Tovább éleződik a Szerbia és Koszovó közötti konfliktus. Az Oeconomus egy esetleges háború következményeit fejtegeti elemzésében, amelyből kiderül, hogy egy újabb európai fegyveres konfliktus az egész kontinensre hatással lehet.
Korábban a délszláv polgárháború, majd az azt követő jogi rendezés, valamint a Balkán térségben kibontakozó új geopolitikai helyzet befolyásolta jelentős mértékben Szerbia és Koszovó kapcsolatát. A konfliktust tápláló motor 2008 óta egy újabb adag benzint kapott. Ekkor vált ugyanis függetlenné Koszovó, amit Szerbia azóta sem ismer el, és jelenleg is egyfajta déli tartományként tekint rá.
Koszovó lakosságának 5 százalékát adja a szerb kisebbség, akiket Belgrád szerint megfosztanak kisebbségi jogaik gyakorlásától.
A két ország közötti vita legújabb forrása az a koszovói rendelet, amely arról szól, hogy megkezdik azoknak a szerbiai rendszámtábláknak a betiltását Koszovó területén, amelyeket még 1999 előtt adtak ki. Idén novemberre helyezték kilátásba az ország területén élő, jellemzően szerbek körében használt rendszámtáblák bevonását, amire válaszul Belgrád katonai mozgósítást rendelt el. A rendelet ellen vétők 150 eurós bírságot kaphatnak, valamint amennyiben a határidőig (április 21-ig) nem teljesítik a rendszámcserét, a gépjárművet az állam lefoglalhatja.
Egy újabb háború nemcsak Szerbia és Koszovó gazdaságára nézve jelentene nagy terhet, de a szűkebb régió, sőt a teljes kontinens kilátásait is megváltoztatná
– írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A szerb gazdaság az elmúlt évek során sokat erősödött, köszönhetően főként a külföldi tőkebefektetéseknek (FDI). Ugyanígy fontos tényező a folyamatban lévő uniós csatlakozási tárgyalások – igaz, azok már 2008 májusa óta elkezdődtek. A szerb gazdaság 2019-ben 4,2 százalékkal tudott bővülni a beruházásoknak köszönhetően, a viszonylag stabil befektetői környezet kialakításának.
Szerbia legfontosabb partnere a külföldi tőkebefektetésekben az Európai Unió, innen érkezik az FDI 70 százaléka. A többi 30 százalék Oroszországból, Svájcból és Hongkongból áramlik be.
Koszovóba jellemzően azokból az országokból érkezik befektetés, amelyekben nagy a koszovói diaszpóra, így Németországból, Svájcból, Ausztriából és Szlovéniából.
Mindkét államnak magas az importigénye, ezáltal mindkét ország külkereskedelmi mérlege állandó negatív értéket produkál.
Koszovó 2021-ben 3,19 milliárd dollárnyi árut és szolgáltatást exportált, míg az importoldalon 6,13 milliárd dollár mutatkozik. Szerbia is inkább a behozatalra támaszkodik: 2019-ben az export 34,31 milliárd dollárnyi volt, míg az import 39,26 milliárd dollárnyi értéket tett ki.
Magyarország számára mindkét ország fontos gazdasági partner. 2019-ben a Koszovóba irányuló magyar export 71,7 millió euró volt, míg a hozzánk érkező import 1,9 millió eurót tett ki. Szerbiával több kétoldalú kereskedelemösztönző megállapodás is érvényben van jelenleg, ennek is köszönhetően az ország teljes exportjának 4,2 százaléka érkezett Magyarországra, tőlünk pedig 1,62 százaléknyi export (hozzávetőlegesen 1,91 milliárd dollár) érkezett déli szomszédunkhoz.
Egy újabb háború kitörése nem csupán a közvetlenül érintett országok számára jelentene gazdasági hátrányt, de mindazoknak is, akik a régióban vannak.
Azok a fejlesztések, amelyek az elmúlt években létrejöttek és amelyek folyamatban vannak, megtorpannának, visszaesnének. Az infláció a térségben és a közvetlen szomszédos államokban is tovább emelkedne, a külföldi nagyvállalatok közül sokan a kivonulás mellett döntenének.
Kérdéses, hogy az Európai Unió Ukrajna támogatása mellett képes lenne-e hasonló módon segíteni Koszovót, valamint hogy Oroszország, amely az elmúlt években többször jelét adta a Szerbiával való kapcsolat fontosságának, hogyan járulna hozzá az ország erősítéséhez. Szerbia jövőbeni uniós csatlakozása szintén kétségessé válna a konfliktus eszkalálódásával, valamint jelentősen visszavetné az eddigi tárgyalások szintjét is.
(Borítókép: Koszovói szerbek tüntetnek Mitrovicában 2022. november 6-án. Fotó: Armend Nimani / AFP)