Az európai időjárás-előrejelző ügynökség szerint Európa a szokásosnál hidegebb, kevesebb széllel és esővel járó telet szenvedhet el, ami tovább növeli a kontinens energiaválságát megoldani próbáló kormányok előtt álló kihívásokat.
Florence Rabier, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) főigazgatója elmondta, hogy a novemberre és decemberre vonatkozó első jelzések szerint Nyugat-Európa felett magasnyomású időszak várható, amely valószínűleg hidegebb időjárást, kevesebb szelet és csapadékot hoz magával, ez csökkenti a megújuló energia termelését.
Az előrejelzés, amely az ECMWF és számos más időjárás-előrejelző rendszer – többek között az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország és Japán – adatain alapul, potenciális problémát jelent a politikai döntéshozók számára, akik az Oroszországból származó gázimport hatalmas mértékű csökkentése miatt a vállalkozások és a háztartások számára radikálisan emelkedő energiaköltségekkel próbálnak megküzdeni.
Ha ez a prognózis érvényesül, az az energia szempontjából eléggé megterhelő lesz, mert nemcsak hidegebb lesz, hanem kevesebb szél is a szélenergia és kevesebb csapadék a vízenergia számára
– mondta a Financial Timesnak Rabier.
Az Európai Unió terve, hogy 2027-re leválik az orosz gázról több megújuló energia felhasználásával, és más országokkal köt gázmegállapodásokat. Az Oroszországból az EU-ba irányuló gázexport a teljes ellátás mintegy kétötödéről 9 százalékra esett vissza azóta, hogy megkezdődött az ukrajnai invázió.
Rabier szerint a közelmúltban az Atlanti-óceánon átvonuló hurrikánok rövid távon enyhébb, csapadékosabb és szelesebb időjárást okozhatnak. Az év későbbi részében azonban a hűvösebb időjárás összhangban lenne a La Niña néven ismert légköri feltételekkel, a Csendes-óceán felszínének lehűléséből eredő időjárási mintázattal, amely a szél- és csapadékminták változását idézi elő a különböző régiókban.
A globális felmelegedés megváltoztatja a szélsőséges időjárási események, például a hurrikánok jellegét, mivel a globális hőmérsékletnek az emberi tevékenység következtében az iparosodás előtti idők óta bekövetkezett legalább 1,1 Celsius-fokos emelkedése miatt gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
Az európai időjárást is jellemzően nehéz megjósolni, mivel a körülményeket számos távoli tényező határozza meg, köztük a trópusi sztratoszférában uralkodó szelek és az Atlanti-óceán felszíni nyomása.
Az ECMWF, egy 35 ország által támogatott kormányközi szervezet, rövid és hosszú távú előrejelzéseket készít. Emellett felügyeli a Copernicus éghajlatváltozási és légkörfigyelő szolgálatot is, amely tengeri, szárazföldi és légköri adatokat követ.
A szén-dioxid-kibocsátást az űrből megfigyelő két új Copernicus-műhold 2026-ra állhat fel, ami lehetővé teszi az országok számára a szennyezettségi szintek jobb nyomon követését és a kibocsátáscsökkentési célok finomítását.
Rabier szerint Európa már most is törékeny állapotban van, miután a történelem egyik legforróbb nyarát élte át, augusztusban 1,7 Celsius-fokkal magasabb volt a hőmérséklet, mint az 1991 és 2020 közötti átlag, és a talaj különösen száraz volt. A forróbb és szárazabb időjárás következtében a szél- és vízenergia aránya az európai villamosenergia-termelésben csökkent ezen a nyáron.
A globális felmelegedés által előidézett szélsőségesebb időjárási eseményeket, például a trópusi ciklonokat és a hőhullámokat nehezebb előre jelezni
– mondta az ECMWF vezetője.
Claude Turmes, Luxemburg energiaügyi és területrendezési minisztere pénteken közölte, hogy a miniszterek felszólítják az uniós villamosenergiahálózat-üzemeltetők hálózatát (ENTSO-E), hogy a szokásosnál egy hónappal korábban, októberben nyújtsa be a téli villamosenergia-ellátás biztonságát fenyegető kockázatokról szóló frissített jelentését.
(Borítókép: Cyril Marcilhacy/Bloomberg/Getty Images)