Szerbia délkeleti részén aranyat és kalcitot találtak, ami tovább növeli az ország már egyébként is gazdag ásványvagyonát. A hírt Dubravka Dedovic energiaügyi miniszter megerősítette, majd hozzátette: az új lelőhely eurómilliárdokat hozhat az országnak, ráadásul az ásványok 99 százalékos tisztaságúak. Orbán Viktor korábban az olcsó energia kapujának nevezte az országot.
Dedovic szerint a jövőben a világ áttér a lítiumionos elemekről a kalcium-karbonátosra, ezért is nagy a potenciál ezekben a bányákban. Az erősödő kereskedelmi és politikai kapcsolatok révén – hiszen Magyarországra gáz is érkezik Szerbia felől, és a határvédelemben is együttműködünk – a kalcitlelőhely közelsége még kapóra jöhet a hazai akkumulátorgyártásban is.
Korábban megírtuk, hogy Magyarországon a német autógyártók szövetséget kötöttek az ázsiai akkumulátorbeszállítókkal annak érdekében, hogy a térség az elektromos járművek gyártásának globális központjává váljon.
A kormányzati adatok szerint Magyarország csak az elmúlt hat évben összesen több mint 14 milliárd euró közvetlen külföldi befektetést kapott az akkumulátorágazatba.
A támogatások kedvezményezettjei között szerepelt a BMW és a Mercedes-Benz német autógyártó, valamint az olyan akkumulátorgyártók, mint például a kínai BYD és a koreai rivális Samsung SDI.
Az ilyen nagyvállalkozások áldást jelenthetnek Orbán Viktor miniszterelnök kormánya számára, mivel Magyarország az évtized legnehezebb gazdasági környezetével néz szembe – írta a Reuters.
A bányákat egyébként Szerbia olyan területein találták, amelyek a legfejletlenebbek, így ez az ottani lakosság számára is lehetőség.
A bányászat ma Szerbia gazdasági tevékenységének és növekedésének fontos tényezője, és az idei év elején ez az iparág az első negyedévben 2,6 százalékkal, a második negyedévben pedig 2,3 százalékkal vett részt a GDP-ben – mondta Dubravka Dedovic, Szerbia bánya- és energiaügyi minisztere a Szerbia ásványi erőforrásai, fenntartható növekedés a felelős bányászat révén című konferencián – írja a Serbia Energy szerb bányászati szakportál.
A miniszter ismertette, hogy jelenleg Szerbiában 178 területen folynak geológiai feltárások, ebből 120 fémércmező, többek között réz, arany, ólom, cink, ezüst, két energiahordozó-feltárási terület és 56 terület, ahol nemfémes nyersanyagokat kutatnak. Szerbia gazdag ásványkincsekben, elsősorban rézben, aranyban, ezüstben, ólomban, cinkben, borátokban és lítiumban – írja a Szabad Magyar Szó.
Korábban Orbán Viktor az olcsó energia kapujának nevezte Szerbiát és a Nyugat-Balkán országait.
A kormányfő úgy látja, hogy Szerbia kulcsszerepet játszik Magyarország energiabiztonsága szempontjából, „ma gázt csak délről, Szerbia felől kapnak a magyar családok és vállalkozások”.
Szerbia és a Nyugat-Balkán lehet az olcsó energia kapuja, amely délről érkezik Közép-Európába, és így nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa energetikai függetlenségét megoldhatja. Itt az ideje, ezt fogjuk most képviselni, ne hezitáljunk tovább, az Európai Unió vegye fel végre tagjainak sorába Szerbiát és a többi nyugat-balkáni országot is
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
(Borítókép: Orbán Viktor 2020. december 10-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)