Egy hibás és ellátásbiztonsági kockázatokkal erősen terhelt energiapolitika következményei láthatók Németországban – derül ki Aszódi Attila tanulmányából. Paks II. volt kormánybiztosa szerint egész Európa kiszolgáltatott helyzetbe került azzal, hogy elkezdték felszámolni az atomenergia-szektorukat.
Régóta tartó vitáról hozott döntést a héten Olaf Scholz német kancellár, aki elrendelte, hogy szükség esetén mindhárom, még működő német atomerőmű tovább termelhet 2023. április 15-ig. A németeknél a 2011-es fukushimai baleset előtt 17 atomerőművi blokk volt üzemben, azonban a távol-keleti eseményeket követően az akkori kormány szinte azonnal intézkedett a legrégebbi nyolc leállításáról. A balesetet követően döntöttek arról is, hogy az atomenergiát 2022 végéig kivezetik.
Az elmúlt egy évtizedben folyamatosan álltak le a működő blokkok, így mostanra három maradt üzemben, ám ezek bezárása már esedékessé vált volna – ahogy az Aszódi Attilának, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanárának tanulmányából kiderült.
A háború következtében kialakult energiaválság minden korábbi energiaellátási kérdést megkérdőjelezett Németországban és Európában.
Mivel az időjárásfüggő megújuló források kiegyenlítése nagy mennyiségű konvencionális erőművet igényel – hiába is próbál ezzel ellentétesen kommunikálni a zöld propaganda –, az elmúlt években a német villamosenergia-ellátás az időjárásfüggő megújulók fejlesztése, az atomenergia kivezetése és a szénfelhasználás csökkentése mellett egyre fokozódó mértékben hagyatkozott kiegyenlítő energiaforrásként a zömében Oroszországból importált földgázra
– osztotta meg Aszódi Attila, aki hozzátette: nem szabad elfelejteni, hogy eközben a hagyományosan villamosenergia-exportőr Németország visszaszorult semleges, vagy sokszor nettó importőri pozícióba. A földgázellátás az orosz–ukrán háború miatt erősen kérdéses lett, ezért parázs viták zajlottak a legnagyobb környezetterhelés mellett működő német lignittüzelésű erőművek fokozottabb felhasználása mellett.
A fentiekben említett három német technológiájú atomerőművi blokk kapacitása 4200 megawattot tesz ki, viszonyításképpen a négy darab paksi blokk együttes teljesítménye 2000 megawatt. Ez a három blokk 2022 első felében több áramot termelt, mint a német tengeri szélerőművek összesen, ezzel a teljes belföldi termelés 6 százalékát biztosították.
A három létesítmény még birtokol valamennyi, az energiatermeléshez szükséges üzemanyagot, ezért is érthető, hogy nem a válsághelyzet közepén állítják le azokat.
A német kormányban jelenleg a szociáldemokraták és a szabad demokraták mellett a zöldek is koalíciós partnerek, ráadásul a gazdasági és klímavédelmi minisztert, valamint a környezetvédelmi minisztert is éppen a zöldek adják. Tehát zöld politikusok bevonásával kell döntést hozni arról, hogy a műszakilag és nukleáris biztonsági szempontból kifogástalan, teljesen működőképes atomerőműveket üzemben tartsák-e
– világított rá a volt kormánybiztos, aki kiemelte, sokáig úgy tűnt, hogy a zöldek hajthatatlanok lesznek, ám megszületett egy kompromisszum és az energiaszolgáltatók számításai azt mutatták, hogy a télen nagy valószínűséggel szükség lehet az atomerőművi áramra.
A nemzetközi szakértőkkel összhangban Aszódi Attila is úgy véli: Németország nincs abban a helyzetben, hogy az üzemben lévő és műszakilag tovább üzemeltethető atomerőműveit ellássa üzemanyaggal. A német kormány tagjai hónapok óta azon vitatkoznak, hogy rendeljenek-e még üzemanyagot a blokkokhoz. Az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték összesen négy vezetékéből három a robbantások miatt pedig megrongálódott. Jelenleg orosz földgáz nem érkezik Németországba.
A környezet- és klímavédelméről híres Németország feltekeri a ligniterőműveket, így várja a telet – Greta Thunberg svéd környezetvédelmi aktivista kemény kritikája ellenére.
„Véleményem szerint egy hibás és ellátásbiztonsági kockázatokkal erősen terhelt energiapolitika következményeit látjuk” – fogalmazott Aszódi Attila, felhívva arra a figyelmet, érdemes azt is figyelembe venni, hogy a kérdéses három német atomerőművi blokk még akár 30-40 évnyi üzemidőre is képes lenne. Ezeket tisztán politikai okok miatt leállítani a jelenlegi energiaellátási válsághelyzetben óriási nagy felelőtlenség, és ez valójában nemcsak Németország, hanem az egész európai mozgásteret csökkentő lépés.
Aszódi Attila megjegyezte, hogy nem az előttünk álló tél lesz igazán a kérdés – hiszen a gáztározók fel vannak töltve –, hanem az ezt követő. Így jelenleg elképzelhetetlennek tűnik, hogy rövid távon teljesen kivezetésre kerüljön az atomenergia, amit a zöld lobbi Németországra és így Európára is ráerőszakolt.
(Borítókép: Atomerőmű Németországban 2021. december 31-én. Fotó: Julian Stratenschulte/picture alliance via Getty Images)