Nagy bátorság kell a jelenlegi világgazdasági környezetben a központi költségvetés megtervezéséhez – kommentálta az Indexnek a jövő évi büdzsét módosító rendeletet Pásztor Szabolcs. Az Oeconomus vezető elemzője szerint aggodalomra adhat okot, hogy a hiánycélhoz hozzá kell nyúlni, azonban ennek a tételnek a növekedése nem magyar sajátosság.
Rendeleti úton fogadta el a kormány a 2023-as költségvetés módosítását, amelyet csütörtök este a Magyar Közlönyben ki is hirdettek. Érdemes megjegyezni, hogy a büdzsét már a nyáron elfogadták, decemberben csak a módosítása történt meg, erre pedig a rendkívüli jogalkotás miatt volt lehetősége a kormánynak. A tervezetet a Költségvetési Tanács jóváhagyta.
A KIHIRDETETT költségvetést a kormány „a rezsivédelem költségvetésének” nevezte.
A költségvetés új verziójában majdnem négyszeresére növelte a Rezsivédelmi Alap forrásait – az eredetileg tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedik. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ígéretet tett arra, hogy ezt a jövő évben tárgyalni fogja az Országgyűlés.
Egyre több az olyan vélemény, amely szerint a túlzottan nagy és már egyre inkább fenntarthatatlanná váló tételeket ki kellene vezetni – mint például a családtámogatási intézkedéseket. Ennek ellenére a kormányzat elkötelezett azon gazdaságfilozófia mellett, hogy a gazdaság alapjait a célzott adócsökkentésekkel és támogatásokkal szükséges megszilárdítani. A Rezsivédelmi Alap kiadási összegének 2000 milliárd forinttal történő megemelése ékesen bizonyítja ezt az elkötelezettséget
– ismertette az Index megkeresésére Pásztor Szabolcs, az Oeconomus vezető makrogazdasági elemzője.
Pásztor Szabolcs szerint annak tükrében, hogy Franciaországban például a 2023-as költségvetés utolsó változatának kialakításához több száz módosítás kellett – és nem is szavaztak erről a Nemzetgyűlésben –, nem volt meglepő, hogy Magyarországon is lesz korrekció. A kérdés leginkább csak az volt, hogy egészen pontosan mikor.
Alapvetően a hiánycél növekedése nem magyar sajátosság, más európai uniós országban is a korábban tervezettnél nagyobb deficittel számolnak. Az viszont, hogy az uniós módszertan szerinti ESA-hiánycél „csak” 0,4 százalékkal emelkedik a GDP arányában, arra utal, a kormányzat nem veszíti szem elől azt a tényt, hogy gazdasági stabilitás csak pénzügyi stabilitással érhető el és tartható fenn
– mutatott rá Pásztor Szabolcs. Az elemző szerint öröm, hogy a hiánycél a korábbi tervezett 3,5 százalékról csak 3,9 százalékra ugrik, az azonban aggodalomra adhat okot, hogy felül kellett írni az előzetes várakozást. „Alapvetően valóban nem megalapozatlan a Költségvetési Tanács azon félelme, hogy sem a bevételek, sem pedig a kiadások nem biztos, hogy a tervezett formában megvalósulnak. A jelenlegi világgazdasági környezetben nagy bátorság kell a tervezéshez” – tette hozzá.
A most elfogadott rendelet értelmében az államháztartás központi alrendszerének 2023-as főösszegei az alábbiak:
Ebből a hazai működési költségvetés:
A hazai felhalmozási költségvetés:
Az európai uniós fejlesztési költségvetés:
A kormány a központi tartalékot is megemelte: a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra. Ugyanakkor a 2023. évi költségvetésben 1,5 százalékos növekedéssel, csökkenő hiánnyal és mérséklődő államadóssággal számol. A korábban meghatározottnál magasabban, a GDP 3,9 százalékában határozták meg az új hiánycélt – mint ismeretes, a Költségvetési Tanácsnak a hét elején kiadott értékelése szerint emelte meg a kormány 3,5 százalékról. Az új inflációs prognózis 15 százalék.
kikötötték: ha a gazdaság a várható 1,5 százaléknál jobban bővül, akkor a fennmaradó részt a hiány csökkentésére kell fordítani.
A magasabb gazdasági növekedés nagyobb nyugdíjprémiummal is járhat, továbbá a költségvetés emellett garantálja: januártól 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, ami a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik. A kormány szerint az adósságráta 2023 végére 70,2 százalékra javulhat.
Az Oeconomus elemzője kiemelte: a módosított költségvetés szem előtt tartja, hogy az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó társadalmi csoportok jövedelme és vásárlóereje ne csökkenjen nagymértékben.
A kormányzati intézkedések mögött az húzódik meg, hogy az alacsonyabb jövedelműek életszínvonalának visszaesése negatívan hat a teljes gazdaságra, így a jövedelemcsökkenést el kell kerülni, és/vagy a lehető legnagyobb mértékben tompítani szükséges
– világított rá Pásztor Szabolcs, aki szerint éppen ezért marad kardinális elem a rezsicsökkentés 2022-ben korrigált formájának megtartása, a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése vagy annak csökkenésének tompítása. A kiigazított költségvetésben pedig továbbra is megmaradtak az oktatás és az egészségügy béremelésének forrásai.
Az elemző szerint a gyorsan változó külső körülmények ellenére is markáns marad a gazdaságpolitika, amely többek között alapvetően az alacsony adókra, a rezsicsökkentésre, a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzésére, a családtámogatási programokra épít. Szerinte ezeket az elemeket kritizálni ugyan lehet, de „alapvetően jó építőkockái az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó háztatások jövedelmének emelését megcélzó gazdaságfilozófiának”.
A kihirdetett költségvetés értelmében az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek 2023-ban nem az eredetileg tervezett 28,4 milliárd forintot kell befizetnie az államnak, hanem ennél többet, 31 milliárd forintot. A nyári változatban még nem szerepelt az Integritás Hatóság, a most megjelent kormányrendelet szerint a brüsszeli kérések miatt felállított hatóság 2023-ban 17,1 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést.
Az Oeconomus elemzője szerint a Rezsivédelmi Alapból finanszírozzák a versenyszektornak járó energiakrízis miatti mentőprogramot, amely nagyjából 280 milliárd forintot képvisel. Úgy véli, ezzel a kormányzat érzékeli azt, hogy a kkv-szektor terheinek enyhítése nélkül nehéz helyzetbe kerülnének bizonyos iparágak.
Nem vezeti ki továbbá az „extraprofit” különadókat a kormányzat, hanem több mint 1400 milliárd forintnyi bevétellel számol.
A kormány álláspontja szerint az energiaválság és az energiaszámla üti a teljes vagy a legnagyobb lyukat a költségvetésen. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint, ha nem emelkedett volna meg az energiahordozók ára, akkor a költségvetési egyensúlyban lenne, de még a szufficit sem lenne elképzelhetetlen.
Az előzetes elképzelések szerint a következő évben az energiaszámla azonban tovább növekszik: 7 milliárd euróról nagyjából 17-re
– emlékeztetett Pásztor Szabolcs. Leszögezte: a rezsicsökkentés jelenlegi formájában való megtartása hatalmas terhet jelent a büdzsé számára. Ráadásul éppen amiatt, hogy 2023-ban is nehezen tervezhető gazdasági folyamatokkal kell majd szembenéznünk, így a központi tartalék összege 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra emelkedik.
Kitért arra is, hogy 2022-ben számos európai országban történt költségvetési korrekció – többek között Franciaországban, Olaszországban –, legkevésbé sem zárható ki, hogy a most elfogadott költségvetést is módosítani kell később. Erre leginkább a gyorsan változó külső gazdasági hatások miatt van szükség. A jelenlegi gazdasági körülmények közepette a költségvetés kapcsán két kulcsszóra érdemes kiemelt figyelmet fordítani: az egyik a fenntarthatóság, a másik pedig a reziliencia (rugalmas ellenállási képesség).
(Borítókép: Varga Mihály 2022. november 22-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)