Index Vakbarát Hírportál

Kijöttek a friss adatok: fordulat a munkaerőpiacon

2022. október 27., csütörtök 09:01 | aznap frissítve

Megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal foglalkoztatottságra, illetve munkanélküliségre vonatkozó legfrissebb adatai. Bár továbbra is feszesnek tűnik a hazai munkaerőpiac, a kedvezőtlen gazdasági hatások már érződnek.

Több a munkanélküli

A munkanélküliek száma 185 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt 2022 szeptemberében a Központi Statisztika Hivatal adatai szerint. Mindez növekedő tendenciát mutat, amennyiben az előző hónapokat vesszük figyelembe.

Utoljára májusról júniusra csökkent havi szinten a munkanélküliségi ráta – 3,5-ről 3,3 százalékra. Ezt követően a munkaerőpiacon is jelentkeztek a kedvezőtlen gazdasági hatások. Júliusban már 3,5, míg augusztusban 3,6 százalék volt a ráta, most pedig már 3,8 százalékon áll a mutató.

A három havi mozgóátlagok éves összehasonlításában ugyanakkor csökkenés tapasztalható: a 2022. július-szeptemberi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 178 ezer főt, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékot tett ki. Ezzel a munkanélküliek száma 11 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal csökkent.

A férfiak körében a munkanélküliek száma 97 ezer fő volt, míg 3,7 százalékos munkanélküliségi rátájuk gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbival (+0,1 százalékpont). A nőknél a munkanélküliek száma 81 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent.

A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (6,0 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (1,9 százalék). Az előző év azonos időszakához képest három régióban kismértékben emelkedett a ráta értéke, Dél-Dunántúlon (0,1 százalékponttal), Budapesten (0,3 százalékponttal) és Nyugat-Dunántúlon (0,5 százalékponttal), míg a többi régióban csökkent – a legjelentősebben Észak-Alföldön (1,2 százalékponttal).

A munkakeresés átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 33,9 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Foglalkoztatottak száma

4 millió 708 ezer fő volt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma idén szeptemberben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. A 2022. július–szeptemberi időszakban 4 millió 712 ezer főt foglalkoztattak, ami 49 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.

Az előző hónapokhoz képest azonban a foglalkoztatottak számában is kismértékű csökkenés tapasztalható.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 54 ezerrel és a külföldön dolgozóké 10 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 16 ezerrel csökkent. A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 282 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 28,7 százalékra emelkedett. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 88,3 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 1,9 százalékponttal, 65,6 százalékra emelkedett.

A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma 17 ezer fős növekedéssel 2 millió 439 ezer főt ért el, foglalkoztatási rátájuk 0,9 százalékponttal, 79,1 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 24 ezerrel, 2 millió 162 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 70,1 százalékra emelkedett.

Negyedik hónapja rekordszint felett

A nyári hónapok után szeptemberben is 4,7 milliónál többen dolgoztak Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója alapján.

Korábban két egymást követő hónapban sem ugrotta meg ezt a szintet a hazai foglalkoztatás. 2022 közepén, a háború és energiaválság dacára, mindeddig példa nélküli módon negyedik hónapja e rekordszámba menő határérték felett alakul a munkában állók létszáma

– jegyezte meg a KSH adatira reagálva a Technológiai és Ipari Minisztérium.

Kutnyánszky Zsolt iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkár kiemelte: a súlyos bizonytalanságoktól terhelt nemzetközi gazdasági környezetben több ország akár éveken át tartó recesszióra készül. Az elhúzódó háború és az energiahordozók szankciós felára komoly kockázatot jelent a munkahelyteremtésre építő magyar gazdasági növekedés szempontjából is – tette hozzá, megjegyezve: e borús jelek ellenére a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból az látszik, hogy az álláskeresők száma szeptemberről októberre nem nőtt, valamelyest még csökkent is.

Elkezdődött a leépítés

A várakozásoknak megfelelően szeptemberben is folytatódott a munkanélküliek számának és arányának emelkedése Magyarországon – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője. 

Legutóbb 2022 elején volt hasonlóan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A szeptemberi változás – mely tehát becslésen alapul – egy érdekes folyamatot fed fel. Az előző hónaphoz képest bővülő munkanélküli létszám két forrásból táplálkozik: egyrészt a csökkenő foglalkoztatotti létszámból, másrészt pedig a bővülő aktivitásból. Ez alapvetően azt jelezné, hogy miközben már elkezdődött a fokozatos munkaerőpiaci leépítés, ezzel párhuzamosan többen döntenek úgy, hogy visszatérnek a munkaerőpiacra aktív munkakeresőként – mondta.

Mindenesetre az már egyre magabiztosabban kijelenthető, hogy

a nyári csúcsot követően megkezdődött a foglalkoztatás lemorzsolódása.

A vállalatok szépen lassan elkezdtek alkalmazkodni az emelkedő költségekhez, és egyre többen a létszámleépítésben látják a megoldást, miközben egyre kevésbé tudják az emelkedő költségeket az áraikban érvényesíteni.

Az ING Bank legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság technikai recesszió elé néz, sőt valójában már abban vagyunk, csak még a statisztikai adatok nem állnak erről rendelkezésre.

A munkanélküliségi ráta további emelkedésére számítunk, év vége felé 4 százalék körüli mutatóval. A jövő év közepe felé tetőzhet a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék közelében, ami ugyanakkor még mindig egy viszonylag feszes munkaerőpiac képét mutatja majd.

Továbbra is erősek a számok

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a magyar munkaerőpiac továbbra is erős számokat produkál, a negatív külső környezeti tényezők egyelőre nem gyakoroltak hatást a hazai piacra, a feszesség és a foglalkoztatottság új csúcson van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Az ukrajnai háború, az európai energiaválság, a globális recessziós előjelek egyelőre továbbra sem gyakoroltak hatást a hazai munkaerőpiacra, ami jó hír a hazai piac ellenállósága szempontjából, azonban a következő időszakban, egy bekövetkező európai recesszió esetén az exportágazatok munkaerőkereslete kissé visszaeshet, ami csökkenheti a munkaerőpiaci feszességet.

Várakozásunk szerint

idén 3,7 százalék lehet az éves munkanélküliségi ráta, jövőre pedig 3,9 százalék lehet az átlagos érték, de a globális környezet hatásai miatt az utóbbinál erősebb a bizonytalanság.

Abból következően, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége ismét a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, továbbá az energia- és egyéb költség megugrása is a hatékonyság növelésének irányába tereli a vállalatokat, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából, a megjelenő kihívások mellett is – áll az elemzésben.

Rovatok