Hatalmas demográfiai kihívással áll szemben Európa, ami ellen különböző családpolitikai intézkedésekkel veszik fel a harcot a nemzetek. Magyarország GDP-jének hat százalékát, mintegy 3500 milliárd forintot fordított tavaly családtámogatásra, a rendszert a jövőben is fejlesztik majd. Ugyanakkor a családok támogatására dedikált uniós források lennének szükségesek – jelezte Varga Judit az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által a magyar családtámogatási rendszerről tartott konferencián. Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a gyerekvállalásnak a családi értékekről kellene szólnia.
Idén 110 éves lett a magyar családtámogatási rendszer, amelynek gyökerei az 1960-as évekre nyúlnak vissza, amikor bevezették az első gyermekgondozási segélyt – írták a konferencián rendelkezésre bocsátott háttéranyagban, amely szerint a szabályozás lehetővé tette az anyák munkaerőpiaci részvételének szüneteltetését a gyermekek gondozásának segítésére. Ezt a szabadságrendszert akkoriban a munkaerő-túlkínálat indokolta, amely elfogadhatatlannak tartotta a munkanélküliséget. A szocialista korszakban nyújtott ellátások túlélték a rendszerváltást, és ma a családtámogatási rendszer szerves részeit képezik Magyarországon. A családjóléti intézkedésekre hazánk már az ezredfordulón is a GDP 3 százalékát fordította. Erre a célra a kormány tavaly a bruttó hazai termék 6 százalékát, mintegy 3500 milliárd forintot költött.
Ne azért vállaljunk gyereket, mert azzal pénzhez juthat a háztartás
– szögezte le Varga Judit igazságügyi miniszter, aki szerint a gyerekvállalásnak nem gazdasági megfontolásból kellene történnie, hanem a család értékeiről kellene szólnia. A tárcavezető beszélt arról is: céljuk, hogy aki dolgozik és családot alapít, az nyertese legyen a nem segélyezésre, hanem munkára épülő gazdaságpolitikának. Az otthonteremtést több intézkedéssel segítik: az első otthonhoz jutás vagy otthonfelújítás támogatását, az ingyenes iskolai tankönyveket, továbbá a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményét és az egyéb adójogi intézkedéseket is idesorolta. Megjegyezte, hogy az ösztönzőknek köszönhetően a termelékenységi ráta a 2010-es 1,2-es arányról mostanra elérte az 1,6-ot, nőtt a házasságkötések száma, amellyel párhuzamosan a válások és abortuszok száma csökkent.
Magyarország az OECD-tagállamok közül már öt éve is második helyen volt a családokra fordított GDP-arányos kiadások terén
– ismertette Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki közölte azt is, hogy a családokra és gyermekvállalásra fordított összegek 2010 óta folyamatosan emelkednek, ezzel párhuzamosan emelkedett a gyermekvállalási kedv. A bölcsődei férőhelyek számának növelése is segítette a gyermekes anyák munkaerőpiacra való visszatérését. A pénzbeli ellátásokon és adókedvezményeken belül 2010–2022 között 24 százalékról 80 százalékra nőtt a munkaalapú juttatások aránya. A nők foglalkoztatása iskolai végzettségtől függetlenül nőtt, és nemzetközi összehasonlításban is igen magas. A családok megerősítésén a családpolitikának a nemzeti össztermék növekedésére is hatása van. A sikeres otthonteremtési intézkedések – csok, 5 százalékos újlakás-áfa, kamattámogatott kölcsönök – fellendítették a lakáspiacot, gyarapodott a lakásépítések száma.
Az államtitkár ismertette a kormány kiszámíthatóságra épülő jövőbeli célkitűzéseit, amely során törekedni kell arra, hogy
Jelenleg a családpolitikai támogatások és kedvezmények széles palettája érhető el a gyermek megszületése előtti időszaktól egészen a felnőttkorukig. Az újabb intézkedések közül kiemelhető a fiatalok személyijövedelemadó-mentessége, a különböző otthonteremtési és otthonfelújítási támogatások és a fiatal házasok adókedvezménye – olvasható a háttéranyagban.
Az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott kelet-közép-európai országok esetében is komoly szerepet játszik a családok támogatása, mind a magyar, mind a lengyel intézkedéseket figyelembe véve kirajzolódik, hogy a GDP arányában megjelenő kifizetéseket nézve egyértelmű felzárkózás következett be a nyugat-európai és skandináv országokhoz képest.
Ahány ország, annyiféle komplex megoldás és megközelítés látható, így a különböző programok megismerése minden esetben kiemelt fontosságú.
A családpolitika hosszú múltra tekint vissza Franciaországban, és a termékenység hagyományosan politikai kérdés. 2009-ben a francia kormány a GDP mintegy 3,8 százalékát költötte családi ellátásokra, azóta ez a szám érdemben nem változott. A francia rendszerben már az újszülöttek is kiemelt figyelmet kapnak, és a támogatások a bölcsődén, az óvodán, az iskolán, a felsőoktatáson, a nyaraláson, a gyermekvállaláson és a lakásvásárláson, -bérlésen át elkísérik az arra jogosultakat. A támogatások zöme jövedelemhez kötött.
Az olasz kormány 2009-ben a GDP nagyjából 2 százalékát költötte a családok támogatására, amely körülbelül 2,5 százalékra emelkedett az utóbbi években. A németek 2002-ben vezették be az úgynevezett fenntartható családpolitika elvét, amellyel azóta is a munka és a család közötti súrlódások tompításával a termékenység növelésére és a gyermekszegénység csökkentésére törekednek. Az OECD statisztikái szerint Németországban jelenleg a GDP 3,5 százalékát fordítják családpolitikai intézkedésre, a lengyelek pedig – megfelelve az uniós átlagnak – 3 százalékot költenek a célra.
A skandináv országok között Svédország jól ismert bőkezű családpolitikájáról: a GDP-jének több mint 3,5 százalékát költi gyermekekhez és családokhoz kapcsolódó juttatásokra, ami az egyik legmagasabb arány az EU-ban. A modelljük szorosan kapcsolódik a munkaerőpiaci politikához, mégpedig azon elvek mentén, hogy lehetőleg megvalósuljon a teljes foglalkoztatás, és az egyén képes legyen eltartani magát.
A konferencia záró részében eredetileg közéleti vitával készültek volna a hazai családtámogatási rendszerről, azonban az ellenzék oldaláról senki nem vállalta el a felkérést. Vitapartner hiányában Hollik István országgyűlési képviselő, a Fidesz kommunikációs igazgatója tartott záróelőadást, azt fejtegette, hogy miért szükséges a családpolitikáról beszélni. Az élet rendjének szerinte annak kellene lennie, hogy egy felnőtt bizonyos életkorban elköteleződik, gyermeket vállal, azonban ez ma már nem így van. Számos kihívás nehezíti a családalapítást napjainkban - például az orosz-ukrán háború, megélhetési nehézségek az energiaárak miatt -, ettől elbizonytalanodnak a fiatalok, minderre kell a hazai családpolitikának reflektálnia.
(Borítókép: Varga Judit 2022. június 7-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)