Több száz vállalkozás kényszerülhet részben vagy egészben visszafizetni a technológiaváltó beruházási programban elnyert támogatást – derült ki az Index birtokába került dokumentumokból. A vészjósló jelenség a lapunk által megkérdezett fejlesztéspolitikai szakértő előtt sem ismeretlen, ugyanakkor sokaknak mentőövet dobhat egy kormányzati könnyítés.
Meglehetősen forráshiányos az utóbbi időszakban a pályázati piac, éppen ezért, ha van egy igazán jól célzott, beruházásokat ösztönző konstrukció, menetrendszerű az őrült versenyfutás a cégek között a támogatásért. Ilyenkor az sem ritka, hogy a fejlesztéspolitikai informatikai rendszer átmenetileg megadja magát, nem kevés bosszúságot okozva a pályázó vállalkozásoknak. Nem volt ez másként tavaly nyáron a Technológiaváltó Támogatási Programként elhíresült GINOP Plusz 1.2.1-nél sem, amelynél nagy port kavartak a beadás körülményei.
Végül azonban befogadta a kiíró mind a 4804 pályázatot, amelyek mögött legalább 465,32 milliárd forint támogatási igény állt, az irányító hatósági döntés után közülük 1709 projektgazda hozzá is jutott együttesen 209,89 milliárdos forráshoz.
Vannak köztük kereskedők és szolgáltatók is, de ez a pályázat is elsősorban a feldolgozóiparnak szólt, vagyis az átlagosan több mint 120 millió forint támogatáshoz jutott cég többsége termelő, gyártó iparvállalat.
A tavalyi pályázat az akkori szigorú feltételek miatt vált újra aktuálissá, a piac ugyanis eddig attól tartott, hogy aki a forrás megítélését követő 12 hónapon belül nem tud elszámolni a támogatás 60 százalékával, az könnyen megütheti a bokáját. Az Index birtokába került dokumentumokból kiderült, hogy az előleg visszafizetése hasonlóképp történik, mint egy hitel törlesztésénél: a tőketartozáson felül a kamatokkal is számolni kell.
A napokban bejelentett kormányzati könnyítésig az volt az irányadó, hogy nem a támogatás 60 százalékának megfelelő értékben kell elszámolni, hanem az elnyert összeg 60 százalékának megfelelő támogatástartalommal. Ha például egy pályázó 100 millió forint összegű tervezett beruházása 70 százalékos támogatási intenzitás mellett 70 millió forint támogatásban részesült, akkor a forrás megítélését követő 12 hónapon belül a 70 millió 60 százalékával kell elszámolnia, ami 42 millió forintot jelent. De mivel minden projektelem 70 százaléka támogatás, 30 százaléka pedig önerő, a 42 millió forint támogatástartalom összességében 60 millió forint beruházást jelent.
Túl a matekfeladaton, az előleg visszafizetése azért lehet tömegeket érintő probléma napjainkban a pályázó cégek körében, mert a Covid-válság után az orosz–ukrán háború rángatta meg a gazdasági folyamatokat.
a korábban tervezett beruházások időben megcsúsztak, a megrendelések szállítói oldalról teljesíthetetlenné váltak, ezért sok vállalkozás a támogatást részben vagy egészben visszafizetni kényszerül.
A kormány előzetesen azt ígérte, folyamatosan vizsgálja, hogy a Covid-19 járvány és az orosz-ukrán háború okozta negatív gazdasági hatások következtében milyen nehézségekkel találják szembe magukat a pályázók. Annak érdekében, hogy a vállalkozások terheit a változó körülményekre tekintettel tovább csökkentse, és ezzel támogassa folyamatos működésüket, átmenetileg levitte 60 százalékról 30-ra az elszámolási kötelezettség mértékét.
A témában megkerestünk egy fejlesztéspolitikai szakértőt. Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet Kft. ügyvezetője lapunknak megerősítette, hogy valós problémával állunk szemben.
Sőt, az Indexnek úgy fogalmazott, hogy ha nincs a napokban bejelentett módosítás, az ügyfélkörükben végzett felmérés értelmében a teljes támogatási előleget visszafizetők aránya 10 százalék körüli, míg a pályázók további mintegy 40 százaléka csak részben tud elszámolni. Az intézet vezetője szerint ezek az arányok reálisan leképezhetik a csaknem 210 milliárd forint összegű nyertes listát is. Vagyis az előleg visszafizetésének veszélye akár átlagosan minden második céget is érinthetne. A mostani gazdasági helyzetben a 30 százalékos részarány elérése sem könnyű feladat, ám ha marad az eredeti 60 százalék, alighanem elkerülhetetlenné vált volna, hogy végül akár 600-800 vállalkozásnak is ki kelljen csengetnie, a tőketartozáson túl, a kamatokkal együtt mintegy 50-70 milliárd forintot.
A technikai részletekről Tóth Ádám Ferenc kifejtette: visszafizetés esetén a Ptk. szabályozása alapján a minisztérium a kifizetett, majd visszakövetelt összegre kamatot számít fel, amit a naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat alapján számítanak. E téren a mostani 13 százalékos irányadó ráta hatalmas arculcsapás lenne, csakhogy 2021 első és második fél évében az alapkamat 0,6, valamint 0,9 százalék volt.
Így a napi kamat egy 70 millió forintos támogatás esetén 1-2 ezer forint körül mozgott. Az alapkamat növekedésével azonban 2022 második félévében ez már napi 15 ezer forintot jelent, így 12 hónap alatt a visszafizetendő támogatáson felül könnyen összejön néhány millió forint kamattartozás is.
A pályázók jelentős része azonban a példánál nagyobb, akár 200-300 millió forint támogatástartalmú projektet tervezett, így, ha ezt a gazdasági helyzet, illetve a beszállítók miatt nem tudja időben megvalósítani, az akár több tízmilliós többletteherrel is járhat.
Jó hír ugyanakkor az ECC ügyvezetője szerint, hogy – az októberben kihirdetett állami kifizetési stopot követően – november 2-án már folytatódott a GINOP Plusz körében a nyertes pályázatok (például a GINOP Plusz 1.2.2) előlegeinek kifizetése. A szakember úgy értékelt, hogy ez biztató fejlemény a küszöbönálló brüsszeli megállapodás kapcsán is, azaz egy lépéssel közelebb kerülhetett Magyarország az Európai Bizottsággal való vitájában ahhoz, hogy hazánk hozzájusson a neki járó 2021–2027-es támogatásokhoz.
(Borítógép: Egy munkavállaló csiszolókorongot helyez el egy CNC-esztergagépben. Fotó: Daniel Acker / Bloomberg / Getty Images)