A brit központú csoport, Európa legnagyobb olajipari vállalata közben 11,5 milliárd dolláros korrigált nyereségről számolt be az év második negyedévében. A társaság az év végéig leállítja az orosz olaj harmadik felektől való hosszú távú vásárlását.
A Shell magyarországi öt benzinkútjának ideiglenes bezárása mellett az oroszországi Szahalin-2-ből való kivonuláson is dolgozik. A társaság az év végéig leállítja az orosz olaj harmadik felektől való hosszú távú vásárlását is, kivéve két kistermelővel kötött szerződést. Június 30-án elfogadtak egy elnöki rendeletet, amelynek célja a SEIC (Sakhalin Energy Investment Company) engedélyeinek és eszközeinek átruházása egy újonnan létrehozott orosz vállalatra, amely átveszi a SEIC jogait és kötelezettségeit.
A rendelet kimondja, hogy a külföldi részvényeseknek felajánlják, hogy a SEIC-ben fennálló érdekeltségükkel egyenértékű részesedést kapjanak ebben a vállalkozásban. A Shell dolgozik egy elfogadható megállapodás elérésén, amely lehetővé teszi a cég számára, hogy az összes vonatkozó jogi követelménynek megfelelően kilépjen a projektből – írja a TASZSZ.
A Shell már a második egymást követő negyedévben megdöntötte profitrekordját, és hatmilliárd dolláros részvény-visszavásárlási programot jelentett be, mivel az ukrajnai háború következményei továbbra is bődületes nyereséget hoznak a világ olaj- és gázipari nagyvállalatának.
Az orosz inváziót követő globális nyersanyagáramlás zavarai az év első felében összeütköztek az újraéledő fogyasztói kereslettel, ami rekordszintre emelte az olaj, a gáz és a finomított kőolajtermékek árát.
Több ország, köztük az Egyesült Királyság idén további adókat vetett ki az energiaipari vállalatokra, de a rekordnyereség újabb rekordjai további adók kivetésére sarkallhatják a kormányzatokat.
A Shell vezérigazgatója, Ben van Beurden, aki ellenezte a brit kormány által májusban bevezetett energiaipari nyereségadó bevezetését, elutasította az adóemelés újabb körére vonatkozó felhívásokat, ehelyett a több beruházás mellett érvelt:
A pénzszerzéssel együtt jár a felelősség, és ez a felelősség az, hogy továbbra is az energiabiztonságba és az energetikai átmenetbe fektetünk be, mert végső soron ez teszi majd kevésbé függővé a társadalmat az olaj és a gáz volatilitásától.
Van Beurden hozzátette, hogy azok a politikai döntéshozók, akik a kibocsátás csökkentése érdekében az olaj- és gázkitermelés csökkentését szorgalmazták, még mindig túl keveset tesznek a fogyasztói kereslet visszafogása érdekében. „Európának nincs problémája az olaj- és gázfogyasztással, csak a kitermeléssel van gond” – jegyezte meg.
A Shell kevesebb olajat termelt ki, mint az első negyedévben, de profitált a magasabb árakból, ami a nyersolaj árának áprilisi, májusi és júniusi emelkedését tükrözi, miután Oroszország februárban megszállta Ukrajnát.
A magasabb finomítói árrés segítette a vegyipari és terméküzletág teljesítményét, míg a gáz- és energiakereskedelmi üzletág kivételesen erős eredményt ért el. Biraj Borkhataria, az RBC Capital Markets elemzője szerint az osztalékemelés elmaradását a sokkal nagyobb visszavásárlás pótolta, ami összességében a vártnál magasabb osztalékot eredményezett.
Egyenletes osztalék mellett elképzelhető, hogy a Shell idén közel harmincmilliárd dollárt, azaz a piaci tőke több mint 15 százalékát juttathatja vissza a részvényeseknek.
A működésből származó cash flow a működő tőke mozgása nélkül 23 milliárd dollárt ért el 2022 első félévében, ami magasabb az elemzői előrejelzések 19,2 milliárd dolláros átlagánál. A nettó adósság 46,4 milliárd dollárra csökkent a három hónappal korábbi 48,5 milliárd dollárról – írja a Financial Times.