Miután a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi rendkívüli kamatdöntő ülésén hozzáigazította az alapkamatot a július 7-én a forint árfolyamának védelme érdekében 200 bázisponttal megemelt irányadó egyhetes betéti kamat 9,75 százalékos szintjéhez, a kamatfolyosó felső szélét pedig ugyancsak 200 bázisponttal, 12,25 százalékig emelte, a pénzpiac alapvetően kedvezően reagált a beavatkozásra.

Ugyan a forint napközben már járt 414,8 forint körül is, a bejelentést követő fél órában visszakorrigált 410-ig az euróval szemben, majd tovább erősödött, fél négykor már 408,3-nál járt. A dollár-forint árfolyam is visszakorrigált, miután napközben történelmi csúcsot döntve 412 forint fölé gyengült a kurzus, a határozott jegybanki üzenet után cikkünk írása idején 407,4 forintot kellett adni egy dollárért. Azt, hogy a továbbiakban merre fordul az árfolyam alakulása, részben függ attól is, hogy meddig hajlandó elmenni a jegybank a forint védelmében.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen leszögezte:

Egyelőre korai arról beszélni, hogy mikorra várható az infláció tetőzése, viszont amíg két számjegyű a pénzromlás üteme, addig a jegybank a leghatározottabban, a monetáris politikai eszköztár minden rendelkezésre álló, és szükséges eszközével az árstabilitás helyreállítása érdekében dolgozik majd.

Az alelnök szerint a jegybank prioritása egyértelműen az árstabilitás helyreállítása, a másodkörös inflációs kockázatok – például az importált infláció gyors beépülése a fogyasztói árakba – és hatások mérséklése, és az inflációs várakozások lehorgonyzása. Az MNB számára Virág Barnabás szerint ezért másodlagos, hogy az infláció keresleti vagy kínálati sokk miatt gyorsul-e. Viszont a két hete kiadott inflációs jelentésük óta is egyértelműen látják a jegybanki szakértők, hogy folyamatosan gyorsul az átárazás a gazdaságban, idézte a KSH pénteki júniusi inflációs gyorsjelentésében szereplő számokat – 11,7 százalék a fogyasztói árindex, és 13,8 százalék a maginfláció – is ennek alátámasztásaként.

Noha a következő hónapokra is ezt várja az MNB, a szakértői továbbra is fenntartják a legutóbbi inflációs jelentésben megfogalmazott várakozásokat: azaz a 2022-es pénzromlás 11-12,6 százalék lehet éves szinten. De ismét megjegyezte, hogy a hatósági árak kivezetésének időpontja és módja alapvetően befolyásolja, mikor tetőzhet az idén az infláció. „Miután mi is csak tegnap értesültünk a katás adózás szabályainak átírásáról, egyelőre vizsgáljuk, milyen inflációs hatásai lehetnek a kormányzati lépésnek, ezért korai lenne erről bármilyen állítást megfogalmazni” – válaszolta az Index kérdésére az alelnök. 

Mivel a pénzpiacokon kialakult helyzet – azaz a rekordgyenge forint minden fontosabb devizával szemben – tartósan inflációs hatással jár, ezért veszélyezteti az árstabilitást, felfelé mutató kockázatot jelent a jegybank számára, ami ellen a rendelkezésére álló eszközökkel szükség esetén a leghatározottabban fel fog lépni. Megerősítette, hogy

De ezek közé sorolta az alelnök a június 8-án elindított eurolikviditást nyújtó devizaswap tendereket, amelyeket a korábbi negyedévenkénti tenderhirdetéssel szemben az elmúlt időszakban naponta meghirdetett. Kiemelt jegybanki figyelmet ígért a swappiaci hozamok nyomon követése terén, hozzátéve, az MNB törekszik majd a pénzpiaci egyensúlyra. Kérdésre válaszolva elmondta, az Európai Központi Bank mellett több más nemzetközi pénzügyi intézménnyel is van repo megállapodásuk, és így bőséges likviditásuk is a pénzpiaci beavatkozásokhoz.

Az árstabilitiás elérése érdekében a kamatpolitika jelenti az első körös védelmet, de nincsenek tabuk, folyamatosan vizsgáljuk a monetáris politikai eszköztárat a megfelelő beavatkozás érdekében

– jelentette ki Virág Barnabás arra a kérdésre, hogy az MNB hajlandó-e vásárlással megtámogatni a forintárfolyamot szükség esetén. 

Az MNB egyébként ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy fontos lenne a fiskális és a monetáris politika összhangja. 

(Borítókép: Virág Barnabás 2020. december 16-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)