Energiaválság ide vagy oda, a magyar háztartások jelentős része még mindig vonakodik az innovatív fűtési megoldásoktól – derült ki az Oxyma Systems Kft. decemberi kutatásából, melyben 530 főt kérdeztek meg arról, hogyan érintette őket a gázáremelkedés.
2022 nyarán még az látszott, hogy az energiaválság hazánkban is lendületet ad a környezetkímélő fűtési alternatívák elterjedésének. Mára viszont jól látható, hogy a magyar háztartások még mindig nem elég nyitottak a nem fosszilis energiahordozók irányába – állapította meg az Oxyma Systems Kft. kutatása. Azt vizsgálták, hogyan reagáltak a magyar lakosok az elszabaduló energiaárakra.
A felmérés szerint a háztartások 50,8 százalékánál továbbra is a gázfűtés szolgáltatja a meleget, viszont a 2021-es fűtési szezonhoz képest 10,9 százalékkal csökkent az ily módon fűtők aránya. A második legnépszerűbb energiahordozó továbbra is a tűzifa 21,2 százalékkal, a harmadik helyen pedig az elektromos áram szerepel 7,7 százalékkal. A vártnál alacsonyabb érdeklődés mutatkozott az elektromos fűtőberendezések iránt: 2021-hez képest mindössze 2,3 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik fontolóra vették valamely elektromos készülék beszerzését.
A legtöbben a napelemrendszerre való átállást vették számításba (a fűtéskorszerűsítésre nyitott válaszadók 42,5 százaléka), de sokan preferálták a hőszivattyút is (a fűtéskorszerűsítésre nyitott válaszadók 34,2 százaléka).
A megkérdezettek 48,3 százaléka viszont teljesen elzárkózott a fűtési rendszer korszerűsítésétől – elsősorban azért, mert túl drágának találták az alternatív fűtési megoldásokat, és egyébként is elégedettek voltak a kutatás időpontjában használt készülékükkel. A korszerűsítést elutasítók magas aránya már csak azért is meglepő, mert 2021-hez képest 12,4 százalékkal nőtt azon háztartások száma, ahol a fűtésre fordított kiadások meghaladják az 50 ezer forintot.
A kutatási eredmények azt sugallják, hogy sokan még mindig úgy vélekednek, hogy az elektromos fűtésre való átállás költséges és áldozatokkal jár. Ez Ádám Zsombor épületenergetikai mérnök szerint egyszerűen tévedés.
A spórolás kulcsa sok esetben a hibrid fűtési megoldásokban rejlik, amit csak nagyon kevesen ismernek fel hazánkban. A felmérésünk szerint mindössze 8,5 százalékra tehető azoknak az aránya, akik ily módon fűtenek. Pedig a gázfűtés és az elektromos fűtés kombinálásával több pénzt takaríthatunk meg, mint gondolnánk – olyannyira, hogy a havi átlagfogyasztási limit alá szoríthatjuk a gázfogyasztásunkat. Ám mindez természetesen az ingatlan egyéni jellemzőitől is függ
– mondta a felmérést készítő cég ügyvezetője. Hozzátette: eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy a 250 négyzetméternél nagyobb épületek számára kedvező lehet a hőszivattyúra való átállás, amennyiben segédfűtésként megtartják a gázt. A 150 négyzetméternél kisebb ingatlanoknak ugyancsak érdemes hibrid megoldásokban gondolkodniuk. Ha a gáz mellé hőtároló kályhát választanak másodlagos fűtési rendszernek, bizonyítottan jól járnak.
(Borítókép: Sebastian Gollnow / picture alliance / Getty Images)