Fékezi és gátolja az infláció normalizálódását az élelmiszerárstop meghosszabbítása, ugyanakkor szociális oldalról teljesen érthető döntésnek tartják az Indexnek nyilatkozó makrogazdasági elemzők. Virovácz Péter, az ING elemzője szerint húsvétra áruhiány léphet fel, hasonlóan az üzemanyagpiacon tapasztalt fennakadásokhoz.
A kormány 2023. április 30-ig meghosszabbította az élelmiszerárstopot – erről kedden tájékoztatott az Agrárminisztérium. Nagy István tárcavezető szerint az elhúzódó ukrajnai háború és az elhibázott brüsszeli intézkedések következtében kialakult szankciós infláció miatt van szükség az ársapkák fenntartására. A magyar lakosságnak így továbbra is hatósági áron kell biztosítani
Az utóbbi két termék értéke nem lehet magasabb a 2022. szeptember 30. napi árnál, a többié pedig nem haladhatja meg a 2021. október 15-i árát.
Az ársapkák a kihirdetésük óta kritikák kereszttüzében állnak.
Szinte az összes piaci elemző azt hangsúlyozza, hogy ha az állam megpróbálja átvenni a piac elosztó szerepét az árak maximalizálásával, az minden esetben hiányhoz vezet. Az Index megkeresésére Orosz Gergő, a Hold Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője úgy nyilatkozott, hogy a hazai üzemanyagpiac közelmúltbeli történései erre kiváló példának tekinthetők, továbbá számtalan gazdaságtörténeti esetet is fel lehetne idézni.
Elég csak Argentínára vagy a Törökországra gondolni, melyek esetében az állam előszeretettel avatkozik be a gazdasági folyamatokba, készségesen alkalmaz árstopokat vagy ahhoz hasonló eszközöket, mégsem sikerül ott megfékezni a száguldó inflációt.
Habár az ársapkás termékek köre nem túl széles, az ilyen intézkedések bizalomvesztést okoznak a gazdasági szereplők körében. A hatósági árak mellett is a piacon maradnak, ugyanakkor az ársapkás termékekből hiányra kell számítani, mivel veszteséget egyetlen vállalkozó sem akar elszenvedni – hangsúlyozta.
Orosz Gergő azt is megjegyezte, hogy napjainkban a termelőket folyamatosan foglalkoztatja a kérdés, hogy mely termékeket vonhatják még a hatósági áras termékek körébe. Ennek azzal próbálhatnak elébe menni, hogy az indokoltnál nagyobb áremelést eszközölnek.
Egyáltalán nem érte váratlanul a piacot az élelmiszerárstop meghosszabbítása – ismertette Virovácz Péter. Az elemző közölte: az ING inflációra vonatkozó előrejelzése azzal számolt, hogy az intézkedés még egy darabig velünk marad. Ugyanakkor, ha a politika szemüvegén át vizsgáljuk, akkor még inkább várható volt, és érthető is a döntés.
Makrogazdasági szempontból SEMMIKÉPPEN SEM MEGFELELŐ a hosszú időn át tartó árszabályozás és a piaci folyamatokba való tartós beavatkozás.
Emlékeztetett: az üzemanyag esetében látható volt, hogy hosszabb távon hová vezet egy olyan folyamat, ahol a piaci árak nem tudják elvégezni a kereslet–kínálat egyensúlyának fenntartását.
Természetesen szociális oldalról érthető a döntés, azonban lehetett volna, illetve lehetne más, olyan célzott intézkedéseket bevezetni, amelyek nem a kínálati, hanem a keresleti oldalon avatkoznak be, vagyis a vásárlóknak ad támogatást
– magyarázta az Indexnek Virovácz Péter, megjegyezve, hogy az intézkedés kedvezőtlen hatását a teljes termelési lánc megérzi, arról nem is beszélve, hogy az inflációs pálya is sokkal kevésbé előre jelezhető, hiszen a kiskereskedelmi szektorban fellelhető aszimmetria még kiszámíthatatlanabbá teszi a kínálat oldali viselkedést.
Az elemzők szerint – bár konkrét számítások nem készültek – az feltehetően kijelenthető: az intézkedés gátolja és fékezi az infláció normalizációját.
„A világpiaci folyamatokat figyelve nem úgy tűnik, hogy egyhamar úgy beszakadnának az árak, hogy az árstopos termékek értékesítése ne legyen masszívan veszteséges” – fogalmazott az ING elemzője. Ebben a helyzetben pedig pont hasonló folyamatok zajlanak le – csak kisebb méretben –, mint az üzemanyag-ellátásban: ha nem éri meg importálni, akkor termékhiány alakul ki. Ha van is import, az vélhetően drágább lesz, így az árkülönbözetet más termékek árán keresik meg a kereskedők.
Ahogy arról már többször beszámoltunk, egész Európát, így Magyarországot is jelentősen sújtotta idén az aszály. A jegybank számítása szerint EU-s összevetésben a hazai élelmiszeripar munkatermelékenysége a második legalacsonyabb. Virovácz Péter szerint ez a strukturális kínálat oldali gyengeség tovább erősíti az élelmiszer-inflációs nyomást, hiszen a különböző sokkok súlyosabban érintették a termelőket, hamarabb és nagyobb mértékben hárították tovább a költségsokkot a termelési láncon, és ért el így a fogyasztókhoz is.
a gondokra egy lapáttal még RÁTETT az energiaválság, a munkaerőhiány, a kiskereskedelmi szektort érintő különadók és az árstop bevezetése.
Ezeket felerősítve az utóbbi részleges termékhiányt váltott ki bizonyos üzletekben, ugyanakkor egyelőre közel sem akkorát, mint az üzemanyagárstop. „Ezeket a tényezőket összeadva nem állíthatjuk, hogy az élelmiszeripar jó állapotban lenne” – fogalmazott az ING elemzője. Egyes alágazatokban a piaci részesedés elvesztéséről hallhatunk.
Elképzelhető, hogy részleges áruhiány alakul ki az ország néhány pontján, de ahogyan az üzemanyagárstop esetén történt, úgy gondoljuk, hogy a kormány még azelőtt megszüntetné az árstopot, hogy teljes áruhiány alakuljon ki. Ez a húsvéti időszak közeledtével válhat egyébként rendkívül akuttá, ha a mostani karácsonyi szezont megússzuk komolyabb problémák nélkül
– mondta lapunknak Virovácz Péter. Az ING elemzője szerint ugyanakkor arra nagyon nehéz válaszolni, hogy valóban a legfontosabb élelmiszerek árai lettek-e stoppolva, hiszen erre nem létezik objektív mérőszám. A fogyasztási gyakoriság alapján vélhetően a jelenleg befagyasztott termékek ott vannak a legfontosabbak között az átlagfogyasztók szempontjából.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)