Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összefoglalójából kiderül, hogy a nemzetközi szervezetek előrejelzései milyen számokat mutatnak a gazdaság 2023-as várható teljesítményéről.
„Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) novemberi előrejelzése alapján a szigorúbb monetáris politika és a magasabb reálkamatok (kamatok és infláció különbsége), a tartósan magas energiaárak, a háztartások gyenge reáljövedelem-növekedése és a csökkenő bizalom várhatóan mind visszafogják a gazdaság teljesítményét 2023-ban” – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összefoglalójában.
Kifejtették, hogy az Egyesült Államok és Európa meredeken lassul, a főbb ázsiai feltörekvő piacgazdaságok 2023-ban várhatóan a globális GDP-bővülés jelentősebb részét, a növekmény közel háromnegyedét termelik.
A prognózis alapján a világ GDP-je 2023-ban 2,2 százalékkal emelkedhet, 2024-ben 2,7 százalékra gyorsulhat az ütem. Az elemzésben arról is írnak, hogy
az Egyesült Államok és az eurózóna gazdasági teljesítménye stagnálásközeli állapotban lesz 2023-ban, 0,5 százalékos bővüléssel. Európa vezető gazdasága, Németország pedig recesszióba kerülhet, a GDP 0,3 százalékkal eshet vissza. Várhatóan 2024-ben is Ázsia lesz a növekedés fő motorja, míg Európában, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában csekély lesz az előrelépés.
Azzal számolnak, hogy az európai növekedés megtorpanása Magyarország gazdasági teljesítményére rányomhatja a bélyegét, ez 2023-ban 1,5 százalékos bővülést jelenthet.
Az inflációs nyomás is magas maradhat, „nagyrészt az ukrajnai háborúhoz kapcsolódó jelenségek miatt, ami együtt jár az energia-, az élelmiszer- és a nyersanyagárak emelkedésével. Az energia drágulása tovább gyűrűzik az áruk és szolgáltatások széles körére.” Ugyanakkor megjegyezték azt is, hogy a szigorúbb monetáris politika és a lassuló növekedés hozzájárul az infláció végső mérsékléséhez.
A Nemzetközi Valutaalap 2022. októberi előrejelzése az OECD-hez hasonló következtetéseket tartalmaz. Az IMF becslése alapján a globális növekedés a 2021-es hat százalékról 2022-ben 3,2 százalékra, 2023-ban 2,7 százalékra lassul.
A nemzetközi szervezet szerint Magyarország esetében az európai átlag feletti, 1,8 százalékos gazdasági növekedés várható 2023-ban. Ugyanakkor 2022-ben igen kedvező, 5,7 százalékos emelkedést jelzett előre a szervezet, amely 2 százalékponttal magasabb, mint a tavaszi prognózisuk. Míg az infláció továbbra is magas, 13,3 százalékos szinten alakulhat, de mérséklődik 2022-höz képest
– olvasható az Oeconomus cikkében.
Az Európai Bizottság átlagosan 0,3 százalékos GDP-bővülést vár, Németország (–0,6 százalék) mellett Svédország (–0,6) és Lettország (–0,3) kerülhet recesszióba, „hazánk gazdasági növekedése 2021-ben 7,1 százalékos volt, míg 2022-ben várhatóan 5,5 százalékos növekedésével az európai élmezőnybe tartozik”.
Hozzátették, hogy az EB Magyarország 2023-as GDP-növekedésével kapcsolatban is borúlátóbb a nemzetközi szervezeteknél, 0,1 százalék körüli teljesítménybővülést várnak, azonban 2024-ben hazánk ismét az unió élmezőnyébe kerülhet 2,6 százalékos növekedéssel. A kormány 2023-as gazdasági előrejelzéséről itt írtunk.
(Borítókép: Hollie Adams / Bloomberg via Getty Images)