Élen járnak a lézerfizika törekvései a szegedi ELI-ALPS-nak köszönhetően, amit már az Egyesült Államok kutatói is részletesen elemeznek a területen történő elmaradásuk ellensúlyozása érdekében. Az Index a világhírű lézeres kutatóközpontban járt. Helyszíni riportunkban kísérleti fizikusokkal is beszélgettünk.
A félvezetők fejlesztésével ellentétben Európa jelentős szereplő a kulcstechnológiának számító lézerkutatásban. Szeged határában működik a 21. század egyik legmodernebb kutatóintézete, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont. A nemzetközi kutatóközösség kezdeményezésére az Európai Unió strukturális alapjának felhasználásával létesült intézményben élvonalbeli kutatási berendezésekkel vizsgálják a nagy intenzitású fényimpulzusok és anyag kölcsönhatását.
Már a projekt tervezésekor felvetődött két kérdés: miért kell egyáltalán ilyen lézerkutatási központ, és miért Európában kell ilyen projektet elindítani. A kutatási terület 50 évvel a lézer felfedezése után érett meg arra, hogy ilyen beruházás megkezdődhessen. A fotonikai piac, amelynek fontos szegmense a lézerkutatás, évente mintegy 800 milliárd dollárt tesz ki, a technológiai hatása pedig a másodlagos piacokon érvényesül.
Szabó Gábor, a szegedi ELI-ALPS igazgatója szerint egyes piaci szektorok működéséhez elengedhetetlenek a lézerek, amelyeknek köszönhetően jelentős extraprofitra lehet szert tenni.
Ha megkérdezik, mi szükség van lézeres iparágra, példaként azt szoktam mondani: ha az összes lézeres technológiától megfosztanák az autóipart, akkor nem érné meg a prémium kategóriás autókat gyártani. A magas előállítási költségek miatt szinte senki nem tehetné meg, hogy megvásárolja azokat a járműveket
– mondta az Indexnek. Az ELI-vel új utak nyílnak meg a fizikában, valamint olyan új technikai fejlesztéseket is megalapozhat, mint amilyenek a kompakt (asztali méretű) lézeres részecskegyorsítók. Továbbá az anyagtudomány, az orvostudomány és a környezetvédelem számos területére is jelentős hatással lesz.
Nemzetközileg is elismert kutatási létesítmény az ELI, a kutatóhálózatot a NASA-val egy szinten emlegetik. Tehát ebben a kutatóközpontban nem csak arról van szó, hogy Kelet-Európa legnagyobb, legkiemelkedőbb lézerfizikusai gyűlnek össze. A mértékadó fizikai szaklapban az ELI-t a lézerfizika igen sikeres első 50 évét követő időszakot elindító csúcseredményének nevezték, és azt prognosztizálják, hogy a következő ötven évben kulcsszerepet tölt be.
Extreme Light Infrastructure (ELI)
Az ELI az első nagy teljesítményű lézereken alapuló nagy civil kutatói létesítmény, amely európai együttműködéssel és a nemzetközi tudományos közösség részvételével jött létre. A három intézetet Magyarország, a Cseh Köztársaság és Románia azonos időben, közös koordinációval és egyeztetett kutatási stratégiával hozta létre.
Az ultranagy intenzitású fényimpulzusokat igénylő kísérleti kutatásokat, mint amelyek a lézeres részecskegyorsítás vagy a lézerrel keltett röntgensugárzás, elsősorban a Cseh Köztársaságban, a Prága mellett épült ELI Beamlines Berendezésben (ELI Beamlines Facility), míg a fotoindukált nukleáris vizsgálatokat a Romániában, Bukarest közelében, Magurele-ben megvalósult ELI Fotonukleáris Berendezésnél (ELI Photonuclear Facility) lehet elvégezni.
Szeged az ultragyors tudomány fellegvára lesz, ahol a természeti jelenségek legmélyén lejátszódó folyamatokban lehet feltárni azokat a részleteket, amelyeket eddig nem látott a tudomány az időbeli „elmosódottság” miatt.
A lézerkutatást az Egyesült Államok a 2000-es évek elején elhanyagolta, ennek pedig meg is lesz a böjtje. Legjelentősebb lézerfizikusai egy, az amerikai kormánynak készített elemzésben arra jutottak, hogy kontinensük lemaradt ezen a területen Európával szemben, ahol már van egy ELI. Ezzel kapcsolatos tanulmányukban az ELI-ben telepített kutatási infrastruktúra részletes elemzése olvasható.
Soha az életben nem gondoltam, hogy lesz olyan dokumentum, amelyet az amerikai lézerfizikusok készítenek, amelyben ott lesz felsorolva, hogy Szegeden milyen lézerek vannak
– hangsúlyozta Szabó Gábor. Példaként említette azt is, hogy 2020 februárjában egy oxfordi konferencián azokról a berendezésekről folyt a diskurzus, amelyeknél az elkövetkezendő évtizedben leginkább lehet áttörésre, jelentős eredményekre számítani.
Ezek között szerepel például a NASA többekkel közösen épített teleszkópja, amely napjainkban már működik is, és a tízes listán helyet kapott az ELI is.
„Azt hiszem, ezek a tények önmagukért beszélnek mindenki számára. Itt nem arról van szó, hogy a Kárpát-medence legjobbjai vagyunk valamiben, vagy a Duna–Tisza köze első számú kutatóközpontja. Ez itt világszínvonal” – szögezte le Szabó Gábor.
A kutatóközpont nagy teljesítményű lézereit kapcsolódó szolgáltatásokkal kutatók „bérelhetik”. Ehhez be kell nyújtani a kutatással kapcsolatos projektterveket, amelyeket egy nemzetközi, kutatókból álló zsűri bírál el, hogy egyáltalán megfelel-e a színvonalas tudomány kritériumainak. A tudományosan megfelelő színvonalúnak és megvalósíthatónak ítélt kutatási tervek zöld utat kapnak, ezek a projektek valamelyik központban végrehajthatók.
A kutatók tudományos kiválóságukkal fizetnek az infrastruktúra számukra ingyenes használatáért a tagországok anyagi hozzájárulásának köszönhetően. A szegedi ELI igazgatója kiemelte:
A nyáron már volt egy pályázati felhívás, és a nálunk elvégzett kísérletek folyományaképpen már most számos publikáció szerzői és társszerzői vagyunk, pedig még gyakorlatilag a beruházási szakaszban állunk.
Az ELI nagy formátumú, ultramodern épületébe lépve azonnal érezhető, hogy ez nagyon más közeg. Olyan érzése van az embernek, mintha egy világhírű hightech cégnél lenne. Távozáskor már tudja a látogató: ez az ELI-életérzés.
egy ilyen projekt nem egy országnak készül, hanem az egész világnak
– hangsúlyozta a helyszíni bejáráskor Allen Weeks, az ELI-ERIC főigazgatója, aki felelős a kutatóhálózatért.
Az intézmény ugyan nemzetközi összefogás által valósul meg, azonban a beruházási költségek 80 százaléka az adott térségben térül meg – jegyezte Allen Weeks, aki egyébként már több nemzetközi kutatási összefogást vezetett a karrierje alatt. Szerinte kifejezetten inspiráló egy ilyen intézmény a pályafutásuk elején járó fiataloknak annak eldöntésében, hogy mivel is szeretnének foglalkozni.
Egy ilyen befektetés biztosan nem rövid távon térül meg. Inkább úgy fogalmaznék, hogy ez stratégiai kérdés. Korábban például Franciaország és Németország önállóan is képes volt ilyen nagyságrendű befektetésre, és ez most Magyarországon is lehetővé vált, az uniós támogatásnak köszönhetően
– emelte ki Allen Weeks, majd hozzátette: körülbelül 40 ilyen léptékű projekt fut a világban, ezek 10 évig épülnek, majd 50-60 évig szolgálnak.
Allen Weeks szerint nagyszerű csak a tudományra fókuszálni, ugyanakkor egy ilyen intézetben dolgozni nem feltétlenül csak tudományos munkát jelent. Ez egy közösség, amely olyan identitást ad, amely máshol nem létezik. Szegeden és Prágában összesen több mint 500 ember dolgozik 41 országból, a nemzetközi komplexumok pedig jelentős befolyással bírhatnak a történelemre is.
Ezzel a küldetéstudattal irányt mutatnak az itt dolgozó fiatalok, az egyetemeken és közösségeikben. Ennek az eredménye részben az, hogy az európai lézerek messze megelőzik az amerikai társaikat
– fogalmazott Allen Weeks. Arra a kérdésre válaszolva, hogy ő maga mennyire fizikus, és mennyire menedzser, inkább vezetőnek nevezte magát, és kiemelte: egy felhasználói létesítmény vezetése különleges feladat, mert itt a világszínvonalú, érzékeny berendezéseknek mindig megbízhatóan a felhasználók rendelkezésére kell állniuk.
Látogatásunk alkalmával beszélgettünk a szegedi ELI-ben dolgozó kísérleti fizikusokkal is, akik arról számoltak be, hogy megtiszteltetésnek érzik, hogy ott dolgozhatnak, amivel az álmuk vált valóra. Elkötelezettek a tevékenységük iránt, és rajonganak a munkájukért, amely egyúttal a szenvedélyük is.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)