Régiókra szakadt a globalizáció, Oroszország pedig elveszítette a nyersanyag-kereskedelemben a legnagyobb piacát, Európát – mondta az Indexnek Gaál Gellért, a Concorde vezető energetikai elemzője. Úgy véli, jónak és tartósnak tűnt Moszkva és Európa kapcsolata, de mára ez a 2022-es események tükrében megkérdőjeleződött.
Oroszország egyértelműen készült erre a háborúra Gaál Gellért, a Concorde vezető energetikai elemzője szerint, hiszen „azt lehetett látni már 2021 év végén, hogy csökkenti a volument, de akkor még nem volt egyértelmű, miért tesz így”. Mivel az orosz gáz mennyisége folyamatosan mérséklődött Európában, a gáztárolókat le kellett apasztani, ezért 2022 tavaszára már rendkívüli helyzetbe került a kontinens.
Nehéz elmenni amellett, hogy Oroszország a világ legnagyobb földgázexportőre már évtizedek óta
– mondta Gaál Gellért, aki szerint ezt a szerepet 2023-ra Norvégia és az Egyesült Államok veheti át, ha az Európába tartó orosz gáz mennyisége az elmúlt hónapok mintáját fogja követni ez évben.
Az elemző emlékeztetett arra, hogy amikor kitört a háború, a kőolaj és a földgáz ára azonnal kilőtt, viszont érdekes a nagyságrendi különbség: az előbbi a 2008-as szinteket kezdte súrolni, az utóbbi azonban a többszörösére emelkedett a korábbi árszinthez képest – volt olyan pillanat, amikor a tizennégyszeresére ugrott.
2022-ben számos olyan esemény történt, amely miatt Európa nem kapta meg a megrendelt mennyiséget. „Az oroszok 50 évig szállítottak stabilan gázt, ez most egy csapásra megdőlt. Ez a kereskedelmi kapcsolat egy jó házasságnak tűnt, ám ahogy a házasságokban, úgy a kereskedelmi kapcsolatokban is vannak hullámvölgyek. Meglátjuk, mi lesz ténylegesen a végkifejlet” – fogalmazott az Indexnek.
A Concorde elemzője szerint az árampiacon nagyon sok technológia van a termelésre, és a legelterjedtebbek közé tartoznak a földgázzal működők, így a földgázárak kitörése magával húzta az áramárakat is. „Itt van egy egyértelmű megfeleltetés. A másik nagy áramtermelő az atomenergia, és az árampiac azért volt még sajátos helyzetben, mert a francia atomerőmű-flotta nagyon alacsony szinten üzemelt az energiaválság kirobbanása alatt” – tette hozzá.
ÍGY A LEHETŐ LEGROSSZABB HELYZETBEN TÖRTÉNT MEG, HOGY AZ ÁRAMPIAC TOVÁBBI FÖLDGÁZT SZÍVOTT FEL.
Gaál Gellért kiemelte: a megújuló energiaforrások nem tudtak az atomerőművek által hagyott űrbe belépni, így nagyobb mértékben kellett támaszkodni a gáz- és szénerőművekre. „Ennek az lett a következménye, hogy gyaníthatóan több káros anyagot bocsátottunk ki 2022-ben, mint a korábbi időszakokban.” Magyarország az árampiacon árelfogadó pozícióban van, 25-30 százalékot importál.
A kőolajpiacon viszont Európa sokkal jobb helyzetben volt. Régebb óta kereskednek a termékkel globális szinten, és rugalmasan szállítható anyag, ellentétben a földgázzal. „Ha ezt figyelembe veszem, akkor az látható, hogy itt megvannak az infrastrukturális kapacitások” – fogalmazott, majd kitért arra, hogy a földgáz után a globális kőolajszállításokban látható a legnagyobb hatása a válságnak: Európa korábban a nyersolajigényének 25-30 százalékát kapta Oroszországból.
Magyarországon 80 százalékban orosz olajat használunk fel. Hazánk nettó gázolaj- és benzinimportőr, a teljes felhasználásnak csaknem 10 százalékát szerezzük be külföldről. „Fel tudnánk használni nem orosz nyersolajat, de akkor nem lenne optimális a kapacitás” – jegyezte meg a szakember.
A földgázpiacon is óriási változások történtek 2022-ben. Gaál Gellért kiemelte: „kezdetben a mindenkori olajárhoz volt kötve az orosz földgáz ára (olajár-indexálás). Ám a 2008 utáni uniós energiapiaci reform következtében egyre több európai ország tért át a tőzsdei árazásra (TTF), mert az jobban tükrözte az aktuális piaci helyzetet, amely akkor az amerikai palagáz-kitermelés gyors bővülése miatt épp a túlkínálat jeleit mutatta” – összegezte a vezető elemző.
Az elemző szerint ezen nagyon sokat nyert Európa, de most már erősen visszaütött: ha az „olajár-indexálás folytatódott volna, akkor talán ekkora áramárrobbanás nem történt volna meg”. Földgázból Magyarországnak összesen 10-11 milliárdos éves köbméterigénye van, ebből van saját termelés, de javarészt importra szorulunk. Az elemző szerint egyáltalán nincs diverzifikálva a magyar piac.
Ellátási problémák Gaál Gellért szerint akkor alakulhatnak ki igazán, ha fixálva vannak az árak: „ha a piac logikájából indulnunk ki, akkor a magas árakat a magas ár oldja meg, azaz annyira felmenne az ára, hogy a kereslet önmagától esne vissza. Ha korlátozzuk az árakat, akkor lehet, hogy azon az árszinten nem kapcsolódnának be a piaci szereplők”. Ennek ellenére a Concorde elemzője úgy látja, ahol ellátási problémák lehetnek, az inkább a földgázpiac a szállítási útvonalak rugalmatlansága miatt. Az árampiacon hiány esetén Európa feltehetően bekapcsolna más tüzelésű erőműveket.
Ha abból indulunk ki, hogy korábban Európa földgázkeresletének a 40 százaléka Oroszországból érkezett, amely arány 2022-re lefeleződött, és ezt a hiányt a nemzetközi LNG (cseppfolyósított földgáz) piacról tudtuk pótolni, akkor nehéz azt mondani, hogy a globalizáció szintje csökkent. Inkább kinyílt a piac, és a kőolajhoz hasonlóan a földgáz is egyre több helyre megy, és egyre nagyobb mennyiségben. Az LNG-ből pedig folyamatosan egyre nagyobb részesedést szerez be Európa
– mondta Gaál Gellért, aki szerint elképzelhető, hogy a globális világkereskedelmi folyamatok régiókra fognak szakadni. Így a regionális fókusz elképzelhető. „Ha most itt hirtelen kivetítenénk, akkor azt látnánk, hogy régiókra szakadt a világ. A globális nyersanyag-kereskedelem és Oroszország elvesztette a legnagyobb piacát, Európát” – összegezte az energiapiaci szakértő.
A regionális kereskedelemnek már észlelhetők az első jelei.
Oroszországnak rövid idő alatt limitált a lehetősége új vevőket találni, mert a teljes exportja éves szinten 250 milliárd köbméter volt (2019), ebből 30-40 milliárd LNG – tehát az utóbbinak van mozgástere, míg a többi kötött struktúrákon mozog. Fontos kiemelni: 120 milliárd köbméter LNG érkezett Európába, 50 százalékkal több, mint tavaly. „A globalizáció nem fog megállni, de akarva-akaratlanul meg fog változni” – fűzte hozzá.
A nyersanyag egy olyan Achilles-sarka egy társadalomnak, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez nem csak Magyarországra igaz, de „ha politikai akarat lett volna, akkor rendelkezésre állnának azok a források, amelyek támogatják az orosz fosszilis forrásokról való leválást. De hogy ez mennyi idő alatt valósult volna meg, az egy másik kérdés. Egy jó példa Lengyelország, ahol ez a leválás megtörtént” – fogalmazott lapunknak Gaál Gellért.
Bizonyos mértékben továbbra is kérdés, hogy Magyarországot el lehetne-e látni.
Úgy véli, idén az a legizgalmasabb kérdés, hogy az Európa irányába érkező földgázszállítások hogyan alakulnak. A Nemzetközi Energetikai Ügynökség számításai szerint az előttünk álló időszakban nagyjából 30 milliárd köbméter földgáz beszerzését kell megoldania a kontinensnek – ez nagyjából hároméves magyarországi igénynek felel meg –, tehát ennyi hiányzik a kontinens piacáról. Így ha minden rendben lesz, és beindulnak az atomerőművek, illetve ha a 2022-es kereslettel számolunk, akkor ezt mennyiséget valahogy meg lehet oldani.