Több európai kutatóintézet azt állítja már, hogy a többszörösen hatványozott problémák miatt nemcsak az előttünk álló tél, hanem az azt követő is problémákat tartogat.
A jelenlegi becslések szerint az Európai Unió bruttó hazai termékének mintegy kilenc százalékát fordítja energiafogyasztására, ez az érték az elmúlt negyven év legmagasabb értéke. Összehasonlításként ehhez képest az Egyesült Államok jelenleg GDP-jének 4,4 százalékát költi energiára, ami a történelmi átlaghoz képest is alacsony. A Bruegel Intézet szerint azért ilyen magas az unió energiaszámlája, mert
az orosz–ukrán háború olyan Achilles-pontot talált el, amelyet rövid távon kell kezelni,
és ahhoz, hogy hosszú távon ne ismétlődjön meg, további változtatásokra van szükség.
A kutatás szerint először is az orosz energiától való nagyfokú függőség azt jelenti, hogy az unió nem tud könnyen alternatívát találni. A szankciók hatását először más forrásokból származó energiaimporttal és a tárolt gázmennyiség feltöltésével igyekezett kompenzálni, és a kutatóintézet szerint ez utóbbi az oka annak, hogy az EU eddig nem vezetett be azonnali energiaszankciókat Oroszországgal szemben: az olajszankciók csak 2022 végén lépnek életbe – és vannak kivételezettek –, valamint a gázszankció sem lépett még életbe, bár Oroszország folyamatosan csökkenti a szállításait.
Az ellátásbiztonságra való törekvés azt is megmagyarázza, hogy az unió miért nem vetett ki büntetővámokat az orosz energiára, ami egyébként a kutatóintézet szerint észszerű gazdasági eszköz lenne – ezzel korában lapunk is foglalkozott.
A Bruegel Intézet szerint van további két gyenge pont is, amely veszélyezteti az energiapiacok működését az ilyenhez és ehhez hasonló kényszerhelyzetekben: az első szenzitív pont a villamos energia árazásának módjához kapcsolódik – ezzel a témával az Index ebben a cikkben foglalkozott.
A tőzsdei kereskedés értelmében bárhogy is állítják elő az áramot, az árát a legdrágábban előállított utolsó kötés határozza meg. Erre eddig azért volt szükség, hogy megelőzzük a hiányt és biztosítsuk az ellátás folytonosságát. Ráadásul ha elegendő megújuló energiaforrás áll rendelkezésre, az áram előállítása nagyon alacsony marad.
Azonban ha nem áll rendelkezésre elegendő megújuló energia, nem megújuló áramtermelőkre van szükség, amelyek lényegesen drágábbak egy ilyen nemzetközi helyzetben.
Mivel az unióban a villamos energiát nem csak a megújuló energiaforrásokból termelik, továbbra is szüksége van olajra és gázra, ami a jelenleg magasra szökő villamosenergia-árakat okozza.
A második problémás pont – erről a Telex a napokban külön értekezett – a villamosenergia-kereskedelem módjához kapcsolódik. Ahhoz, hogy a piac kiszámítható legyen mind a mennyiségek, mind a költségek tekintetében, hatalmas mennyiségű tranzakciót hajtanak végre a piacokon, a kereskedők már előre megállapodnak a későbbi vásárlásokról. Ahhoz, hogy az eladók határidős ügyleteket kössenek, biztosítékra van szükségük, amely garantálja, hogy a jövőben megkapják azt, amiben megállapodnak. A gázpiac jelenlegi volatilitása és magas árai miatt a vevőknek magas biztosítékot kell félretenniük a jövőbeni áresés lehetősége miatt, ami arra csábítja őket, hogy elálljanak a szerződéstől. Így egyrészt egyszerre sok készpénz van lekötve, amelyet nem lehet befektetni, másrészt nem minden vevő tudja előteremteni a piaci részvételhez szükséges hatalmas összegű készpénzt.
Így Európa egyik legnevesebb kutatóintézete arra a következtetésre jutott, hogy az uniós országok minden erőfeszítésük ellenére nem tudják teljes mértékben kielégíteni energiaszükségletüket a mostani és a következő télen.
Az Európai Központi Bank (EKB) már most az euróövezet növekedésének erőteljes visszaesését prognosztizálja. Időbe telik, amíg kiépül az infrastruktúra ahhoz, hogy az EU képes legyen más forrásokból energiát importálni. Hasonlóképpen a megújuló energiaforrásokra való teljes átállás sem lehetséges a közeljövőben – fontos megjegyezni, hogy más, hasonlóan neves kutatóintézetek számításai ezzel nem értenek egyet.
Végül ennek az egész folyamatnak az lett az eredménye, hogy az Európai Bizottság elkezdte arra ösztönözni a tagállamokat, hogy csökkentsék a villamosenergia-igényüket – egyébként békeidőben is értelmes cél az energiahatékonyság növelése. Brüsszel emellett keresi a piacokat, hogy reformokat hajtson végre ebben a szektorban. A kutatóintézet szerint a tél közeledtével a legsürgetőbb problémák közé tartozik, hogy elegendő energia álljon rendelkezésre, hogy a legkiszolgáltatottabbak segítséget kapjanak a megnövekedett számlákhoz, és hogy az energiaigényes vállalatok túléljék ezt a helyzetet.
kutatásukat végül úgy zárják, hogy a globalizált és nagyon összetett piacok reformját nem szabad a jelenlegi energiahiány nyomása alatt végezni, mert fennáll a veszélye, hogy a problémát félrekezelik.
Az energiapiacok reformjának azonban arra kell törekednie, hogy kevésbé legyenek kitéve a maihoz hasonló válságoknak.
(Borítókép: Egy megvilágított apartmanház éjszaka Strasbourg lakónegyedében, 2022. szeptember 13-án. Fotó: Benjamin Girette / Bloomberg / Getty Images)