„Áll, jaj, a drága üzem, jöjj, dolgozz, nagy fizetést kapsz!” – csalogatja munkára József Attila versében a burzsoá a csontsovány proletárt. Azóta lassan egy évszázad eltelt már, de a vállalatok ugyanúgy éhezik a friss munkavállalót. Ma már versenyképes fizetéssel, gyümölcskosárral, csocsóasztallal édesgetnek be a cég kapuján. De nem is állhatnának messzebb attól, amire a munkavállalók valóban vágynak – derül ki egy hazai kutatás friss eredményeiből.
Mitől jó egy munkahely? Erre a kérdésre kereste a választ a Minőségi Munkát, Minőségi Munkahelyeket! címen futó hazai munkaerőpiaci kutatás, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) konferenciáján mutattak be.
Kisgyörgy Orsolya munkapiaci szakértő szerint Magyarország elmarad más országoktól a minőségi munkahelyek megteremtésében, pedig egy munkahely alapvetően befolyásolja a fizikai és mentális jóllétet, életminőséget, élettel való elégedettséget. Előadásában hangsúlyozta, hogy az egyén és a társadalom jólléte bőven túlmutat a GDP-n.
A magyar kutatók anonim módon kitölthető kérdőívet állítottak össze, amellyel a munkahely minőségének megannyi szempontját vizsgálták. Több mint ezer munkavállaló töltötte ki a kérdőíveket. A felmérés szerint a munkahelyi elégedettség leginkább meghatározó tényezői:
A munkájukat pedig leginkább azok érzik hasznosnak, akik
Arra a kérdésre, hogy mennyire érzik hasznosnak a munkájukat, a válaszadók csaknem negyede azt válaszolta, hogy nem érzi annak. Spieglné Balogh Lívia, a Vasas szakszervezet elnöke elmondta, hogy a megkérdezettek általánosságban jó minőségűnek ítélik meg a munkahelyüket, ha
A dolgozók harminc százaléka fizikailag nagyon megterhelőnek találta a munkáját és 12 százalék gyakran éjszakázik. Heti 40 óránál többet dolgozik az önfoglalkoztatók 28 százaléka és a teljes munkaidőben dolgozók 22 százaléka.
A válaszadók harmada nem elégedett a főnökök munkahelyi magatartásával.
Származással, nemmel, vallással kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést azonban a dolgozók 90 százaléka nem tapasztalt. Összességében a dolgozók háromnegyede elégedett a munkahelyével, és csak a dolgozók közel negyede elégedetlen.
Kőrösi István, az ELKH KRTK Világgazdasági Intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa szerint a humántőke felértékelődése zajlik, és ez hosszú távú gondolkodást, stratégiát és cselekvést kíván meg.
Rámutat, hogy mivel a munkavállaló felértékelődik, ezt le kell követnie a béreknek és a megbecsülésnek is. Felhívja a figyelmet az automatizáció terjedésére – manapság egy nagy beruházás nem feltétlen jelenti új munkahelyek teremtését, hiszen a gépek sokszor költséghatékonyabb megoldást jelentenek a cégek számára, mint az emberek. A legkönnyebben azokat a munkaköröket lehet robotokkal helyettesíteni, amelyek alacsony vagy közepes bonyolultságúak és rutinszerűek – véli.
A kutató szerint kialakul egy középréteg, akik az automatizáció miatt elveszíthetik a munkahelyeiket, ezért könnyen lecsúszhatnak. Kiemeli az oktatás fontosságát, hiszen csak egyre komplexebb tudással lehet betölteni a jövőbeni munkaköröket. Megoldásként javasolja, hogy a foglalkoztatók fizessék meg a humántőke képzésének egyhavi költségét, hiszen egy orvosi vagy egyéb képzés gyümölcsét (a diplomás szakembert), a munkáltatók élvezik hosszú évtizedekig.
Amíg különböző nemzetközi színtereken erőteljesen megjelenik a minőségi foglalkoztatás témája, addig ez Magyarországról nem igazán mondható el – állapította meg Kisgyörgy Orsolya munkaerőpiaci szakértő.
(Borítókép: Tom Werner/Getty Images)