Csont nélkül teljesíthetők a miniszterelnök egy számjegyű jövő évi infláció elérésére kiadott utasításai, ám ennek ellenére a pénzromlás éves átlagos üteme 2023-ban magasabb lesz, mint idén. Igaz, az emberek inkább annak örülnek majd, hogy az árak emelkedésének üteme jövő év végére akár a negyedére is csökkenhet az idén decemberi 23–25 százaléknak.
Továbbra is komoly bizonytalanság övezi a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos vélekedéseket. Ezt mindennél jobban mutatja az, hogy a hazai elemzők között a korábbinál komolyabb eltérés van azzal kapcsolatban is, hogy meddig tarthat az infláció mostani, emelkedő trendje.
Az egyik végletet Nagy János, az Erste Bank elemzője képviseli, aki szerint most úgy látható, hogy csak 2023 tavaszán érjük el az infláció csúcsát, ráadásul ekkor elhúzódó tetőzés jöhet 23–25 százalékos szint között. Értékben visszafogottabban számol Eppich Győző, az OTP Bank elemzési központjának vezető tanácsadója, ám szerinte is csak a jövő év elején tetőzhet a pénzromlás, 23 százalék környékén. A szakértő arra alapozza a véleményét, hogy az év eleje az egyik legjellemzőbb átárazási időszak, ami még a nyugodtabb inflációs években is tud meglepetéseket okozni. Amennyiben az átárazások erőteljesek lesznek év elején, az nemcsak azt jelenti majd, hogy az inflációs csúcsérték fog feljebb kerülni, hanem erős indikáció is lesz arra, hogy a már megélt elsődleges, döntően az energia- és az élelmiszer-inflációs sokkokat követően másodkörös hatások alakuljanak ki, ami miatt a dezinfláció sokkal elnyújtottabbá válhat.
Köztes véleményt fogalmaz meg Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője, aki 2022–2023 fordulójára várja az inflációs csúcsot 23-24 százalék körüli értéken. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint ugyanakkor az inflációs csúcs már decemberben bekövetkezhet, a mértéket illetően viszont úgy véli,
meglepte a piacot Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki a 25 százalékos csúcsot sem tartotta kizártnak. Az elemző ezért széles sávot, 23–25 százalékos értéket adott meg az infLációs csúcsra vonatkozó kérdésünkre.
A többieknél optimistább Suppan Gergely. A Magyar Bankholding vezető elemzője az Indexnek arról beszélt, hogy számításaikban akár 23 százalék alatti fordulópont is összejöhet – modelljeik decemberi 22,9–23,2 százalékos inflációs csúcsot jeleznek. A jövő év első hónapjaiban ugyan szerinte 1-2 tizedpontos emelkedés azért még előfordulhat, ám szerinte a 2022-es inflációs felpörgés miatt az inflációnak hónapról hónapra masszívabb bázist kell legyűrnie.
Épp az egyre erősebb bázis miatt minden elemző egyetért abban, hogy nem állította lehetetlen küldetés elé Orbán Viktor miniszterelnök sem Matolcsy György jegybankelnököt, sem Varga Mihály pénzügyminisztert, amikor előírta, hogy a jövő évben egy számjegyűre kell csökkenteni a pénzromlás mértékét.
Suppan Gergely szerint a pár hónapig tartó tetőzés után márciustól bukhat 20 százalék alá pénzünk elértéktelenedésének mutatója, majd áprilistól kezd majd látványosan csökkenni az infláció.
Szeptemberben pedig beérünk az egy számjegyű infláció világába – ekkor jelentkezik majd a legkomolyabban a bázishatás, köszönhetően annak, hogy ekkor került be idén az inflációs számok közé a rezsicsökkentés átalakításának hatása. Hasonlóan jövő szeptemberre teszi az infláció a kormányfő elvárásainak megfelelő szintre érkezését Török Zoltán is.
Ezzel együtt ugyanakkor minden elemző arra figyelmeztet, hogy az éves átlagos infláció – köszönhetően a rendkívül magas tavaszi értékeknek – nagyobb lesz, mint amit majd az idei számok mutatnak. Hiába érhetünk el 2023 decemberére akár a ma még vágyálomnak látszó négy–öt százalékos inflációs sávba, a Magyar Bankholding elemzője szerint az idei átlagos 14,3 százalékos pénzromlásnál magasabb, 14,8 százalék körül lehet majd a 2023-ra vonatkozó éves kép. Suppan Gergely szerint ráadásul egyelőre csak felfelé mutató kockázatokat lehet azonosítani a jövő évi makropályák alapján még nehezen modellezhetők áthúzódó hatások miatt, így például nagy meglepetés lenne, ha a forint vásárlóértékének kisebb devalválódásával lehetne zárni a jövő évet.
A fentiek miatt nem meglepő, hogy magasabb értékkel számol 2023-ra Török Zoltán. A Raiffeisen modelljei szerint a 2022-es 14,4 százalékos éves átlagos infláció jövőre 15,7 százalékra emelkedik majd. A szakértő szerint ennek a mértéknek az eléréséhez
már nemcsak hazai jó teljesítmény kell – bár előfeltétel lenne, hogy a forint már ne nagyon gyengüljön, s így az importált infláció visszaszoruljon –, hanem például az is, hogy a globális recesszióközeli állapot ne okozzon komolyabb gondokat, és megnyugodjanak a nyersanyagpiacok.
Eppich Győző szerint az OTP Banknál jelenleg úgy számolnak, hogy a jövő évi átlagos infláció 16 százalék körül alakulhat, ám 2023 végére szerintük is egy számjegyűvé moderálódhat a pénzromlás üteme. A szakember szerint természetesen ha a gázárak a jövő évben tovább esnének jelenlegi szintjükről, és esetleg a mezőgazdasági árak is kedvezően alakulnának, az nagyban segítené a dezinflációt. A másik oldalon viszont az OTP szakembere is kérdésekkel válaszol, hiszen szerinte befolyásolja az inflációs pályát, hogy mi lesz az árstopokkal, és – emlékeztet korábbi felvetésére – sok minden függ attól, mi történik majd a januári hagyományos átárazódási (áremelkedési) szezonban.
Az árstopok kivezetése nagy kérdés az Erste elemzőinél is, s egyelőre ők is csak reménykedni tudnak abban, hogy a forint árfolyamának az idei inflációt erősítő hatása jövőre már megfordul. Az Erste előrejelzésének alapforgatókönyve szerint amennyiben nem érkeznek újabb jelentős költségsokkok, nem igényel nagy erőfeszítést az egy számjegyű infláció elérése. Nagy János ugyanakkor arra figyelmeztet: ördögi kör van kialakulóban. Minél enyhébb lesz az európai gazdaság lassulása, annál kisebb visszaeséssel ússzuk meg mi is, de annál nehézkesebb lesz az infláció mérséklődése is. Mostani számításaik szerint így az idei 14-15 százalékos átlagos éves infláció után 16 százalékra vált majd.
Messze a legpesszimistábbnak az UniCredit Bank bizonyult. Az ő véleményük szerint az infláció mostanra minden szektorra kiterjedő, általános jelenséggé vált Magyarországon, miközben az új szabályok szerint érvényes rezsiárak még csak most fognak beépülni a fogyasztói árakba – e tekintetben tehát Halász Ágnes vélekedése az OTP-vel közös, azaz még komolyabb év eleji átárazódást sem tart kizártnak. Az év eleji rekordmagas értékeknek köszönhetően – hiába mérsékli majd az év hátralévő részében a moderáltabb pénzromlás a középértéket – az UniCredit szerint előfordulhat az is, hogy 18 százalék körüli átlagos éves inflációval búcsúztathatjuk majd 2023-at. Halász Ágnes szerint látványos dezinflációs hatást generálna az energiaárak jelentős és tartós mérséklődése, valamint a vásárlóerő csökkenése.
A mostani, rekordmagas infláció is magasabb lenne, ha nem lenne árstop egyes élelmiszereken és az üzemanyagon, illetve ha nem maradt volna érvényben legalább az átlagfogyasztásig a lakossági rezsitámogatás – ezt jól mutatja az UniCredit vezető elemzője szerint az, hogy a maginflációs mutató jelenleg meghaladja a fogyasztói árindexet.
Sajnálatosan a maginfláció jelenlegi állása is azt támasztja alá a szakember szerint, hogy a gazdaságban még mindig nagyon erősek az áremelkedést gyorsító alapfolyamatok.
Épp azért figyeli az MNB árgus szemmel a maginflációs mutató alakulását Eppich Győző szerint, mert ha a csak piaci árazású termékeket és szolgáltatásokat tartalmazó (azaz a hatósági áras és árstopos termékek torzító hatásait figyelembe nem vevő) mutató magasabb szintet mutat, mint a sima (headline) infláció értéke, az azt jelzi, hogy a gazdaságban baj van az árazási fegyelemmel, ami az inflációs várakozások további erősödését jelzi – ez kifejezetten kedvezőtlen fejlemény, és aggodalomra ad okot az OTP elemzője szerint. Nagy János szerint a maginflációs mutató mérséklődéséhez a legfontosabb magtételek, mint az ipari termékek, piaci szolgáltatások árdinamikájának fékezéséhez az importált infláció és a hazai bérdinamika lassulása szükséges. Előbbihez a forint stabilitása, utóbbihoz a kereslet visszaesése járulhat hozzá a legkomolyabban.
(Borítókép: Index)