A kialakult energiaválságnak az lett a következménye, hogy Európa szép lassan recesszióba fordul. Egy gazdasági válság pedig előbb-utóbb szinte minden esetben megérkezik a munkaerőpiacra. Bár nem minden szektort érint ugyanúgy, sok jóra nem lehet számítani.
Már az idei nyár derekán se tűnt biztatónak a munkaerőpiaci prognózis. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 2022. június 30-án a Mathias Corvinus Collegiumban tartott előadást arról, hogy milyenek a mostani gazdasági kilátások. A miniszter már akkor úgy fogalmazott: az elkövetkezendő időszakban olyan dolgok várhatók a makrogazdaságban, ami a legfelkészültebb közgazdászok tudását is próbára fogja tenni.
Biztos vagyok benne, hogy 2023-ban recesszió lesz, és ez akár eltarthat 2024 első félévéig
– fogalmazott akkor az előttünk álló időszakról a gazdaságfejlesztési miniszter, aki ugyanebben az előadásban kitért arra, hogy egy recessziónak a hatása nagyjából fél éven belül megérkezik a munkaerőpiacra is. Szerinte ez azt eredményezi majd, hogy ha a munkaerőpiacon válság alakul ki, akkor politikai értelemben is probléma keletkezik: „A politika ebből a szempontból nagyon fontossá vált, és azt kell, hogy mondjam, a gazdasági hangulat és a munkaerőpiaci hangulat teljesen együtt mozog. Tehát amikor a gazdasági hangulat elromlik, akkor a munkaerőpiaci hangulat is elromlik. Ez a sokk a munkaerőpiacra is meg fog érkezni. Maximum fél év csúszás lehet a kettő között”.
Gazdasági recesszióról akkor beszélhetünk, ha a GDP csökkenésével járó gazdasági visszaesés legalább két, egymást követő negyedéven keresztül zajlik – Amerika esetén már beszélhetünk is erről. Most a problémát a munkáltatóknál elsősorban a hihetetlen módon megnövekedett energiaköltségek jelentik. Ráadásul a Portfólió felméréséből kiderült, hogy a hazai vállalkozások mintegy 40 százaléka még csak most találkozik az energiaválságban elszálló gáz- és áramárakkal, a cégek 14 százaléka pedig úgy látja, hogy bezárással kell reagálnia a mostani helyzetre. Továbbá a cégeknek a költségek növekedésén túl az egyre csökkenő fizetőképes kereslettel is számolniuk kell.
Lapunk az energiaválság által okozott munkaerőpiaci kérdésekkel kapcsolatosan megkereste Dénes Rajmund Rolandot, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) kommunikációs alelnökét, aki szerint lassan itt az ideje, hogy mindenki felkészüljön. Úgy látja: a munkavállalók szemszögéből azok a szektorok lesznek igazán kiszolgáltatott helyzetben, amelyek az idegenforgalom és a vendéglátás területén tevékenykednek, illetve ezekkel összefüggő területekhez kapcsolódnak. Ezek már a mindennapi életünkben tapasztalhatók. A vendéglátáson belül már most látszik, hogy vannak olyan piaci szereplők, amelyek a megemelkedett költségeket nem tudják a szolgáltatási áraikba beépíteni, és még a fűtésszezon sem kezdődött el.
Vannak olyan területek, ahol már most tapasztalható, hogy a megemelkedett költségeiket vagy jelentős áremeléssel, vagy létszámleépítéssel igyekeznek áthidalni, és ez nem csak szezonalitással összefüggő munkaerőpiaci mozgást jelent
– fogalmazott az Index megkeresésre Dénes Rajmund Roland, aki szerint a munkáltatóknál most két csoport kezd kirajzolódni: vannak, akik kivárnak (a létszámbővítésüket befagyasztották), és vannak, akik rövidebb időszakra kezdtek el tervezni.
Az utóbbiak esetén az MMOSZ alelnöke szerint az látható, hogy a korábbi határozatlan időtartamú munkaviszonyt esetenként felváltotta a határozott idejű foglalkoztatás. Ám az egy-három havi munkaszerződések nem csábítják az embereket, és ezeknek nincs munkaerő-megtartó hatásuk. Az MMOSZ partnereinél az tapasztalható, hogy egyre óvatosabb lett mindenki, de nagymértékű leépítésről eddig nem érkezett hír.
Egy gazdasági válságra nehéz, illetve összetett dolog felkészülni. Minden gazdasági válság természete más és más. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint egy kínálati válság – hiszen nyersanyag hiányzik a piacról, vagy azok ára emelkedett meg – természete jóval nehezebb. Azzal kapcsolatosan, hogy mennyi idő, amíg a most kialakulóban lévő recesszió megérkezik a munkaerőpiacra, Dénes Rajmund Roland is csak a tapasztalataira tudott támaszkodni.
2008-ban a termelő szektort és a fizikai dolgozókat érte el először a válság, és csak 1-1,5 évvel később csapódott le a szolgáltatási szektorba. Akkor volt egy fáziskésés, de egyik pillanatról a másikra érzékelhető volt a hatása. Iparáganként változik, hogy a gazdasági válság hatása mikor érezhető, de van egy tehetetlensége a munkaerőpiacnak. Korábbi válságtapasztalataikat felhasználva a munkáltatók mindent megtesznek a munkavállalók megtartásáért: képzéssel, fizetett szabadsággal, fizetett állásidővel és átcsoportosítással
– mondta az MMOSZ kommunikációs alelnöke, aki kiemelte, hogy vannak olyan szektorok, ahol már érezhető a recesszió.
Dénes Rajmund Roland szerint a munkáltatóknak erre az évre már volt egy betervezett bérköltségük. Azonban az év elején a minimálbér és garantált bérminimum emelése következtében kötelező volt megemelni vagy esetenként versenyképesen tartani a béreket, és ezentúl még további évközi bérfejlesztésekre is szükség volt.
A MMOSZ kommunikációs alelnöke azt javasolja, hogy az a munkavállaló, aki most határozott idejű munkaszerződés keretében dolgozik, és nem versenyképes a bére, de tud versenyképes határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesíteni olyan területen, ami kiszámítható és stabil, az váltson. Mert ha eddig nem kapott évközi bérkompenzációt, akkor a gazdasági hatások miatt már nem is számíthat rá. Aki határozatlan időtartalmú szerződéssel dolgozik, és nem versenyképes a bér, az csak abban az esetben váltson, ha fejlődő iparágban fog elhelyezkedni. Dénes Rajmund Roland hangsúlyozta: ha valaki olyan iparágban dolgozik – mint például Magyarországon az autóipar –, amely folyamatosan fejlődik, ott nyugodtan kötelezze el magát az ember, akár hosszú távra is.
Arra a kérdésünkre, hogy kik lehetnek az igazi vesztesei az előttünk álló visszaesésnek, a MMOSZ kommunikációs alelnöke több szektort is kiemelt: a vendéglátást, a szállodaipart és az ehhez közvetlenül kapcsolódó iparágakat. De azok a szektorok is bajba kerülhetnek (vagy már jelenleg is nehézségekkel küzdenek), ahol a termeléshez és a gyártáshoz nagy mennyiségű energiaforrás szükséges, vagy nyersanyagok kellenek, amiknek a beszerzése most nehezebb, költségesebb.
TEHÁT A MAGAS ENERGIAIGÉNYES ÜZLETÁGAK LEHETNEK A NAGY VESZTESEK, A MUNKAERŐPIACI SZEMPONTOK ALAPJÁN IS.
Ám némi pozitívumra adhat okot, hogy Dénes Rajmund Roland szerint érezhető, hogy bizonyos termelési szektorokban, ahol nagyban támaszkodnak az energiabiztonságra, adott esetben átcsoportosíthatják a nyugat-európai és a német területekről a recesszió következtében a termékcsoportokat Magyarországra, a gyártás szempontjából. Pusztán az energiabiztonság miatt.
(Borítókép: Index)