Index Vakbarát Hírportál

Ez járhatott a kormány fejében, amikor döntött a paksi beruházásról

2022. augusztus 27., szombat 18:14

Energiapiaci átalakulás előtt áll a globális gazdaság. Cikkünkben azt vizsgáltuk meg, milyen motivációi lehetnek egy államnak arra, hogy a nukleáris energiát válassza. A végére a kép egyértelmű lesz: a magyar kormány pontosan azzal magyarázza a paksi beruházást, mint a nagy energetikai kutatóintézetek az atomenergia mögötti, globálisan és Európa-szerte jelentkező motivációkat.

Jelenleg a világ több országában energetikai átalakulás zajlik. Az államok energiarendszerei átértékelődnek, megváltoznak. Ez elsősorban a már évek óta tartó globális energetikai átállás, a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátásnak az elérésére irányuló nemzetközi erőfeszítések miatt van. Ám újratervezést kívánt a februárban kirobbant orosz–ukrán konfliktus is. Ezért amikor az atomenergiát vizsgáljuk, figyelembe kell venni egy globális energiaátalakulást, ami az éghajlati célok miatt történik, és más motivációkat, amelyek az államok döntéseit befolyásolják.

A villamosenergia-termelés az alábbiak szerint változott: a szén és a kőolaj részesedése az elmúlt 15 évben csökkent. A földgáz felhasználása folyamatosan nőtt a megújuló energiaforrások mellett. Az atomenergia viszonylag stabilan a globális energiamix mintegy 10 százalékát teszi ki, napjainkban 440 atomreaktor működik. A nukleáris energia részaránya a termelés összetételében 2010 óta viszonylag stabil maradt, bár volt visszaesés a leszerelt reaktorok miatt.

Ám az elmúlt 10 évben számos atomerőmű-építési projekt indult el.

Jelenleg is zajlik az energetikai átmenet. A megújuló és fenntartható energiaforrások egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Az ipari forradalom óta már három átalakulás lezajlott. Az első átmenet az ipari forradalom idején történt, amikor a fáról, a szélről és a vízről a szénre tértünk át. A második átalakulás akkor történt, amikor megnőtt a kőolaj-felhasználás. A harmadik változás pedig a földgáz, a vízenergia és az atomenergia növekvő használatára irányult. Tehát most jön a negyedik átmenet.

Sajnálatosan úgyszintén három meghatározó katasztrófa történt az atomenergiával kapcsolatosan, ami jelentősen befolyásolta a közbizalmat.

  1. Az első az 1979-es Three Mile Island-i baleset volt, ami az egész iparágat megkérdőjelezte.
  2. A második az 1986-os csernobili baleset volt.
  3. A harmadik pedig a 2011-es fukusimai katasztrófa. Mostanra viszont az atomenergia annak számos fontos tényezője miatt újra az energetikai viták középpontjába került.

Mielőtt megvizsgálnánk, hogy mi motiválja az államokat az atomenergiában, fontos különbséget tenni aközött, hogy egy ország éghajlatvédelmi indíttatásból akar áttérni az atomenergiára, vagy egyéb okok terelik ehhez az energiaforráshoz. Hiszen országonként eltérhetnek a motivációk, és így félreértelmezhetjük az adott állam lépését. Az államok szemszögéből az atomenergia előnyben részesítésének három oka lehet: az éghajlatváltozás, az energiabiztonság és a külkereskedelem.

Az éghajlatváltozás mint jó ürügy

Az éghajlatváltozás miatt következetesen alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást szeretnének elérni az országok. Ezt vállalták is, amikor aláírták a nettó nullás célokat. A fosszilis tüzelőanyagok villamosenergia-termelés céljából történő elégetéséből származó kibocsátás a teljes globális kibocsátás mintegy 40 százalékát teszi ki. A párizsi megállapodásban pedig a világ szinte valamennyi kormánya megegyezett abban, hogy közös erőfeszítéseket tesz a globális hőmérséklet csökkentésére. Erre pedig jó lehetőség az atomenergia, illetve annak fejlesztése. 

Az atomenergia az éghajlatváltozásra adott válaszok egyik központi eleme, lehetőséget biztosít a klímacélok elérésére, és szinte valamennyi ország az éghajlattal kapcsolatos kihívások kezelésének egyik eszközeként tekint erre a technológiára. A jelenleg nukleáris reaktorokat építő országok 66 százaléka kijelentette, az éghajlatváltozással szemben a nukleárisenergia-kapacitások alkalmazásával vagy bővítésével kíván fellépni. Ilyen országok közé tartozik az Egyesült Királyság, az Egyesült Arab Emírségek, Pakisztán, Irán, India, Finnország, Kína, Dél-Korea és Szlovákia.

A nukleáris energia kézenfekvő választás, mivel a villamosenergia-termelésből származó kibocsátás nagyrészt csak az erőművek építéséhez szükséges anyagok beszerzéséhez, valamint az urán bányászatához és dúsításához kapcsolódik. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2050-re a villamosenergia-termelés közel 70 százaléka megújuló forrásokból valósul meg,

a fennmaradó részben pedig nagy szerepet fog kapni a nukleáris energia.

Tehát aki komolyan számol az atomenergiával, jó úton halad. Az atomenergia ellen felmerülő gyakori érv, hogy a 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátási célokat enélkül is el lehet érni. Ám az atomenergia használatának csökkentése a fejlett gazdaságokban egyrészt jelentős beruházást igényelne megújuló energiaforrásokba, másrészt a becslések szerint a villamos energia előállításának költségei a fejlett gazdaságokban – számítások szerint – 80 milliárd dollárral magasabbak lennének, ha nem hosszabbítják meg a nukleáris energia élettartamát. Mind a kettőt végül az emberek fizetik meg. 

Átalakulás az energiabiztonság miatt

Az energiabiztonsági célok néha kevésbé következetesek. De talán az nyilvánvaló, hogy egyik állam se szeretne függeni egy másik országtól az energiaellátását illetően. Az atomenergia ezt a függőséget redukálni tudja. Az atomenergia nyersanyagához való hozzáférés könnyen diverzifikálható mind hatalmi politikai, mind földrajzi szemszögből. Bár az tény, hogy vannak azért technológiai korlátok a lehetséges nyersanyag-beszállítók között, de ez a megújuló energiára is igaz. A gyakoribb érv az atomenergia mellett, hogy ez az energiaforrás nem időjárásfüggő.

Emmanuel Macron francia elnök szerint az atomenergia-ipart „Franciaország stratégiai autonómiája sarokkövének” tekintik. 

Tehát ha ebből indulunk ki, akkor az atomenergia ad egyfajta energetikai autonómiát az országoknak. Ez az orosz–ukrán háború kitörése óta kulcskérdés lett, hiszen a konfliktus teljesen megváltoztatta a kontinenseken átívelő kereskedelmet – ahogy arról már korábban beszámoltunk. Azon túl, hogy lassan gazdasági válsággal is meg kell küzdeni, szinte az összes országnak újra kell hangolnia a külpolitikáját, azon belül pedig a külgazdaságát. Vlagyimir Putyin átlépett egy országhatárt, aminek az lett a következménye, hogy átalakul a világ nyersanyag- és energiakereskedelme.

A két legnagyobb szereplő

Az Egyesült Államok után Franciaországban működik a legtöbb atomreaktor a világon – összesen 56, szemben az amerikai 93 reaktorral.

Ráadásul egyes országoknál komoly motiváció az energiaexport, az atomenergiából előállított villamos energia exportnyeresége. Végső soron az állam egy energiapiaci vásárló, és a lakosság villamosenergia-ellátója. Ez azt jelenti, hogy az államok közötti kapcsolatokban energetika terén is nagyon fontos tényező az atomenergia. Számtalan ország törekszik a villamosenergia-exportból pénzügyi hasznot húzni – Szlovákia, Fehéroroszország, Franciaország, Irán és Ukrajna is. Ezek között olyan országok is vannak, amelyek magát a technológiát szeretnék exportálni, ami már nem kis presztízs.

Az Oxford Institute for Energy kutatása szerint egy nukleáris erőmű építésében az éghajlatváltozási okok szinte minden esetben felmerülnek. Ám kiemelkednek a mezőnyből az energiabiztonsági és a külkapcsolati motivációk is. Az szinte borítékolható, hogy az elkövetkező évtizedekben várhatóan az atomenergia villamosenergia-termelés céljából továbbra is jelentős összetevő marad a globális energiamixben. Az atomenergia Európa-szerte az energiabiztonság miatt hatványozottan előtérbe került, elsősorban az orosz–ukrán háború miatt. Európában rövid távon egyre nagyobb figyelmet fognak fordítani az elöregedő reaktorok élettartalmának meghosszabbítására. Hosszú távon pedig az atomreaktorok építése fog előtérbe kerülni.

Megkapta a létesítési engedélyét Paks II.

A paksi atomerőmű új blokkjainak megvalósítása a következő szintre lépett a napokban, mivel a projekt már létesítési engedéllyel is rendelkezik. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter ezt pénteken a Facebook-oldalán úgy kommentálta, hogy „most már több mint fél éve zajlik a háború Ukrajnában. Emiatt, valamint a háborúra adott brüsszeli szankciós válaszok miatt Európában minden idők legsúlyosabb energiaellátási válsága alakult ki”. A külügyminiszter szerint azok az országok érezhetik magukat nagyobb biztonságban, amelyek atomenergiával, atomerőművel is rendelkeznek.

Hiszen bebizonyosodott, hogy ezzel nagy mennyiségű energiát lehet előállítani oly módon, hogy azt a nemzetközi energiapiaci ár ingadozása ne befolyásolja

– mondta a magyar külügyminiszter, aki külön felhívta a figyelmet a bejelentkezésében arra, hogy a nukleáris energia környezetkímélő energiaforrás, valamint az energiabiztonság szerepét is folyamatosan hangsúlyozta bejelentkezésében. Szijjártó Péter a nyilatkozatában két, nemzetközileg is elfogadott érvet hozott fel a magyar atomenergia-fejlesztés mögötti motivációban.

(Borítókép: Szakemberek a paksi atomerőmű négyes reaktoránál 2019. június 25-én. Fotó: Sóki Tamás / MTI)

Rovatok