Index Vakbarát Hírportál

Kamatstop – most mindenki matekozik, de úgy tűnik, megérte trükközni

2022. október 19., szerda 10:23

A kamatstop szabályainak újabb módosításával a változó kamatozású hiteleseknél a támogatásra sokkal inkább rászolgáló, tudatosabb hitelfelvevőket védi meg a kormány. Ugyanakkor a figyelmeztetésekre fittyet hányó, az elmúlt években a kisebb törlesztőrészletért tudatosan változó kamatozású hitelt választó ügyfelek még mindig jobban járnak.

A kockázatokra fittyet hányókat mentették

Furcsa módon a kamatstop bejelentett kiterjesztésével a kormány egy olyan ügyfélkört – a 3 és 5 évre fix törlesztést választó ügyfeleket – próbál védeni, amelynek sokkal komolyabb oka lehet rá, hogy valamiféle védelmet kapjon, mint a változó kamatozású hitelekkel rendelkező, a kamatstopban már január óta benne lévő ügyfeleknek. A korábban változó kamatozású hiteleket választó ügyfelek azért sodródhattak volna a kamatstop nélkül mára rendkívül nehéz helyzetbe, mert fittyet hánytak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a bankok folyamatos jelzéseire, amelyek szerint ideje a korábbi változó kamatozású hiteleket fix törlesztőrészlettel bíró konstrukciókra cserélni.

Külön kasztot képviselnek ezen ügyfélkörön belül azok, akik jellemzően 2017 és 2019 között – amikor már mindenki a fixesítést ajánlotta – azért vettek fel változó kamatozású hitelt, mert akkoriban ez volt a legolcsóbb finanszírozási forma, ha a kockázatát harsogták is. Azaz végül is spekuláltak.

Nem kis létszámban döntöttek így az emberek: a folyósításokon belül 2017-ben a piaci lakáshitelek 40 százalékát, 220 milliárd forintot vettek fel így. Egy évvel később, 2018-ban a folyósított hitelek nem egészen 15, 2019-ben 3 százaléka volt változó kamatozású, ebben a két évben ezeket a hiteleket már tudatosan választó, az óvatosakkal szembemenő ügyfelek 135 milliárd forintnyi piaci lakáshitelt vettek fel. S a kezdetektől fogva jobban jártak…

Az Index számításai szerint az az ügyfél, aki 2017-ben 15 millió forintos – 4 százalékos kamatfelár mellett nyújtott –, 20 éves futamidejű, változó kamatozású hitelt vett fel, 91-94 ezer forintos részlettel indíthatta a törlesztést, míg az, aki – megfogadva a jegybanki ajánlást – 5 évre fix törlesztőrészletet választott, emiatt minden hónapban 6-12 százalékkal magasabb összeget, 97-105 ezer forintot fizetett a kölcsönért. A spekulálók előnye ráadásul az általános hitelmoratórium 2021. októberi lezárásáig fennmaradt: a változó kamatozású hitelesek 2020 második negyedévéig alacsonyabb kamatot fizettek, s így 2-3 hónapnyi törlesztőrészletnek megfelelő összeget spóroltak, mint a fix konstrukciót választók. Majd jött a moratórium 19 törlesztésmentes hónapja. Onnantól ugyan magasabb lett a változó kamatozású hitelesek törlesztőrészlete, ám a kamatstop védelme miatt az emelkedés moderált volt.

Komoly összeggel tartoznak a hazardírozók

A jegybank adatai alapján a változó kamatozású hitellel bíró ügyfelek 7 százaléka bír olyan hitellel, amelynél a legjelentősebb a kamatstop nélküli törlesztőrészlet-emelkedés. Azt, hogy olyan friss hitelekről van szó, amelyeket már akkoriban vettek fel, amikor már mindenki a fixesítést ajánlotta, jól mutatja, hogy az érintett piaci kamatozású lakáshitelek medián hátralévő futamideje meghaladja a 20 évet. A változó kamatozású hitelállományon belül ezen ügyfélkörnél összpontosul a teljes fennálló tartozás 20,2 százaléka, 414 milliárd forint. Ez is azt jelzi, hogy itt bizony olyanokat mentettek, akik nem feltétlenül érdemlik ezt meg, akik a figyelmeztetések ellenére is belevágtak.

Méltányosabbá vált a rendszer

A kormány mostani döntése, amely azokat az ügyfeleket igyekszik védeni, akik elfogadták a jegybank és a pénzintézetek ajánlását, és valóban elindultak a hosszan fix törlesztéssel bíró hitelek felé, a fentiek fényében akár indokolhatónak is látszik.

Ráadásul a kormány időben döntött, hiszen a maximum 5 évre fix törlesztést vállaló ügyfelek közül Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint 66 000 ügyfél esetében 2021 és 2023 között jön el az az időpont, amikor újra kell számolni a hitel kamatát. Ezen belül a legjelentősebb tételt a 2017 októbere és 2018 szeptembere között folyósított, maximum 5 évre fixált piaci lakáshitelek 293,1 milliárd forintos állománya teszi ki – e kölcsönök döntő része 5 évre garantálta a törlesztőrészletet, azaz a kamatfordulójuk mostanság esedékes. A kabinet – látva a kamatok drágulásával hónapokon belül szembesülő fix hitelesek jelentős számát – a mostani döntésével lényegében korrigálta, méltányosabbá tette a kamatstop rendszerét.

Így változhat a fixesített törlesztő

A fix kamatozású hitelesek esetében a kamatstoprendelet módosítása szerint november 1-től él a védernyő. Egyelőre ugyanakkor nehéz kiszámolni azt, milyen kamatszint mellett kerül sor a kamatstop alatti fixesítésre. Hosszan fix hitelek esetében ugyanis nem a pénzpiaci kamatok aktuális értéke mutatja meg azt a kamatot, amellyel a bankoknak számolniuk kell, hanem az MNB által számolt úgynevezett kamatváltoztatási mutatót kell alkalmazni. Ezt – némi leegyszerűsítéssel – a kamatváltozás hónapját megelőző 5., 6. és 7. hónap pénzpiaci kamatainak átlagából számolják.

Miután a jogszabály nem pontosította, így a kamatstop idején meghatározott fordulónapot, 2021. október 27-ét vettük alapul. Ezzel számolva a példánkban szereplő, 5 évre fixált hitel esetében 2022 novemberétől jövő júniusig a korábbi 4,76–5,69 százalék helyett a fizetendő kamat 6,16 százalék lesz. Ez 112-113 ezer forintos törlesztőrészletet jelenthet majd. Fontos ugyanakkor tudni, hogy a kamatfordulóig mindenki az eredeti fix törlesztőrészletet fizeti.

A változó kamatozással még mindig jobban járnak…

A helyzet ugyanakkor megint csak az, hogy a korábban a vészjelzések ellenére kockáztató és változó kamatozású hitelt felvevő ügyfelek járnak jól. Az ő hitelük ugyanis példánk alapján januártól 6,02 százalékos kamaton fut a kamatstopban, a havi törlesztőrészletük 104-106 ezer forint. A példánkban szereplő változó kamatozást választó hitelesünk így a kamatstop alatt akár 64 ezer forinttal fizethet kevesebbet, mint a korábban fix hitelt választó.

A kamatstop után is védve lesznek?

Való igaz, hogy a kamatstop lejárta után a változó kamatozású hitellel bíróknak ugorhat meg legjobban a törlesztőrészletük – a kamatstopban 2,02 százalékon beégetett referenciakamat, a 3 havi BUBOR (a kereskedelmi bankok kihelyezési rátájának átlaga – szerk.) ma 16,5 százalék felett van.

A jelenlegi makrogazdasági környezetben azonban jövő júliusra aligha nyugodhatnak meg annyira a piacok, hogy a hitelek árazását megszabó pénzpiaci kamatszintek olyan mértékben csökkenjenek, hogy ne kelljen a kamatstop után akár drasztikusan kamatot emelni.

A hitelek bedőlését – kölcsönvéve a bankok korábbi javaslatát – csak úgy lehet kivédeni, ha a kamatemelkedést előre meghatározott, (mondjuk, negyedéves) ütemekben engedik rá az adósokra. Ez egészen addig folytatódhat, amíg a pénzpiaci kamatok remélt csökkenése miatt összeér a piaci és a kamatstopból kiszabaduló kamatszint. Ha így lesz, akkor a fix hitelesek mellett jó eséllyel a bazírozók még további kedvezményben részesülnek majd…

Amit a kamatstoppal együtt – szemben a devizahitelek forintosításán keletkező veszteség bankok, az ügyfelek és az állam közötti felosztásával – ezúttal teljes egészében a pénzintézetek fizetnek majd. Csak a jelenleg ismert kamatstop költségét a portfolio.hu számítása 140 milliárd forintra teszi. Ez több mint negyede a banki extraprofitot elvonó adó 2022–23-ra szóló 400+100 milliárdos költségének.

(Borítókép: Marjai János / MTI)

Rovatok