A BMW arra figyelmeztetett, hogy luxusmodelljeinek eladása már idén csökkenni fog, mivel a fogyasztóknak Európa-szerte folyamatosan szembesülniük kell az inflációval és a magasabb kamatlábakkal. Ezekkel a kijelentésekkel ez az autógyár lett az első, aki azt jósolja, hogy a gazdasági problémák idén visszafogják majd a keresletet.
A müncheni székhelyű csoport részvényei kora délutánra 76,26 euróra estek. Vélhetően ez azért történt, mert a világgazdasággal kapcsolatos problémák lerontották az utolsó negyedéves eredményüket. A BMW 3,4 milliárd eurós adózás előtti eredményt jelentett a második negyedévre.
Ez 32 százalékos csökkenést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.
A prémium márka figyelmeztetett, hogy „a most tapasztalható infláció és kamatemelések alakítják a makrogazdasági környezetet, és ezek mind hatással vannak a keresletre”. A jelentésükben kiemelték: „a jelenleg átlagon felüli rendelésállományuk – különösen Európában – várhatóan az év vége felé csökkenni fog”. Oliver Zipse, a BMW igazgatósági elnöke szerint „az új megrendelések némileg csökkentek. Ám a BMW rendelésállománya – különösen az e-járművek tekintetében – minden eddiginél magasabb”.
A BMW-vel ellentétben a Mercedes a múlt héten megemelte az idei évre vonatkozó eredményvárakozását, mondván: „az év második felében továbbra is normális és magas színvonalú keresletet várnak”. A stuttgarti székhelyű csoport hozzátette: 2022 hátralévő részében „a kereslet továbbra is nagyobb lesz, mint a kínálat”.
„A BMW az első gyártó, amely óvatosságot jelez a keresleti oldalon.” – Ezt már Daniel Röska mondta, a Bernstein elemzője, aki szerint „fontos üzenet az időzítés: a befektetők elsősorban 2023-ban számítottak visszaesésre”. Szerinte az idei évre vonatkozó figyelmeztetés valószínűleg azt jelenti, hogy a BMW már ma gyengülő fogyasztói hangulatot prognosztizál”.
A BMW értékesítésének 70 százaléka Európában és Kínában zajlik, további 18 százalék pedig az amerikai kontinensen történik. A BMW közölte: az idei évre vonatkozó cash-flow célkitűzése legalább 10 milliárd euró lesz, ami 2 milliárd euróval elmarad a korábbi előrejelzéstől, ennek oka részben az alacsonyabb kereslet – derült ki a Financial Times beszámolójából.
(Borítókép: Martin Schutt / picture alliance / Getty Images)