Nem újdonság, hogy az elszálló energiaárakkal, illetve az egyre égetőbb inflációval járó válság újraírja a szabályokat, és minden iparágat, intézményt, az életünk számos területét átalakítja. A Magyar Kézilabda-szövetség, a Magyar Labdarúgó-szövetség, továbbá a Magyar Úszószövetség segítségével járta körül az Index, hogy jelenleg hol tart a hazai sportélet, és milyen jövő vár a hivatásos, az amatőr sportolókra, és mindenekelőtt a sportoló gyerekekre.
Október végén egy akkor megjelent kormányrendelet alapján derült ki, hogy a hazai sportlétesítmények egy része is bekerült a kedvezményezettek körébe, amelyekre már nem vonatkozik a 18 fokos hőmérsékletszigor. Vagyis már az állami fenntartású bölcsődék, az általános iskolák, a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, valamint az egészségügyi és bentlakásos szociális intézmények mellett bizonyos feltételekkel a sportlétesítményekben is lehet 18 foknál melegebb.
Idetartoznak azok a sportközpontok, amelyekben olyan típusú edzés, versenyfelkészülés vagy bajnokság, meccs, verseny zajlik, ami megköveteli a 18 foknál melegebbet. Ám ezeket a stadionokat, tornapályákat, edzőtermeket csak akkor lehet a kormány által limitált hőmérséklet fölé fűteni, ha a 18 foknál melegebbet a nemzetközi szakszövetségi előírások megkövetelik.
Az előbbivel egy időben jelent meg egy másik kormányrendelet, amely ugyan nem mondja ki, hogy a kibontakozó energiakrízis miatt nem lehet a hazai sportlétesítményeket, stadionokat, uszodákat, tornacsarnokokat bezárni, ennek feltételeit mégis szabályozza. Többek között azzal, hogy az üzemeltető a sportlétesítmény tervezett ideiglenes bezárásáról szóló döntést előtte legalább tíz munkanappal köteles a sportpolitikáért felelős miniszternek bejelenteni.
A bezárásról szóló döntés mellett a sportért felelős államtitkárnak azt is meg kell indokolni, hogy az adott sportlétesítmény üzemeltetését pontosan miért függesztik fel, illetve mikortól zárnak be, és a tervek szerint mennyi időre. Az üzemeltetőnek arról szintén informálnia kell a sporttárcát, hogy a sportlétesítmény bezárása mely sportszervezeteket érintheti hátrányosan, ahogy arról is, hogy az utóbbi hónapokban mennyi volt az ott rendezett sportrendezvények átlagos látogatói létszáma.
Továbbá az államtitkárság az üzemeltetési költségekről is szeretne értesülni, és arról is, hogy milyen sportlétesítmények állnak rendelkezésre 30 kilométeres közelségben.
A már hatályos rendeletek megjelenését követően szerette volna megtudni az Index, hogy az új szabályozás egész pontosan mit fog jelenteni a gyakorlatban, és miként fogja érinteni hazai a professzionális, valamint a civil sportéletet, beleértve a szurkolókat. Továbbá kitől, honnan érkezhetett a kezdeményezés, és mindez lelassíthatja-e, vagy egyenesen meg is akadályozhatja-e a sportlétesítmények bezárását? Összességében mekkora bajban lehet a magyar sportélet?
A Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) az Index kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a jogszabály-módosítást ugyan nem ők kezdeményezték, ennek ellenére üdvözlik a fejleményeket. Az MKSZ reményei szerint mindez könnyít minden sportág, így a kézilabda helyzetén is, és elősegíti, hogy minél több helyszínen, érdemi változtatás nélkül lebonyolíthassák az edzéseket, a mérkőzéseket. Felnőtt- és utánpótlásszinten egyaránt.
Az MKSZ vezetése azt is hozzátette, hogy a jogszabály-módosítás célja minden bizonnyal az, hogy a lehető legkevesebb létesítmény zárjon be ideiglenesen vagy hosszabb távra.
„A kézilabdában egyébként hosszú évek óta élő szabályozás, hogy mérkőzéseket legalább 15 fokos fedett létesítményben lehet játszani. Természetesen sportegészségügyi és szakmai szempontból is hasznos, ha ennél, illetve 18 foknál is melegebb van egy csarnokban, többek között a cserejátékosok melegítése, a sérülésveszély elkerülése miatt” – közölte az MKSZ.
A Magyar Kézilabda-szövetség emellett folyamatos párbeszédet folytat a sportszervezetekkel a bajnokságok, versenyek folytonossága érdekében, és szükség esetén átszervezésekkel, versenynaptár-, illetve versenykiírás-módosításról, a szezon esetleges meghosszabbításáról is kész döntéseket hozni, annak érdekében, hogy a mérkőzések végeredménye a pályán dőljön el.
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szóvivője, Sipos Jenő arról tájékoztatta az Indexet, hogy alapvetően a sportegyesületek feladata, hogy felkészüljenek, illetve megoldást találjanak az elszálló infláció, továbbá megugró közüzemi számlák jelentette kihívásokra. Ugyanakkor az MLSZ a saját eszközeivel minden futballklubnak szeretne segítséget nyújtani. Például az MLSZ elnöksége arról már szeptemberben döntött, hogy a sportszervezetek módosíthatják a mérkőzések időpontjait.
Éppen ezért a gyakorlatban az NB II-es csapatok eddigi időpont-módosítási kérelmeit az MLSZ versenybizottsága jóváhagyta, és az esti mérkőzések sok esetben délutánra kerültek. A televízió jóváhagyásával esetenként elhagyható a villanyvilágítás használata, a jogtulajdonos tévé által közvetített mérkőzéseken is
– sorolta a rezsicsökkentő intézkedéseket az MLSZ.
A szövetség mindezek mellett arról is határozott, hogy az őszi idényre kiírt mérkőzéseket tavasszal is pótolhatják. Ahogy végső esetben, amennyiben annyira elszállnak az energiaárak, a díjak jelentős mértékű megemelkedésének indokával bármikor lemondhatják a találkozókat a csapatok: az MLSZ ekkor semmilyen szankciót nem alkalmaz.
Valamint a szövetség azt is engedélyezi, hogy az amatőr versenysorozatok mérkőzéseit alacsonyabb minőségű pályán is megrendezzék.
77 hazai uszoda maradhat garantáltan nyitva a következő hónapokban, amelyek kijelölésénél a területi lefedettség volt az egyik fő szempont – írta az Index kérdésére válaszolva a Magyar Úszószövetség (MÚSZ). Ez azt jelenti, hogy a felnőtt és az utánpótláskorú versenyzők felkészülése mellett elvileg zavartalanul folytatódhat tovább a húszezer kisgyermek úszásoktatásának keretet adó Úszó Nemzet Program is.
A MÚSZ – amely az Úszó Nemzet Program mellett összesen 137 hazai egyesületért felel – azt is közölte, hogy a szakszövetség az energiakrízis első jeleit tapasztalva már július végén, augusztus elején elkezdte felmérni a hazai uszodák helyzetét. Mindez elmondásuk alapján rengeteget segített abban, hogy viszonylag gyorsan és pontosan informálhassák a kormányzat képviselőit arról, hogy a vizes sportlétesítményeknek milyen mértékű segítségre van szüksége.
A szövetség által javasolt és jelenleg megvalósuló koncepció szerint a kényszerűen bezárásra ítélt uszodákban edző versenyzőknek, illetve az ott oktatott gyerekeknek legfeljebb harminc kilométert kell a MÚSZ által biztosított buszokkal utazniuk, hogy továbbra is medencében készülhessenek. A szövetség részletesen kidolgozott javaslata alapján a sportállamtitkárság végül elkészítette a támogatási irányelveket és meghatározta, hogy mekkora összeggel kell kisegíteni az egyes uszodákat.
Így most összesen 30, a Nemzeti Sportközpontok által fenntartott nagyobb komplexum és tanuszoda, illetve 47, az önkormányzatok vagy egyesületek által üzemeltetett létesítmény várja továbbra is a medencés sportágak képviselőit, illetve a téli hónapokban az uszodákat fokozottabban használó társsportágak (öttusa, triatlon, kajak-kenu) versenyzőit.
A Covid-lezárások óta tudjuk, hogy több hónap kihagyás visszafordíthatatlan károkat okoz az utánpótlás-nevelésben: az idei korosztályos bajnokságokon láthattuk, akadt olyan évjárat, amelyben a szokásos gyereklétszám kétharmadát vesztettük el. Ilyenkor nem akarok arra gondolni, hogy esetleg közöttük volt a 2040-es évek Milák Kristófja is, akiből csak azért nem lesz a világ legjobbja, mert 2020-ban hónapokig nem járhatott edzésre, és közben talált magának más sportágat
– nyilatkozta Wladár Sándor, a MÚSZ elnöke, akinek meggyőződése, hogy már október elejére egyértelművé vált, hogy kormányzati segítség nélkül katasztrofális helyzetbe kerül a sportág. Az úszószövetség vezetője szerint ha most bezár az uszodák nyolcvan-kilencven százaléka, félő lett volna, hogy semmibe vesznek az utóbbi évtized hazai úszósportba tett befektetései.
„Azért épültek új létesítmények, rendeztünk egy sor világ- és Európa-bajnokságot, és indítottunk nagyszerű utánpótlás-nevelő programokat, hogy a magyar úszósport hosszú évtizedeken át őrizhesse kiemelt szerepét, továbbá jelentősen hozzájáruljon ahhoz, hogy a jövő generációi még sportosabbak, még egészségesebbek legyenek” – fűzte hozzá az Indexnek küldött nyilatkozatában Wladár Sándor, aki hisz benne, hogy közös erőfeszítéssel átvészelik ezt az újabb krízist is.
Szeptember elején írtunk arról, hogy az elszálló energiaárak, illetve a rezsicsökkentés korlátozása miatt várhatóan egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a hazai edzőtermek, sőt veszélyben maga a teljes magyar fitneszszakma. Volt olyan teremfőnök, aki már most öt és félszeresére emelkedett villanyszámláról számolt be az Indexnek. Más arról beszélt, hogy a fitnesztermek összköltségéből eddig 20-30 százalékot kitevő rezsiköltség most hirtelen felugrott 50-60 százalékra.
A válságos helyzet kompenzálására a teremtulajdonosok egyfelől jelentős jegy- és bérletáremeléssel próbálják tompítani a durván megugró villanyszámlát, máshol a szaunát kapcsolják ki, vagy épp az ingyenes törülközőhasználatot szüntették meg. Mindeközben szerkesztőségünkhöz fitnesztermi dolgozók elbocsátásáról is érkeztek visszajelzések. Például elsősorban a kisebb termekben megválnak a recepciós munkatársaktól, és automatizálják a beléptetési rendszert.
Sőt, a koronavírussal járó első terembezárási hullám után most már zajlik a második – mondta el az Indexnek Kiss József, a Magyar Fitnesztermek Országos Szövetsége (Maforsz) főtitkára. A szakmai szervezet számításai alapján a pandémia a hazai edzőtermek körülbelül húsz százalékát elvitte. Míg a pandémia előtt megközelítőleg 800-900 konditerem működhetett az országban, mára ez a szám körülbelül 650-re csökkent, ebbe nem beleszámítva az időközben létrejött kis privát személyiedző-stúdiókat.
Kiss József Maforsz-elnök szerint a jelenlegi energiaválság akár a hazai fitneszszektor jelenleg ismert formájának végét is jelentheti.
Éppen ezért a szakmát összefogó szervezetként a Maforsz egy ideje dolgozik azon, hogy a kormány más ágazatok mellett most a hazai fitnesziparnak is segítő kezet nyújtson. Különösen azok után – érvel Kiss József –, hogy egy olyan ágazatról van szó, amely a koronavírus-járvány ideje alatt sem kapott az államtól segítséget, előtte pedig önerejéből, hazai, uniós és egyéb pályázatok, illetve támogatások nélkül vált itthon sikeres, dinamikusan fejlődő üzletággá.
Cikkünk hatására két nappal a megjelenés után Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője írásbeli kérdéseket tett fel, hogy a kormány tervezi-e valamilyen formában támogatni a hazai fitneszszektort.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában kifejtette, hogy a kormány egyelőre semmiféle beavatkozásra nem készül, hogy megmentse, segítse a jelenlegi energiakrízisben válságos helyzetbe került edzőtermeket.
Fürjes Balázs érvelése szerint a kormány számára a jelenlegi válsághelyzetben a családok az elsők, így folyamatosan azon dolgoznak, hogy megvédjék a magyar családokat az energiaválság következményeitől.
Emellett válaszában Fürjes Balázs azt is kifejtette, hogy a kormány számára továbbra is fontos a magyar lakosság egészséges életvitele, illetve rendszeres testedzése. Éppen ezért „az elmúlt években turistaházakat, vízitúra-megállóhelyeket, kerékpárutakat újítottunk meg. Az Aktív Magyarország Program keretében bringa- és görparkokat, mászótermeket, műjégpályákat is létesítettünk” – hozta fel példaként a fideszes politikus.
(Borítókép: Puskás Aréna. Fotó: Róka László / MTI)