Talán nem túlzás azt állítani, hogy a katatörvény megváltoztatása teljesen megbolygatta a közbeszédet. Podcastunkban adószakértővel elemeztük a helyzetet: hogy alakult ki ez a rendszer, mi szükség volt erre az adónemre, illetve kinek milyen lehetőségei vannak a továbbiakban. A Kibeszélő legújabb epizódjában Heinczinger Robert EY-partnert kérdeztük.
Ahogy arról már többször beszámoltunk, a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be az új katatörvényt a parlament elé. A Pénzügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint az új törvény továbbra is alacsony összegű, kevés adminisztrációval járó, egyszerű adózási formát kínál a legkisebb vállalkozásoknak – parlamenti elfogadásával egy időben országszerte tüntetések kezdődtek.
De nagyon úgy tűnik, hogy a kormány rendíthetetlen. Az új katatörvény módosításával várhatóan jelentősen csökkenni fog a jelenleg 450 ezresre becsült katás adózói kör, így sokaknak hirtelen, pár hét alatt kell átgondolniuk, hogyan szervezik át vállalkozói létüket, továbbá sokan a kiskapukat kezdték keresni.
Részben a gazdaság kifehérítésének szándékával vezette be a kormány 2013-ban a kisadózók tételes adóját, a katát, ezzel létrehozva egy nemzetközi összehasonlításban is viszonylag alacsony adóterheléssel és kevés adminisztrációval járó, népszerű adózási formát – mint azt egy korábbi írásunkban összefoglaltuk.
A Kibeszélő 41. adásában az alábbi kérdéseket segített Heinczinger Robert EY-partner tisztázni:
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)