssel vállalhatnak munkát Magyarországon, amit egy hosszabbítással kitolhatnak legfeljebb három évig.

Egyre értékesebbek a diákmunkások

„Az unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező munkavállalók jellemzően szeretnék is határozott munkaidejű szerződéssel kitölteni ezt a két évet, ezért ők nem fognak megoldást jelenteni a szintén égetően súlyos szezonális munkaerőhiányra. Másrészt ez jó hír az őket alkalmazó cégeknek, hiszen hosszú távon lehet rájuk számítani. Arról nem is beszélve, ha csak a repülőjegyárakat nézzük, messze nem éri meg három hónapra beutaztatni a munkavállalót például a Fülöp-szigetekről” – gondolja Reményi Zsuzsanna, aki ettől függetlenül több alternatívát is lát a munkaerőhiány enyhítésére mindenekelőtt a turizmusban, a vendéglátásban, többek között a Balatonnál.

Egyfelől visszatérnek azok a munkavállalók, akik kimondottan arra rendezkedtek be, hogy szezonális munkát vállalnak: egy évben legfeljebb kilencven napig lehet alkalmi munkavállalóként foglalkoztatni valakit.

A másik bevett megoldás a hiányok feltöltésére a diákmunka, ami ma is kiváló lehetőség a fiatalok számára. A fizetés mellett a diákmunkások szállását is finanszírozzák a munkáltatók, így a fiatalok gyakorlatilag ingyen egy kicsit nyaralnak is a Balatonnál. Sajnos az ország bizonyos régióiban máig sok az olyan diák, aki már egy balatoni nyaralást sem engedhet meg magának

– magyarázza a Prohuman üzletágvezetője.

Mennyire vált be a 25 év alattiak szja-mentessége?

A 25 évesnél fiatalabb munkavállalókra idén januártól érvényes szja-mentesség nem is feltétlenül a nyári, szezonális diákmunkánál érezteti a hatását. Sokkal inkább abban, hogy csökkentette a cégek fluktuációs nehézségeit azzal, hogy a 25 év alattiak azóta nagyobb örömmel maradnak egy-egy munkahelyen. Köztük is jellemzően azok, akik nem diákszövetkezeten keresztül vállalnak munkát, illetve nem folytatják tanulmányaikat a felsőoktatásban. Ettől függetlenül évről évre elképesztő ütemben, ezres nagyságrendben nő a diák-munkavállalók száma: beleértve a fizikai munkát, akárcsak a tanulmányokhoz kötődő gyakornoki programokat. Ez részben annak is köszönhető, hogy a mai fiatalok az előző generációknál jóval tudatosabban, átgondoltabban készülnek a jövőre. Például pontosan tisztában vannak vele, hogy a feltüntethető gyakorlati tapasztalat mennyire jól mutat a CV-ben, és jelent előnyt egy munkahelyi felvételinél és hasznos kapcsolatokra is szert tehetnek ezen cégeknél – állítja Reményi Zsuzsanna. A HR-szakember hozzáteszi, mindeközben a kereslet is egyre nő a piacon a diákok iránt.

Reményi Zsuzsanna szerint éppen ezért, bár a helyzet kritikus, a vészharangkongatás helyett az alternatív megoldások irányába érdemes nézni a Balatonnál és a többi felkapott hazai nyaralóövezetnél. Tény, hogy sok vendéglátóegység valóban bezárt, mert nem élték túl a Covidot: két koronavírus sújtotta nyári szezon és a többi, pandémiával járó nehézség felemésztette a tartalékaikat.

Ugyanakkor a HR-szakértő meggyőződése, hogy bár lényegesen nehezebb, mint korábban, de aki ki tudott nyitni, találhat diákot, alkalmi munkaerőt vagy akár hosszabb távra ázsiai dolgozókat.

Persze munkáltatóként számolni kell azzal, hogy nem feltétlenül a környéken fog megfelelő munkaerőt keríteni, hanem az ország másik részéről vagy akár egy másik földrészről érkeznek majd a kollégák, akiknek a szezon idejére szállást kell bérelni, biztosítani

– sorolja a feltételeket Reményi Zsuzsanna.

Hogy összességében mit gondol a munkaerő-kölcsönző cég vezető munkatársa arról, hogy az Ázsiából érkező kollektíva lefedi-e a teljes hazai munkaerőhiányt, amitől szenved a magyar piac? Egy részét mindenképpen, sok helyen segíthetnek. Nekik eddig egyértelműen pozitívak a tapasztalataik az általuk eddig behozott jelentős létszámú vietnámi munkaerővel, ahogy egész szép számú már az indonéz állományuk is, a Fülöp-szigeteki munkások pedig már a küszöbön várakoznak.

De hová tűnik el a munkaerő?

A munkaerőhiányt, többek között az idegenforgalom területén elsősorban az okozza, hogy akinek a pandémia miatt megszűnt a munkája, egy darabig kivárt, majd egy idő után fogta, átképezte magát, és például egy gyári vagy egy irodai környezetben talált magának új munkát, és már nem is ment vissza, tartva attól, hogy jön egy újabb Covid-hullám. A munkavállalók egy másik jelentős tömege pedig ahogy megnyíltak a határok, abban a pillanatban újra elindult külföldre. Mindeközben az sem segít, hogy egyre öregszik el a társadalom, és hagyományosan magasabb a nyugdíjba vonulók száma, mint a munkaerőpiacon újonnan megjelenőké – adja a magyarázatot Reményi Zsuzsanna. 

(Borítókép: Ryan Pyle / Corbis / Getty Images)

Rovatok