Európa és a balti országok között a gázfüggőség tekintetében legalább annyi hasonlóság van, mint a megoldási lehetőségekben. Ha megnézzük, hogy a balti országok hogyan próbálják megoldani a kialakult helyzetet, jól láthatók azok a problémák, amikkel Európa is szembenéz.
A napokban egyre világosabb lett: Európához hasonlóan a balti államok is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, ahogy baljósan közelednek a hidegebb hónapok. A balti gázpiac nyolc évvel ezelőtt még teljes mértékben Oroszországtól függött, és 2021-ben is a régió 5,6 milliárd köbméteres gázszükségletének a 75 százalékát az orosz import adta. Aztán az orosz–ukrán háború kirobbanását követően azonnal leszögezték a régió országai, hogy nem akarnak tovább orosz gázt importálni.
Az Oxford Institute for Energy Studies most egy tanulmányában azt vizsgálta, hogy ez mennyire lehetséges, illetve hogy milyen megoldási lehetőségek állnak a balti államok rendelkezésére. A kutatás megfelelő példát állít arra európai szinten is, hogy ha a politikai akarat ellentmondást nem tűrően meg is van, a vezetékes orosz gáz leállítása borzasztó nehezen kivitelezhető. A kutatók külön kitértek arra, hogy valamilyen párhuzamot vonjanak az európai és a balti piac között. Bár a balti régiónak sokkal kisebb mennyiséget kell helyettesíteni, a kiszolgáltatottságuk viszont nagyobb. Ám jól látható, hogy az elsőnek jól hangzó tervek mára megkérdőjeleződnek a földrajzi adottságok miatt.
A balti államok és Finnország hagyományosan és szinte kizárólag az orosz gázszállításra támaszkodtak. A gázigényük ilyen téren történő kielégítése még a szovjet korszakból származik – hasonlóan a kelet-európai országokhoz –, a területet teljesen befonja az orosz gázvezeték-hálózat, és 2014-ig kizárólag Vlagyimir Putyin aláírása indította meg a gázszállítást ezen országok számára. Azóta sem jobb a helyzet. A külső piaccal egyetlen más kapcsolatuk van: az újonnan épített, évi 2,4 milliárd m³ kapacitással rendelkező gázvezeték, a GIPL (Gas Interconnector Poland-Lituania), ami Lengyelországgal való kapcsolatot tesz lehetővé. A GIPL 2022. május 1-jén kezdte meg részleges üzemelését, a teljes körű üzembe helyezés pedig októberre várható.
Észtország, Lettország és Finnország 2020-ban egységes gázpiacot alakított ki, és egységes tarifákat hoztak létre.
2021 novemberében tárgyalások folytak arról, hogy Litvániát is hozzáadják az egységes piachoz, ám erre a csatlakozásra eddig nem került sor. Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, az összes ország szinte habozás nélkül bejelentette, hogy amint tudják, kivezetik az orosz gázt.
Jól látható, hogy a politikai cél egyértelműen az orosz gáz- és nyersanyagfüggőség teljes megszüntetése. De lassan kezdenek tisztában lenni azzal, hogy korlátozott kapacitásaik vannak mind a gáz beszerzésére, mind a gáz továbbítására a régión belül.
A balti államoknak és Finnországnak 2021-ben éves szinten 5,6 milliárd köbméter gázra volt szükségük, méghozzá az alábbi megosztásban: Észtország 0,43 milliárd köbméter, Litvánia 2,02 milliárd köbméter, Lettország 1,05 milliárd köbméter, Finnország 2,1 milliárd köbméter. A teljes gázszükséglet 75 százalékát Oroszország biztosította. Az orosz gázfüggőség tovább-bontása azért lényegtelen, mert a balti piac integrált. Érdekesség, hogy Magyarországnak éves szinten nagyjából 10 milliárd köbméterre van szüksége.
A balti gázfogyasztás 2022 februárja és júniusa között 39,6 százalékkal csökkent, hasonlóan Európához, ahol mintegy 21 milliárd köbméteres keresletcsökkenés történt az év első négy hónapjában. A legnagyobb mértékben Finnországban, a legkevésbé Észtországban, míg Litvániában és Lettországban egyaránt 35 százalékkal csökkent a fogyasztás. Meglehetősen árnyalja ezt a képet, hogy amikor a májusi adatokat elemezték, akkor megjegyezte több kutató is, hogy nem világos, hogy az enyhe tél miatt csökkent a kereslet, vagy a fogyasztási szokások változtak meg. Az szinte biztos a kutatók szerint, hogy az enyhe tél „kétségtelenül” szerepet játszott a kereslet csökkenésében, ahogy az is, hogy ebben a magas gázárak is szerepet játszottak.
A további időszakra több alternatívájuk is van: Észtország gazdasági minisztériuma nemrégiben azt javasolta, hogy azok a távhőszolgáltatók, amelyek nem tudnak elegendő gázt szerezni a következő fűtési szezonra, készüljenek fel a fűtőolaj elégetésére. A nagy palaolaj-termelő Eesti Energia a szükségállapot kihirdetését kérte Észtországban, ami időt adna a termelőknek és ipari felhasználóknak arra, hogy a szükséges engedélyeket kérelmezzék, és elvégezzék az üzemek korszerűsítését, hogy azok palaolajjal is működhessenek. Eddig számos műtrágyaipari vállalat leállította termelését.
A balti országok esetén szintén felmerült az LNG, ám a Baltikum fogyasztásának jelentős részét a jelenlegi LNG-infrastruktúra önmagában nem tudja biztosítani. A tervek szerint három további LNG-terminált fognak építeni. Bár az továbbra is kérdés, hogy mikor fognak elkészülni, illetve ha elkészülnek, akkor is további probléma az, hogy be tudnak-e szerezni cseppfolyósított földgázt. Hiszen a szállítmányok elérhetőségétől és megfizethető árától függenek.
Ha az időjárás hideg lesz vagy az ázsiai kereslet erős lesz, lehetséges, hogy az LNG annyival drágább lesz, mint amennyibe az orosz vezetékes szállítás kerülne. És ez nem csak a baltikumra igaz, vészjósló jel lehet Európának is.
Az importőrök egyébként inkább hosszú távú LNG-szerződéseket köthetnének, az árakat pedig az olajhoz vagy a Henry Hub indexhez képest határoznák meg.
Bár az összes LNG-projekt sikeres üzembe helyezésével a régió szinten minden országa rendelkezhetne saját terminállal, ezekre legalább 2023 végéig biztosan várni kell. Bár ezek a jövőbeli létesítmények lehetővé tennék a balti államok számára, hogy lemondjanak az orosz gázról, ennél sürgősebbek lettek a következő téli ellátási kérdések. A stratégia az idei évre Európához képest hasonló: rövid távon keresletcsökkentés, középtávon LNG, hosszú távon a megújuló energia. Ám ha ezek itt a Baltikumban nem tudnak megoldást kínálni, akkor olyan európai országokban, ahol nagyobb a kitettség, illetve földrajzilag nehezebb a diverzifikálás, gyakorlatilag lehetetlen feladatnak tűnik.
(Borítókép: Petras Malukas / AFP)