Jóval az orosz–ukrán háború előtt a feje tetejére állt már az újautó-piac, a konjunktúra idején azonban senkit sem zavart, hogy egyetlen cégcsoport őrködik a félvezetők globális gyártása felett. Még a Porsche Hungariánál sem látják, mit hoz 2023, Németh Balázs ügyvezető szerint ráadásul a zöldátállás sem megy egyik napról a másikra. Ez utóbbi infrastrukturális kérdés is, túl az állami szubvenció szükségességén.
Már a háború előtt is a kiszámíthatatlanság és a tervezhetetlenség jellemezte az autóipart, van olyan modell, ami 38 százalékkal drágult két év alatt
– vágott a közepébe az Indexnek Németh Balázs, a Porsche Hungaria Kft. (PH) ügyvezető igazgatója. Bár teljesen abszurd helyzet, így nem csoda, hogy az alig 10 millió forintos új autók kétévesen ma már 12-13 millióért is gazdát cserélhetnek, miközben korábban a szalonból kigurulva kis túlzással százezreket veszítettek az értékükből méterenként.
A szakembert annak apropóján faggattuk az ágazati trendekről, hogy a vállalat képzési központot, úgynevezett Innovációs és Tréning Centrumot (ITC) adott át Budaörsön, ahová az egész országból fogadja a gépjárműszerelőket, hogy számukra modern környezetben modern tudást adhasson át.
Nem látják még, mi vár rájuk jövőre, sőt egyelőre a PH idei üzleti eredményeit is nehéz megjósolni. Viszonyításképp a Volkswagen konszern márkáinak (így a Volkswagen mellett az Audi, a SEAT, a Škoda és a CUPRA) magyarországi importőrének hálózatához 55 értékesítési és 73 szervizpont tartozik. Márkakereskedései tavaly 28 789 új autót és 7442 használtat adtak át a vevőknek, az idei első három negyedévben pedig 20 752 új mellett 4729 használt járművet. A Porsche Hungaria Kft. nettó árbevétele – a Covid előtti számokat idézve – tavaly elérte a 400,8 milliárd forintot az egy évvel korábbi 361 milliárd után. Eközben az adózás előtti eredménye 5,19 milliárd forintról 6,09 milliárdra nőtt.
A cégvezető kifejtette: rendkívüli mértékben kitolódtak a szállítási határidők, van egy-két márka, amelyből annak ellenére sem tudnak elegendő mennyiséget átadni, hogy az értékesítési számaik kifejezetten biztatók. Ugyanakkor keresleti piac van, így magasabb árréssel dolgoznak, de ez nemcsak a Porsche Hungariánál, hanem a versenytársaknál is így van.
Németh Balázs felidézte, hogy ami az átadott gépkocsik számát illeti, 2019 a legjobb év volt a 2008–2009-es gazdasági válság óta, de aztán jött a Covid, és vele együtt több hullámban a gyártási nehézségek, ami komolyabb megtorpanást hozott 2020-ra. Már egészen úgy tűnt, hogy 2021 visszahozza a normalitást, de tavaly nyáron a csiphiánnyal kezdve begyűrűzött az ellátási láncok megszakadásából, széttöredezéséből fakadó problémahalmaz.
Azóta sem tisztázódott a PH ügyvezetője szerint, hogy ez is a pandémia tünete, vagy csak annyira eltolódott a kereslet a telekommunikációs eszközök, a szórakoztató elektronikai cikkek irányába, hogy az okos csipekkel szemben az autóiparban használt „buta” csipek kibocsátása hirtelen háttérbe szorult. Fontos tudni, hogy az utóbbiaknál kisebb az árrés és a nyereség a gyártó oldalán.
Nem normális, hogy a világot lényegében egyetlen vállalat, a Taiwan Semiconductor látja el félvezetőkkel, amelynek a csatolt egységeivel együtt 90 százalék feletti részesedése van a világpiacon. Senki sem gondolt erre, amíg minden jól működött. Ebből fakadóan arra sem volt protokoll, hogy ha az ellátási láncon belül van egy törés, akkor mi a teendő
– vont mérleget a cégvezető. Példaként felhozta: tavaly ősszel kiábrándító volt azzal szembesülni, hogy 45 ezer vadonatúj Skoda várt egy repülőtéren, egy-egy félvezető híján teljesen készen, így lehetett a járműveket kiszállítani, ez volt az első sokk. Ugyanakkor azóta is csak a bizonytalanság a biztos, hiszen ma már nem tudják megmondani a gyártók, mikorra készül el az autó, ráadásul az áron utólag is módosítanak.
Teljes volt tehát a fejetlenség orosz–ukrán háború nélkül is, arra pedig néhány hétnél, egy-két hónapnál nem kellett többet várni, hogy bebizonyosodjon, a hadban álló felek mekkora szerepet töltenek be a nagy európai autógyárak alapanyag-beszállításában.
„Fogytán a xenon, a vasérc? Szükség volna különböző fémekre, ötvözetekre? Brutális a kiszolgáltatottság, és nem lehet egyik napról a másikra leakasztani a fogasról egy új beszállítót” – érzékeltette a helyzetet Németh Balázs.
A portfolióban szereplő 55 értékesítési pont együttesen 235 szalonegységet takar a PH hálózatában. Nem volt egyáltalán lemorzsolódás, sőt voltak jelentkezők, akikkel nem tudták bővíteni a hálózatot, mert nem állt rendelkezésre elegendő mennyiségű árufedezet, hogy több szereplőt tartsanak el. Bár korábban elképzelhetetlen volt, novembertől megtörténhet: ahol van három-négy különböző márka, ott az eddigi három-négy helyett egyetlen szalonban folyik majd az értékesítés, hiszen a többit nem fogják tudni felfűteni. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyes szalonok fűtetlen, fedett raktárhelyiségekké alakulnak át” – ecsetelte a szakember, hogy az energiaválság tényleg nem válogat.
Az ilyen bizonytalan környezetben van, aki hátrább lép, és kivár, más előre menekülve beruház, fejleszt. A budaörsi Innovációs és Tréning Centrum egyértelműen az utóbbira példa.
Egyrészt kinőttük a Fáy utcai oktatási központunkat, másrészt az autók egyre bonyolultabbak, ezáltal egyre nagyobb a képzési igény
– magyarázta Németh Balázs, mindeközben ráadásul bővültek is plusz egy márkával, a Cuprával. Mint mondta, a kulcsfigura egy márkaszerviz életében a problémamegoldó, a diagnoszta. Ám egyre több a szoftver, a csip, a digitalizált folyamat, az ehhez szükséges szaktudás pedig csak akkor ér valamit, ha valóban naprakész.
A javítási folyamatokat leegyszerűsítheti az elektromos autók terjedése, csakhogy – a plug-in hibridekkel együtt – hiába van 60 ezer zöld rendszámos autó, a tisztán elektromos járművek értékesítése mindössze 4 százalékos részesedéssel bír. A PH ügyvezetője szerint az átállásra való nyitottság terén Magyarországot nem lehet összehasonlítani Norvégiával vagy Dániával, de Észak-Európával szemben ez nem hazai, inkább régiós sajátosság. „Azokban az országokban, ahol kevésbé domináns a jómódú és felvilágosult réteg, állami szubvencióval, jelentős támogatással érhető csak el a zöldreform” – mutatott rá a szakember.
Arról nem is beszélve, hogy a terjeszkedés dinamikája nagyban múlik a töltőoszlop-infrastruktúra bővülési ütemén is. Ma még kevés az olyan magyar család, ahol egy autó van, az pedig elektromos, egyelőre sokkal inkább a plug-in hibrid a realitás 80-100 kilométer hatótávval, ami zölden kiszolgálja a hétköznapi munkába járást, a belső égésű rásegítéssel elérhető 800-900 kilométerrel pedig a hétvégékre jellemző nagyobb utak sem jelentenek akadályt.
(Borítókép: Németh Balázs. Fotó: Porsche Hungaria)