Semmiképpen nem nevezném meglepőnek a hitelminősítő döntését, hiszen Magyarországon rendkívül magas kamatkörnyezet alakult ki, amely érdemben befolyásolhatja a nem teljesítő hitelek arányának alakulását – foglalta össze lapunk megkeresésére Virovácz Péter az ING vezetőelemzője, hogy hat európai bankrendszer, köztük a magyar kilátását rontotta negatívra az eddigi stabilról szerdán a Moody’s Investors Service.
A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal indokolta a Londonban bejelentett lépést, hogy az árak és a kamatok emelkedése számos üzleti vállalkozás és háztartás hitelképességét érinti, és emiatt problémás kinnlevőségek keletkezhetnek.
A Moody’s a magyar mellett a német, az olasz, a cseh, a lengyel és a szlovák bankrendszer kilátását módosította negatívra.
Louise Welin, a Moody’s alelnöke a bejelentéshez fűzött indoklásában hangsúlyozta: a hitelminősítő várakozása szerint ezekben a gazdaságokban tovább romlanak a működési feltételek, és ez gyengíti a bankok kinnlevőség-portfolióinak minőségét, valamint nyereségességüket és finanszírozási hozzáférésüket – foglalta össze az MTI.
Semmiképpen nem nevezném meglepőnek a hitelminősítő döntését, hiszen Magyarországon rendkívül magas kamatkörnyezet alakult ki, amely érdemben befolyásolhatja a nem teljesítő hitelek arányának alakulását
– foglalta össze az Index megkeresésére a döntést Virovácz Péter az ING vezetőelemzője, aki szerint még akkor is fontos erről beszélni, amikor tudjuk, hogy számos esetben a már meglévő vagy éppen bevezetett kamatstop intézkedések például pont azt a célt szolgálják, hogy kevesebben kerüljenek bajba. Szerinte ezeknél a gazdaságpolitikai döntéseknél és lépéseknél azt is figyelembe kell vennie egy hitelminősítőnek, hogy ez veszteséget generál a bankszektorban, vagyis rontja a jövedelmezőséget. Felhívta arra a figyelmet, hogy az jellegű beavatkozások kiszámíthatatlanná is teszik a környezetet a bankszektor számára.
Virovácz Péter szerint „habár jelenleg az az általános vélekedés, hogy a bankszektor stabilitásával nincsen semmi probléma, a nem teljesítő hitelek aránya sem ugrik meg kezelhetetlen mértékben, a kockázatok egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a helyzet egy újabb sokk hatására hamarabb tud romlani, mint javulni.
Pontosan ezt jelzi egy negatív kilátás, vagyis a bankszektor megnövekedett sérülékenységére hívja fel a figyelmet”.
Az ING elemzője szerint a fogyasztói bizalmi indexek és az üzleti bizalmi felmérések alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a jövőbe vetett hit egyre jobban meginog.
Szerinte egyre inkább arról kell beszélnünk, hogy a recesszió már velünk van, csak éppen a számok nem jelentek még meg ezzel kapcsolatban. Lapunknak kiemelte: sajnos jelentős a késés a gazdasági indikátorok és a valóság között, így a recesszió visszaigazolását a számokban már akkor fogjuk csak látni, amikor már benne vagyunk a sűrűjében.
Alapvetően elmondható, hogy a lakosság és a vállalatok valóságérzékelése rányomja a bélyegét ezekre a felmérésekre és ezért mondhatjuk, hogy bizony növekednek a recessziós félelmek. Várhatóan az euróövezetben és Magyarországon is zsugorodik majd a GDP a harmadik és negyedik negyedévekben negyedéves bázison. Sőt egyre valószínűbb, hogy ez kitolódik a jövő év elejére is. Az ezzel kapcsolatos első adatokat majd november végén láthatjuk majd
– foglalta össze az Index megkeresésére Virovácz Péter.
Ahogy arról az Index is beszámolt, Varga Mihály pénzügyminiszter elmúlt napokban többször is kijelentette: Magyarországnak „jó esélye” van arra, hogy elkerülje a recessziót, a gazdasági növekedés jövőre 1 százalék körül lehet. Ezt egy Kormányinfó keretében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is megerősítette.
Varga Mihály szerint a gazdasági növekedés jövőre lassulni fog, de ez 2023 második felétől ismét gyorsuló pályára állhat. „Számításaink szerint Magyarország gazdasági növekedése idén 4,5 százalék körül lesz” – mondta Varga Mihály az Amerikai–Magyar Kereskedelmi Kamara által szervezett üzleti fórumon, a Reuters beszámolója alapján.
A MINISZTER ISMERTETTE, HOGY A MAGAS BERUHÁZÁSI RÁTA ÉS AZ ERŐS MUNKAERŐPIAC TOVÁBBRA IS TÁMOGATNI FOGJA A MAGYAR GAZDASÁGOT
– míg az erős fogyasztás várhatóan enyhülni fog a magas inflációs közegben.
A háborúnak nincs negatív hatása a foglalkoztatási adatokra. A munkaerő-kereslet a harmadik negyedévben is erős maradt
– hangsúlyozta a pénzügyminiszter, aki hozzátette: „Több uniós országgal ellentétben Magyarországnak jó esélye van arra, hogy 1 százalék körüli gazdasági növekedéssel elkerülje a gazdasági recessziót. 2023-ban vagy 2024-ben fokozatosan visszatérünk a korábbi, 4 százalék körüli növekedési pályára.”
(Borítókép: Scott Eells / Bloomberg / Getty Images)