Jelentősen még nem csapta meg a drágulás szele kedvenc szezonális gyümölcsünket, az almát, de ami késik, nem múlik, mivel a termesztők kongatják már a vészharangot. A költségek emelkedése egyáltalán nem köszön vissza a termelői árak növekedésében, ez pedig visszaveti a gazdálkodási kedvet. A magas energiaárak miatt nagyon sok hazai termelő nemet mond a betárolásra, ezért jövőre akár almahiány is kialakulhat a piacon.
A tavalyról idénre 25-30 százalékkal, öt év alatt pedig 60-80 százalékkal emelkedő termelési költségek szinte semmilyen szinten nem köszönnek vissza a termelői árak növekedésében
– közölte az Index megkeresésére Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, aki szerint a termelői veszteségek elkerülése érdekében a nyomott értékesítési árak mellett kimagasló terméseredmények szükségesek.
Jelenleg a léalma kilogrammonkénti felvásárlása 40-42 forint + áfa áron történik a hazai üzemekben, amelyre épül a szállítókra vonatkozó hosszú távú szerződés szerinti 2 forintos felár. Az étkezési alma kilójáért pedig 100-120 forintot kapnak a termelők.
A FruitVeB tapasztalatai alapján nem a költségek változása, hanem a kereslet-kínálat alakulása alakítja az árakat. Ennek megfelelően tavalyhoz képest idén az étkezési alma esetében nem tapasztalható jelentős emelkedés a termelői árakban, amely így nem tükrözi a költségekben egy év alatt bekövetkező 25-30 százalékos növekedést. Kritikus kérdés, hogy a több hónapos tárolás költségét jelentősen növelő energiaár-emelkedést hogyan lehet érvényesíteni az éves forgalmazás esetében. A magas energiaárak miatt nagyon sok termelő nemet mond a betárolásra, illetve az aszályos nyár miatt várhatóan rossz lesz az alma tárolhatósága, késő tavasztól, kora nyártól akár almahiány is kialakulhat a piacon.
A kibontakozó gazdasági válság – emelkedő infláció, a kereslet visszaesése, az energiaárak és az üzemanyag árának drasztikus növekedése, a várható műtrágyahiány, illetve minden input anyag árának további növekedése – pesszimizmusra okot adó forgatókönyvet vetít előre.
A további – ágazatot is sújtó – költségekkel kapcsolatban Apáti Ferenc elmondta: a műtrágyák ára 300-500 százalékkal, a növényvédő szereké pedig 20-50 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben, emellett a gáz- és villamos energia ára 10-15-szeresére nőtt, ehhez pedig még hozzájön a munkabérek 10-15 százalékos emelkedése.
Az üzemanyagárak növekedése miatt számottevően emelkedtek a szállítási költségek. Az építőanyagok árában 30-200 százalékos emelkedés ment végbe, ami mintegy 40-80 százalékkal növeli az építési beruházások költségeit. Továbbá jelentősen emelkedtek a banki kamatok – 2-3 százalékról 16-20 százalékra –, ami drágítja a beruházásokat és a forgóeszközök finanszírozását is.
A felsorolt költségemelkedésekre és negatív tényezőkre rövid távon szinte lehetetlen reagálni.
Ebben az évben valószínűsíthetően a legtöbb ágazati szereplő a „túlélésre fog játszani” – szögezte le Apáti, hozzátéve: a következő 2-3 évben az almatermelők több tíz százaléka hagyhat fel a termeléssel, és a termőfelületnek is több tíz százaléka el fog tűnni.
Az időjárási károk, a jelentős munkaerőhiány, valamint a nyomott termelői árak miatt folyamatosan rossz évjáratokkal szembesülnek a termelők – közölte a FruitVeB elnöke. Arra is kitért, hogy az 1990-es évek elején Magyarországon még csaknem 40 ezer hektáron termesztettek almát, de még 2010-ben is 35 ezer hektáron, így a hazai termelési potenciál megközelítette az 1 millió tonnát. Mostanra csaknem a felére, 23 ezer hektárra esett vissza a termőterület, ahonnan egy jobb évben, például tavaly, mintegy félmillió tonna almát takarítottak be.
Az idei magyarországi almatermés 300-350 ezer tonnára tehető, de nem zárható ki, hogy – a termésre negatív hatást gyakorló tényezők vártnál kedvezőtlenebb alakulása esetén – alulról súrolja a 300 ezer tonnát. Hasonlóan gyenge termésre utoljára a drasztikus fagykárok miatt 2007-ben (214 ezer tonna), majd 2011-ben (300 ezer tonna) volt példa.
A hivatalos statisztikák szerint a magyarok évente 11-12 kilogramm almát fogyasztanak el fejenként, az önellátásra termeléssel együtt összesen 120-140 ezer tonnát.
Úgy tűnik, szűken, de lesz elegendő étkezési almánk, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági válság miatt az almafogyasztás várhatóan 10-20 százalékot csökkenni fog
– jegyezte meg Apáti Ferenc.
Az elmúlt, kihívásokkal teli időszak nagyon sok termesztő anyagi tartalékát felemésztette. Főként az ipari alma termelőit – akik korszerűtlenebb ültetvényeken, nagyobb időjárási kitettség mellett gazdálkodnak – sújtja, de az étkezési almatermelők egy részét sem kerülik el a kedvezőtlen hatások.
A FruitVeB elnöke rávilágított, hogy mindez nem egy pillanatnyi állapot, évtizedes folyamat áll mögötte. A negatív tendenciát rövid távon erősíti, hogy az idei évszázados aszály miatt az öntözetlen ültetvényeken valószínűsíthetően jövőre is alig lesz virág, ezáltal pedig termés – márpedig az almaültetvények háromnegyede öntözetlen.
Némi fény sejlik fel az alagút végén azáltal, hogy a következő 2-3 évben várható nagyon erős leépülés – „piaci letisztulás” – után egy fejlődési ösvény nyílik a termelők előtt. Olyan mértékben eshet vissza a kínálat, ami a termelői árak érdemi emelkedését vonhatja maga után, ez pedig hosszabb távon javíthat a termelők jövedelempozícióján, és visszahozhatja a termelési kedvet.
A következő 2-3 évet azoknak van legnagyobb esélye átvészelni, akik korszerű, öntözött ültetvényeken gazdálkodnak, magas hozamokat (40-60 tonna/hektár) érnek el, és minimum 80 százalékos étkezési minőségi áruhányadot produkálnak.
(Borítókép: John Tlumacki/The Boston Globe/Getty Images)