Index Vakbarát Hírportál

Rejtély övezi a korrupció ellen harcoló hatóság leendő vezéreit? Az ÁSZ cáfol

2022. november 2., szerda 10:31

A kormány az úgynevezett Integritás Hatóságot állítja a korrupció elleni harc élére. A testület létrehozása volt a kabinet egyik vállalása annak érdekében, hogy a jelenleg befagyasztott uniós források megérkezzenek Magyarországra.

Ismeretlenségbe burkolóznak a kormány által felállított korrupcióellenes testület, az Integritás Hatóság (IH) tagjai – írja a Népszava. A lap szerint a hatóság vezetői posztjára már megvannak a jelöltek, ám közülük csak ketten vállalták a nevüket.

A testületet uniós előírásra hozzák létre, Brüsszel ugyanis többek között egy korrupcióellenes hatóság felállítását szabta feltételként a magyar kabinet számára, az EU-s források jóváírásáért cserébe.

A Népszava kiemeli: az IH limitált jogkörrel bír – vizsgálódhat, javasolhat – de nyomozati jogköre továbbra is a Legfőbb Ügyészségnek van. Hozzáteszik: a testület elnökének személyét Windisch László, az Állami Számvevőszél (ÁSZ) elnök nevezi meg, ám azt, hogy ezt milyen szempontok szerint teszi meg, egyelőre homály fedi.

Az ÁSZ cáfol

Az Index megkereste az Állami Számvevőszéket, akik cáfolták a Népszavában megjelent sorokat. Megjegyezték, hogy hamis az az állítás, hogy az ÁSZ első embere nem ismert kritériumok alapján nevezi meg az Integritás Hatóság elnökét.

„Ahogy az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László 2022. október 28-i sajtóközleményében arról is tájékoztatta a nyilvánosságot, az általa kiválasztott jelöltek neveit a kiválasztási eljárás lezárultát követően, legkésőbb 2022. november 3-ig nyilvánosságra hozza.  A pályázati és kiválasztási folyamat lezárultát megelőzően a pályázók saját személyük nyilvánosságra hozataláról az Európai Uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően maguk jogosultak dönteni” – írták.

„Az Integritás Hatóság elnöki tisztségére az ÁSZ elnöke az általa összeállított és előzetesen nyilvánosságra hozott értékelési keretrendszer alapján a legmagasabb pontszámot elért pályázót fogja jelölni” – írják a ÁSZ honlapján megjelent közleményben.

A kiválasztást követően nyilvánosak lesznek a nevek

A Népszava szerint a hatóság elnökének és elnökhelyettesének személyére egy háromfős alkalmassági bizottság tett javaslatot egy nyilvános pályázat után. Az elnöki tisztségre a húsz beérkező pályázatból ötöt találtak érvényesnek, míg az elnökhelyettesi posztra 33-ból 13-at. Az alkalmassági bizottság közleménye szerint az elnöki pozícióra az első két helyen egyelőre ismeretlen személyt javasolnak. A pályázaton részt vettek közül ugyanis a többség névtelenségbe burkolózott, az öt elnökjelölt közül mindössze ketten fedték fel kilétüket.

Az ÁSZ közölte: nincs szó arról, hogy az Integritás Hatóság vezetői névtelenségbe burkolóznának, hiszen még folyamatban van a kiválasztásuk. A kiválasztást követően a hatóság leendő elnökének és helyetteseinek nevei nyilvánosak lesznek.

A hatóság elnökének és elnökhelyettesének a személyére egy háromfős alkalmassági bizottság tett javaslatot egy nyilvános pályázat után. Az elnöki tisztségre a húsz beérkező pályázatból ötöt találtak érvényesnek, míg az elnökhelyettesi posztra 33-ból 13-at.

Az ÁSZ szerint az alkalmassági bizottság elsődlegesen a hatóság elnöke és elnökhelyettesei kapcsán előírt törvényi feltételeknek való megfelelést vizsgálja. A jelöltek – alkalmassági bizottság általi – rangsorolása az ÁSZ elnökét nem köti.

Példátlanul erős jogkörök

Szintén cáfolják azt az állítást, hogy a IH egy „alibi testület” lenne. „Az Állami Számvevőszék megítélése szerint  egy, a magyar jogrendszerben példátlanul erős jogkörökkel felruházott hatóság jön létre” – írták.

Példaként említették, hogy a hatóság vizsgálati eljárást folytathat annak érdekében, hogy feltárja azokat a körülményeket, amelyek hátrányosan érintik vagy érinthetik az európai uniós pénzügyi támogatások végrehajtását. A vizsgálati eljárásban pedig minden olyan rendelkezésre álló információt értékel, amely a feladatai szempontjából releváns. Feladatainak ellátása érdekében a hatóság bármely, az adott ügyben érintett személytől vagy szervezettől a feladat- és hatáskörével összefüggően adatszolgáltatást kérhet.

Ha a Hatóság az európai uniós források felhasználásával összefüggésben visszásságot tár fel, illetve nem tartja megfelelőnek az intézkedési javaslatainak végrehajtását, e törvény szerint a hatáskörrel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz fordulva kezdeményezheti annak eljárását

– közölték.

Elmondák továbbá, hogy „az IH köteles bejelenteni a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságnak vagy szervezetnek, ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt, illetve – a bejelentés ügyészség részére történő egyidejű megküldésével – az Európai Ügyészséget is, ha csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli. A Hatóság köztisztviselőjét terheli a feljelentési kötelezettség”.

A hatóság közigazgatási perben megtámadhat minden olyan közbeszerzési eljárásra vonatkozó közbeszerzési döntőbizottsági határozatot és más hatósági határozatot, amely európai uniós támogatást érint. Az IH a közigazgatási perben azonnali jogvédelmet kérhet.

Az IH igazgatósága évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. A beszámolót az Európai Bizottság részére is meg kell küldeni.

(Borítókép: Windisch László. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Rovatok