A megtakarítások irányába terelte, egyben a megtakarítási stratégiák átgondolására késztette a hazai lakosságot a gazdasági környezet változása. Egy felmérés szerint a legáltalánosabb reakció a vásárlási szokások módosítása és a költések visszafogása, de minél magasabb végzettségű és jövedelmű valaki, annál biztosabb, hogy a megtakarításokat használja eszközként a gazdasági visszaesés kockázatainak mérséklésére.
Aki képes megtakarítani, az leginkább bankban tartja a pénzét; akinek erre korlátozottak vagy nincsenek meg a lehetőségei, az legszívesebben még mindig otthon őrzi – derült ki a CIB Bank megbízásából készült, az aktív korú hazai lakosság pénzügyi tudatosságát és attitűdjeit vizsgáló, országosan reprezentatív kutatásból, amelyet 2022 novemberében az NRC-vel végzett.
A kutatásban az aktív korú népesség egyharmada nyilatkozott úgy, hogy vagyoni, illetve megtakarítási hátterének köszönhetően nem romlott érezhetően a pénzügyi helyzete 2020 óta, ami némi bizakodásra adhat okot, és valószínűsíthető, hogy a tudatosabb pénzügyi döntésekből következhet.
A válaszolók kétharmada nehezebb helyzetről számolt be 2020 őszéhez képest; a lakosság közel negyven százalékának jövedelme nem teszi lehetővé, hogy a korábbi szinten tudjon élni – annak ellenére sem, hogy sokan pluszmunkával (52 százalék), vagyontárgyak eladásával (34 százalék) vagy korábbi megtakarításaik felélésével (28 százalék) igyekeznek fenntartani korábbi életszínvonalukat.
A negatív változás szignifikánsan erősebb a nők körében: 61 százalékuk nyilatkozott erről a férfiak 46 százalékával szemben.
A gazdasági környezet borúsabbá válásának hatására a megkérdezettek 36 százaléka változtatott megtakarítási stratégiáján az elmúlt egy év során; a körülmények hatására bekövetkezett stratégiaváltás elsősorban a magasabb jövedelműekre jellemző. A válaszok alapján jól körvonalazható a tipikus megtakarító: magasan képzett fővárosi férfi, ötszázezer forint feletti havi jövedelemmel.
Legalább hathavi jövedelemnek megfelelő megtakarítással a megkérdezettek szűk egyharmada rendelkezik. Ha a pénzügyi termékek alapján vizsgáljuk, ennél kedvezőbb a kép: valamilyen hiteltermékkel a kutatásban megszólítottak 29 százaléka, valamilyen megtakarítási termékkel viszont a 39 százalékuk rendelkezik.
A külső körülmények negatív változására a többség vásárlási szokásainak átalakításával és spórolással reagál.
Az adatok szerint az élelmiszer-vásárlásban a válaszadók 95 százaléka, az egyéb rendszeres kiadások terén 85 százalék, a rezsivel kapcsolatban 81 százalék változtatott. Az árváltozás miatt üzletet egyelőre viszonylag kevesen (18 százalék) váltottak – főként a 18–29 évesekre volt jellemző –, a megkérdezettek zöme (hatvan százalék) az akciók intenzívebb figyelésével, leértékelt áruk választásával reagált az élelmiszerár-növekedésre.
46 százalék lemondott valamilyen korábban vásárolt élelmiszertípusról, 44 százalék tudatosabban megtervezi a vásárlásait, hogy ne kelljen élelmiszert kidobnia, 37 százalék pedig a korábban megszokottnál kisebb mennyiséget vásárol.
A fogyasztási szokások átalakulását pontosan mutatják a számok: sokan élnek olyan megoldással, mint amilyen rezsitémában az alacsonyabb hőfokra történő felfűtés vagy a kevesebb elektromos fogyasztó használata.
Hosszabb távra szóló beruházással – hőszigeteléssel, nyílászárók cseréjével, a fűtési mód megváltoztatásával – csak kevesebb mint tíz százalék tervez; általánosságban is elmondható, hogy a legjellemzőbb magatartások közé tartozik a nagyobb beruházások elhalasztása (53 százalék).
A megszokott kiadások közül a ruházkodást (52 százalék), a pihenést, a szórakozást (48 százalék) és az utazást (47 százalék) fogják vissza leginkább az emberek, de a sportolásra és hobbikra (33 százalék), valamint egészségre (25 százalék) fordított kiadásokat is sokan visszavették. Ez utóbbi a felsőfokú végzettségűek esetén tíz százalékkal alacsonyabb arányú, ami megerősítheti, hogy
a gazdasági helyzet alakulása egyenlőtlenül érinti a társadalmat, és azokat kényszeríti a legnehezebb döntésekre, akik amúgy is több kihívással szembesülnek a mindennapokban.
A kutatási adatok azt mutatják, hogy még mindig viszonylag magas a saját megérzéseikben bízók aránya, egyértelmű ugyanakkor, hogy amikor a külső kockázatok megnövekednek, felértékelődik a szakértelem, illetve a bankok által nyújtott intézményes biztonság szerepe.
(Borítókép: Ajpek Orsi / Getty Images)