A helyi közműszolgáltatók a magas energiaárakból eredő költségnyomás és a saját ügyfeleik esetleges fizetésképtelensége miatt a csőd kockázatával néznek szembe Németországban − tájékoztatta a Reuters hírügynökséget szerdán a VKU ágazati szakmai képviseleti szervezet vezetője.
A lokális közművek összességében az egész energiarendszer szempontjából fontosak − jelentette ki a VKU (Verband kommunaler Unternehmen e. V.) ügyvezető igazgatója, Ingbert Liebing a hírügynökségnek adott interjúban, hozzátéve, hogy a csoport tárgyalásokat folytat a szövetségi kormánnyal a finanszírozás növelését lehetővé tévő intézkedésekről − közölte az MTI.
El akarjuk kerülni a fizetésképtelenséget. Fontos tudni, hogy ha egyes lokális cégek tönkremennek, az megnehezíti az egész rendszer működésének finanszírozását
− tette hozzá.
Németországban több mint ezerötszáz helyi „Stadtwerke” osztja el az ország gázfelhasználásának több mint kétharmadát. Számos ilyen helyi közüzemi vállalat foglalkozik áram-, víz- és hőszolgáltatással, hulladékfeldolgozással, szélessávú internetszolgáltatással és még tömegközlekedéssel is.
Az energiaszektor óriás cégei, mint az Uniper vagy a VNG anyavállalata, az EnBW, amelyek a határidős termelési és értékesítési kötelezettségeik fedezésére a tőzsdén is kereskednek, hozzáférhetnek a KfW (Kreditanstalt für Wiederaufbau) állami beruházási bank által biztosított 100 milliárd eurós alaphoz.
Ez a finanszírozási biztosíték viszont nem áll a kisebb piaci szereplők rendelkezésére, amelyek közül sokan a szabadpiacon kötött kétoldalú szerződésekkel fedezik szükségleteiket − mutatott rá Liebing. Az energiabeszerzést a vevő nemteljesítésével szembeni biztosítékként fedezeti letétekkel kell garantálni. Az energiaárak emelkedésével párhuzamosan megnövekedett a vásárlók pótfedezet-befizetési kötelezettsége is, ami sok esetben nehéz pénzügyi helyzetbe hozta a cégeket.
Az igazgató elmondása szerint a VKU javaslatokat dolgozott ki arra, hogyan lehetne a KfW finanszírozási programját a helyi közüzemi vállalatokra is kiterjeszteni.
Az energia beszerzési árának növekedése mellett a közüzemi szolgáltatók pénzügyi nehézségeit súlyosbítja az is, hogy hosszú távú szolgáltatási szerződések és ársapka miatt nem tudják az áremelkedést áthárítani az ügyfeleikre. Mindemellett a nemfizető ügyfelek aránya is megemelkedett az átlagosnak mondható 1 százalékról 5–10 százalékra, sőt egyes régiókban 15–20 százalékra.