Az is benne van a pakliban, hogy majd csak a következő héten tárgyalnak a kérdésről a kormánytagok, teszi hozzá a lap. Ami biztos, hogy hamarosan döntés születik, ami sok mindent megváltoztathat a boltokban és a benzinkutakon. Ha nem a két véglet, vagyis az árstop meghosszabbítása vagy megszüntetése közül választ a kormány, akkor marad a harmadik út: az árkorlátozások fokozatos kivezetése.

A két szélsőséges eset valószínűsége talán kisebb, így leginkább valamilyen köztes megoldás képzelhető el. Például az üzemanyag litere nem 480, hanem 500 vagy 550 forintba kerül majd

– nyilatkozta a VG-nek Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. A szakértő szerint az élelmiszereknél nehezebb meghatározni ilyen köztes módszert, még ha kötelezővé is teszik, hogy legfeljebb néhány százalékos emelés történhet az ársapka előtti árszinthez képest.

A köztes megoldás valószínűségét erősíti, hogy az ársapkáról mindenki mást gondol: az egyik szekértábor annak eltörlését követeli, miközben a másik oldal még több termékre, például a kenyérre is kivetné a szabályozást.

Regős Gábor megjegyezte, szerinte a hatósági árak is hozzájárultak ahhoz, hogy a fogyasztás bővülni tudjon, a reálbérek változása pedig pozitív maradjon. Ennek tekintetében az ársapka egy fontos eszköz az infláció visszafogásában, illetve a háztartások jobb életszínvonalának biztosításában – mondta.

Ha a kormány meghosszabbítja az árstopot, az további nehézségeket okozna a termelőknek és a kereskedőknek, de a lakosságnak jó hír lenne. A kivezetés magasabb inflációt jelentene, és csökkentené a fogyasztás volumenét, de a kereslet-visszafogás a hiányt is enyhítené.

„Viszont ha a kereslet jelentősebben visszaesik a magas árak miatt, az már bizony negatív következmény, nemcsak a kereskedőkre, hanem természetesen a lakosságra nézve is” – mondta Regős Gábor a Világgazdaságnak.

(Borítókép: Kaszás Tamás/Index)