Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az elszabadult infláció megfékezésére tett erőfeszítésként folyamatosan emeli az alapkamatot, melynek szintje jövőre elérheti a 4,5-4,75 százalékos szintet is. A befektetők pedig már nemcsak a magas infláció és az emelkedő alapkamatok, hanem a világ számos országában a közelgő recesszió réme miatt is aggódhatnak. Ezért az utóbbi 1 évben hiába estek már világszerte hatalmasat a részvényárfolyamok, az elemzők szerint még legalább 9 hónapig nem tudnak majd tartósan emelkedni.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szeptember 21-én, szerdán 75 bázisponttal, 3,00–3,25 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A Raiffeisen Bank senior elemzője, Blahó Levente elmondta, hogy a piaci várakozások alapján még november 2-án lesz egy újabb 75 bázispontos kamatemelés, valamint az elemzői konszenzus alapján decemberben egy 50 bázispontos emelés is valószínű. Az elemzők többsége arra számít, hogy körülbelül év végére vagy a jövő év első két hónapjában állhat meg az amerikai kamatemelések sorozata. Blahó Levente szerint valószínűnek tűnik, hogy jövő év elején Amerikában legfeljebb egy-két kisebb léptékű kamatemelésre kerülhet sor. Az elemzői konszenzus szerint az amerikai jegybanki alapkamat szintje a fenti számok alapján 2023. év végén 4,5–4,75 százalék körül alakulhat, de ez egyben azt is jelenti, hogy a Fednek még marad tere szigorítani.
A Fed azt kommunikálja, hogy az előző évektől eltérően később nem fog gyorsan kamatot csökkenteni, nem fog különböző programokat indítani, tehát engedni fogja a részvénypiaci esést, vagy bármilyen negatív piaci következményt. A Raiffeisen Bank senior elemzője szerint a Fed tartósan magas szinten kívánja tartani az alapkamatot, a célja az, hogy pozitív reálkamat tudjon kialakulni, tehát az infláció az alapkamat szintje alá csökkenjen.
Azonban ez nem alakulhat ki egyik napról a másikra, ennek eléréséhez hosszú hónapokat kell várni.
Blahó Levente szerint az Amerikai Egyesült Államokban pozitív reálkamat a legoptimistább esetben is csak 2023 második negyedévének végére alakulhat ki, de inkább csak a harmadik negyedévben valószínűbb, körülbelül az alapkamat 4,5 százalékos szintje környékén.
Azt is hozzátette, hogy az eurózónában pedig legkorábban is csak 2023 harmadik negyedévében alakulhat ki pozitív reálkamat, ennek bekövetkezését októberre várja az elemző. A piaci várakozások alapján ez az eurózónában 3 százalékos szinten valósulhat meg.
A Raiffeisen Bank senior elemzője szerint az amerikai tőzsdeindexek júniusi mélypontjai el fognak esni, és újabb mélypontok fognak kialakulni. Az elemző szerint nagyon fontos, hogy a vállalatok profitkilátásaival kapcsolatban továbbra is nagyon magasak az elemzői várakozások, azonban az előrejelzések vélhetően egyre borúsabbá fognak válni.
Végül megjegyezte, hogy Amerikában a 4 százalékos állampapír-hozamszintek mellett a részvénypiac kvázi labdába sem rúghat, de ez majd 2023 második felében megváltozhat. Ehhez még az sem kell, hogy pozitív legyen a reálhozam, elég, ha elindul lefelé az infláció. Addig viszont lefelé irányuló mozgásra, részvénypiaci esésre, 2023 közepére általános forgatókönyvként 3200–3300 pontos S&P 500 indexre számít az elemző.
A KBC Equitas vezető elemzője, Cinkotai Norbert elmondta, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az infláció elleni küzdelem eszközeként folyamatosan emeli a jegybanki alapkamatot. Cinkotai Norbert véleménye szerint a magas inflációs környezetben racionálisnak tűnhet a fogyasztás, hiszen a későbbi, még magasabb árszintek elleni védekezés eszközének tekinthető, ha az emberek inkább a jelenlegi árszinteken veszik meg a termékeket. Ezzel szemben az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a további kamatemelések szükségességét hangsúlyozva a Fed az amerikai lakosság felé azt az üzenetet próbálja küldeni, hogy feleslegesen ne költekezzenek, mivel a magas inflációs környezet sem tarthat örökké. A Fed ezzel az üzenettel akarja letörni a „most veszem meg, nem holnap” típusú mentalitást.
Ha ugyanis az emberek elhiszik, hogy a Fed a kamatemelésekkel olyan kamatkörnyezetet kíván fenntartani, amiben a fogyasztáson kívül a megtakarítás is vonzó lehet, akkor az a fogyasztás volumenének visszaeséséhez vezethetne. A KBC Equitas vezető elemzője hangsúlyozta, hogy miközben az infláció az Amerikai Egyesült Államokban 8 százalék körüli szinten van, addig az alapkamat 3–3,25 százalékra, míg a rövid futamidejű amerikai kötvényhozamok már 4 százalékra emelkedtek, ez pedig azt jelenti, hogy a reálkamat továbbra is masszívan negatív. Az elemző hozzátette azt is, hogy a mostani kamatemelési ciklusban valamikor jövő tavasszal, március-április környékén fejezheti be a Fed a kamatemelést, és ez majd 4,3-4,5 százalék körüli amerikai jegybanki alapkamatot jelenthet.
Cinkotai Norbert emlékeztetett, hogy az Európai Központi Bank még csak mostanában kezdte el a kamatemelési ciklusát, az EKB-vel kapcsolatos kamatemelési várakozások pedig kicsit bizonytalanabb alapokon nyugszanak, mint a Feddel kapcsolatban.
Meglátása szerint az eurózónában a következő fél évben, egy évben még kamatemelésekre lehet számítani, azonban az eurózóna országainak inflációs adatai között hatalmasak a különbségek, ezért a várható amerikai kamatszinthez képest az EKB nagy eséllyel csak alacsonyabb kamatszintet fog elérni. Az elemző szerint arra is reális esély mutatkozik, hogy az EKB az indokoltnál csak később fog reagálni a ciklusbeli változásokra. Ez nagyrészt attól is függhet, hogy a közeljövőben a valóságban hogyan fognak alakulni az energiapiaci és az inflációs folyamatok, valamint úgy általánosságban véve a gazdasági helyzet, hiszen ezek mind alapvetően befolyásolhatják a kilátásokat és a várakozásokat.
A KBC Equitas vezető elemzője nem számít arra, hogy bármelyik nagy jegybank kamatemelései jelentősen le tudnák törni az inflációt. Ennek oka, hogy az infláció okait és szerkezetét tekintve sem arról van szó, hogy nagyon masszív túlkereslet alakult volna ki, hanem egész egyszerűen a különböző energiahordozók és nyersanyagok tekintetében egy nagyon masszív kínálati probléma jelentkezett. Ez pedig tulajdonképpen egy ársokkot okozott ezeknek a nyersanyagoknak az árában. Az infláció megugrása elsősorban az energiaárak növekedésének, másrészt az emberek inflációs várakozásainak köszönhető.
Ezek beépülnek az inflációs folyamatokba, és pusztán a kamatemelés nem sokat javít a helyzeten. A kereslet ugyan némiképp mérséklődhet, hiszen ha magasabbak a kamatok, akkor az emberek jobban ösztönözve vannak a megtakarításra és kevésbé a fogyasztásra. Amíg negatív a reálkamat, addig nem beszélhetünk kimondottan szigorú monetáris politikáról. Ameddig negatív a reálkamat, addig az emberek érdemben nem fogják visszafogni a fogyasztásukat. Az Amerikai Egyesült Államokban vélhetően még jó ideig nem lesz pozitív reálkamat. Ez csak a jövő év közepére tűnik elképzelhetőnek.
Ha viszont sok ember arra számít, hogy az infláció csökkenni fog, a kamatok pedig emelkedni fognak, akkor viszont elkezdhetik a fogyasztásukat visszafogni, ami már önmagában is csökkentheti az inflációt. A gazdasági problémák Amerikába is begyűrűzhetnek, ami a kereslet érdemi visszaeséséhez fog vezetni, ennek eredménye lesz majd az infláció csökkenése.
A KBC Equitas vezető elemzője szerint fontos tisztában lenni azzal is, hogy az egész világ most nagyobb gazdasági kihívásokkal néz szembe, mint az utóbbi időszakban bármikor.
2023-ban a globális világgazdaság érezhetően lassulni fog, számos országban recesszió várható, sok országban pedig már 2022 második felében is zsugorodó gazdaságokat láthatunk. Ez viszont valamilyen szinten jövőre világviszonylatban az inflációt is csillapíthatja.
A részvénypiacon az árfolyamok mindig a várakozások alakulására reagálnak, nem feltétlenül a tények gyors változására.
Jelenleg borongós hangulat uralkodik a részvénypiacokon, egyszerre tartanak a befektetők
Ebben a környezetben a vállalati profitszámok csökkenését is könnyen el lehet képzelni. A magas infláció miatti kamatemelések és a várható recesszió miatt a profitvárakozások csökkenése egyszerre is meg tud valósulni. Ezt nevezik klasszikusan stagflációs időszaknak, melyben a gazdaság nem nő, viszont cserébe az inflációs várakozások is a magasban ragadnak.
Cinkotai Norbert szerint a tendencia a befektetőket a 70-es évek Amerikájára emlékeztetheti, és az bizony nem volt jó időszak a részvénypiacok számára. A KBC Equitas vezető elemzője azt is fontosnak érezte megemlíteni, hogy a profitvárakozások csökkenése még csak minimálisan épülhetett be a részvénypiaci árfolyamokba. Véleménye szerint a következő fél évben, egy évben az árfolyamok oldalazása lehet megfigyelhető a részvénypiacokon. A profitvárakozások valószínűleg romlani fognak, ezért a részvénypiac pozitív hírek híján egy ideig vélhetően nem igazán tud majd emelkedni.
Az Amerikai Egyesült Államok részvénypiacán stagnálást vár a KBC Equitas vezető elemzője, de szerinte lehetnek olyan 1-2 hetes periódusok is, melyek a befektetők körében nagyobb riadalmat is okozhatnak. 2023 közepe környékén már kedvezőbbek lehetnek a kilátások, amennyiben csökkenő pályán mozogna az infláció, és a kamatok emelkedése megállna, így ugyanis idővel a kamatszintekben is lenne tér a recessziós félelmekre is reagálni, ami a piac számára megnyugtató fejlemény lenne. Ehhez azonban a kamatemelési ciklus lezárásán túl az is kell, hogy az infláció is érdemben csökkenni tudjon. Tehát ha jegybanki alapkamat alatti mértékűre esik vissza az infláció, a KBC Equitas vezető elemzője szerint csak akkor kezdődhet majd egy tartósabb részvénypiaci emelkedés.
(Borítókép: Spencer Platt / Getty Images)