A drasztikus áremelkedést több tényező együttesen okozta az elmúlt időszakban. A koronavírus-járvány miatt kialakult ellátási és kereslet-kínálati zavarok nem szűntek meg teljesen, emellett a gazdaság újraindulásával párhuzamosan az energiaárak is emelkedtek.

A Világbank számításai szerint az inputként szolgáló energia globálisan átlagosan 82 százalékkal drágult egy év alatt, elsősorban a nyersolaj és a földgáz drasztikus áremelkedése miatt, a műtrágya pedig 85 százalékkal került többe.

A KSH jelezte, hogy az ágazaton belüli, elsősorban állategészségügyi problémák is fokozták a drágulást.

Az orosz–ukrán háború élelmiszer- és energiaellátási, valamint általános bizonytalanságot hozott a világpiacon. Az időjárás is kedvezőtlenül alakult az első fél évben Magyarországon. A tavaszi fagy, majd a meggy és az eper érésekor érkező egyhetes eső, azóta pedig az országos aszály rontotta a helyzetet.

Más európai országokat is érint a szárazság: az EU búzatermése várhatóan csak kismértékben múlja alul az előző évi mennyiséget, azonban a kukorica össztermése negyedével elmaradhat a 2021. évitől.

Az Európai Bizottság jelentése alapján 2022 júniusában az egy évvel korábbihoz képest az EU-ban a búza ára átlagosan több mint négyötödével nőtt, a kukorica negyedével drágult, a vágómarha és vágóbaromfi is negyedével került többe, a sertés ezzel szemben kisebb mértékben drágult.

A gabonafélék és az olajos növények ára dinamikusan, összességében 61 százalékkal, illetve 59 százalékkal nőtt Magyarországon. A drágulás mögött a takarmánynövények iránti élénk nemzetközi kereslet és a háború miatt kialakult szállítási problémák állnak.

Az árakat növeli az egész Európára kiterjedő aszály, amely a terméseredményeket és a terméskilátásokat csökkentette.

A gyümölcsök ára a többi termékcsoporttal ellentétben 7,4 százalékkal csökkent. Idén az Európán belüli szállítások járványt követő rendeződésével újra nagy tételben érkezett import eper, amely lenyomta a hazai árát, így az 14 százalékkal elmaradt el az előző évitől.

A meggyfélék ára 7,2 százalékkal, a burgonyáé és a zöldségé 21 százalékkal, illetve 20 százalékkal magasabb volt az első fél évben az előző év azonos időszakához mérten.

Az élő állatok ára 34 százalékkal nőtt az első fél évben. A vágócsirke felvásárlási ára 2021 januárja óta folyamatosan nő, 2022 első félévében 42 százalékkal volt drágább, mint az előző év azonos időszakában. A madárinfluenza következtében csökkent a vágócsirke mennyisége, miközben a termelési költségek jelentősen növekedtek, ezek a tényezők emelték a termelői árakat.

A jelentés szerint a vágósertés ára 2022 első félévében az előző év azonos időszakához képest 28 százalékkal emelkedett, és meghaladta a koronavírus-járvány előtti csúcsot. Két évvel ezelőtt – elsősorban a járvány miatti zárások következményeként – sertésből túltermelés volt egész Európában, emiatt kevesebb hízót állítottak termelésbe, majd a vágási mennyiség is csökkent.

(Borítókép: Egy elhagyott mezőgazdasági munkagép a Csepel-szigeten lévő település közelében lévő aszály sújtotta kukoricatáblában 2022. augusztus 7-én. Fotó: Faludi Imre / MTI)