Tavaly az orosz földgáz az uniós kereslet 40 százalékát, az orosz nyersolaj pedig az uniós import negyedét tette ki. Amikor februárban kitört a háború, szinte azonnal érkeztek a nyugati országoktól a nyersanyagokat korlátozó szankciók. Mivel az orosz olajra, szénre és más nyersanyagokra érvényben vannak a korlátozások, az európai országok igyekeznek alternatív beszállítókat keresni a szükségleteik kielégítésre.
Ha végignézzük Európa lehetséges földgázbeszállítóit, akkor hasonló emberjogi és háborús kérdések merülnek fel, mint Moszkvával kapcsolatban, egészen Szaúd-Arábiától Katarig, Algériától Iránig. Minden lehetséges beszállítónál alacsonyan a Human Freedom Index, amely az amerikai székhelyű Cato Intézet készíti.
Szaúd-Arábián sok múlhat, mint lehetséges beszállító, ahonnan pótolni tudnák az Oroszországból kieső földgázmennyiséget. Bár a szaúdi olaj az európai import kevesebb mint 10 százalékát teszi ki, az országnak nagy befolyása van az OPEC tevékenységére, és ezáltal a világpiac helyzetére. Joe Biden amerikai elnök ebben a hónapban már ellátogatott a Közel-Keletre, hogy megpróbálja erősíteni a nyugati pozíciókat. A szaúdiaknál számtalan emberi jogi kérdés is felmerült az elmúlt évtizedekben. Az általuk vezette koalíció egy nagyon véres háborúban vesz részt Jemenben, amely már több ezer halálos áldozatot követelt. A szaúdi hatóságok pedig elnyomják a liberálisan gondolkodókat és az emberi jogi aktivistákat is. Emberiszabadság-indexe rangsorolásakor a 165-ből a 155. helyen végeztek.
Irán rendelkezik a világ legnagyobb földgáztartalékával, de számtalan politikai és katonai kérdés is felmerül az országgal kapcsolatosan. Jelenleg az iráni nukleáris program miatt szankciók alatt állnak. A nukleáris kérdésen kívül Irán továbbra is szigorúan elnyomja lakosait, számos emberi jogi jogsértésekkel vádolják, és az iráni erők mélyen részt vesznek a szíriai polgárháborúban. Az országban a nagyon szigorú vallási előírások súlyosan korlátozzák a nők önrendelkezéséhez való jogait.
Egyiptommal mint lehetséges beszállítóval Emanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is tárgyalt. Human Rights Watch értékelésében az országgal kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy „a kormányt bírálók tízezrei, köztük újságírók és emberi jogi aktivisták, továbbra is be vannak börtönözve politikai indíttatású vádak miatt”.
A Tamim bin Hamad Al Thani sejk által irányított Katar ugyan kis területű ország, de idén két nagy dologgal is büszkélkedhet: futballstadionokkal, valamint a gázkincsei iránt hirtelen támadt európai kereslettel. Robert Habeck német alkancellár az év elején az élen járt, és márciusban Dohába látogatott, hogy véglegesítsék a gázüzletet. Emberiszabadság-indexe rangsorolásakor a 165-ből a 128. helyen végeztek.
Azerbajdzsánt már régóta alternatív energiaellátóként emlegetik, és az országot két gázvezeték is összeköti Európával. A hónap elején Bakuba látogatott Ursula von der Leyen, és meg is állapodott a szállítások 50 százalékkal, majd „néhány éven belül” 20 milliárd köbméterre történő növeléséről. Azerbajdzsánnak azonban finoman fogalmazva meggyűlik a baja az emberi jogi kérdésekkel. Az országot
választási csalás, a sajtószabadság korlátozása, valamint ellenzéki aktivisták letartóztatása és megverése miatt már többször vádolták.
Most véglegesített megállapodás értelmében az algériai állami Sonatrach energiavállalat és az olasz Eni 2024-ig további 9 milliárd köbméter gázzal fog kereskedni. Ezzel Algéria Olaszország első számú gázszállítója lesz, és megelőzi majd Oroszországot is. Algériának megvannak az okai arra, hogy a gázzal érvényesítse a politikai akaratát, mivel támogatja a nyugat-szaharai függetlenségi mozgalmat, és régóta diplomáciai ellentétben áll Marokkóval. Ez már eddig is oda vezetett, hogy Algéria elvetette a Spanyolországgal (amely Marokkót támogatja) kötött együttműködési megállapodást, és felveti annak a veszélyét, hogy az energiát egy teljesen más konfliktusban használhatják fel nyomásgyakorlásra, hasonlóan, mint Moszkva.
(Borítókép: Ali Mohammadi / Bloomberg / Getty Images)