Lassan egy éve, hogy a kormány befagyasztotta a benzin és a gázolaj árát, februárban pedig hat alapvető élelmiszerre került ársapka. Az intézkedéssel a kormány az elszabaduló inflációt szerette volna visszaszorítani. Bod Péter Ákos azonban úgy véli, hogy ez a kísérlet sikertelen volt, szerinte hatósági árszabályozással csak az átmeneti árhullámokat lehet áthidalni.

Rövid távon talán megfogják az árat, de hosszabb távon inkább rontanak a helyzeten, mert elhúzzák az inflációt. Azonkívül nem nagyon logikus beavatkozás: rontja a gazdasági klímát, és tulajdonképpen további áremelésekre serkenti a gazdasági szereplőket

– fogalmazott a jegybank korábbi elnöke.

A legtöbb országban az inflációt ráengedték a gazdaságra úgy, hogy közben a gazdasági szereplők támogatást kaptak – írja az ATV. Olaszországban és Franciaországban is meghosszabbították például az üzemanyagadók csökkentését, az olaszoknál a kenyér és a tészta áfamentes lett, több uniós államban pedig egyszeri szociális támogatással segítették a lakosságot.

Bod Péter Ákos szerint ez ugyan gyorsabb árnövekedést eredményez, de hamarabb lefutó inflációval. Magyarországon viszont újabb pénzromlást eredményez, hiszen a hatósági áraknak egyszer végük, és akkor újabb áremelkedés jön.

Az élelmiszerek az elmúlt egy évben átlagosan 35,2 százalékkal drágultak. A kenyérért csaknem 92, a sajtért 95 százalékkal kell most többet fizetni. A GKI vezérigazgatója az ársapka és az infláció emelkedése között egyenes arányosságot lát, az árstop szerinte sosem volt jó ötlet.

„Ha adott termék ára rögzítésre kerül, akkor az a statisztikában annak a terméknek a súlyával egy nulla szorzót kap, tehát ténylegesen és fizikailag mérsékelné az árindexet, ha a kereskedők nem hárítanak ezt át más termékek árába, mint ahogy eddig is ez történt” – mondta Molnár László, a GKI vezérigazgatója.

Ezért a fogyasztó semmit nem nyer, hanem globálisan bukik mindenki. Arról nem is beszélve, hogy az árstopos termékekből hiány alakul ki

– tette hozzá Molnár László.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)