Az üzemanyagárstop kivezetése 0,5 százalékponttal, 25 százalék fölé tolhatja a januári inflációt, február-március környékén pedig az élelmiszerárak is tetőzhetnek. Onnan viszont drasztikus csökkenés várható. A miniszter a Vodafone megvásárlásának részleteiről is beszélt a Mandinernek.
Az idei növekedést a GDP 4 százalékát kitevő, 3000 milliárd forint értékű kamattámogatott hitelek segíthetik, mint a Széchenyi-hitelkártyaprogram, valamint a múlt héten bejelentett Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram. A GDP felhasználási oldalán az export és a beruházás, a termelési oldalon az ipar, a turizmus és a mezőgazdaság teljesíthet jól, míg idén a lakossági fogyasztás húzhatja vissza a növekedést – nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mandinernek.
Az inflációról szólva azt mondta, hogy az üzemanyagárstop kivezetése 0,5 százalékponttal, 25 százalék fölé tolhatja a januári inflációt,
és február-március környékén az élelmiszerárak is tetőzhetnek. Onnan drasztikusan csökkenhet, és az év végére már ismét egy számjegyű lehet a fogyasztói árak éves növekedési üteme. Nagy Márton szerint amennyiben gyorsan apad az infláció áprilisig, akkor minden esély megvan az élelmiszerárstop kivezetésére. Úgy vélte, hogy az üzletek legfeljebb 60-70 százalékban tudják áthárítani a kieső profitot, miközben az MNB számításai szerint 100 százalékban hárították át veszteségeiket a kiskereskedők.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden, a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó üzleti ebédjén arról beszélt, hogy a megsokasodott gazdasági kihívások ellenére el kell kerülni a recessziót, sőt a magyar kormány célja, hogy a 2022-es 4,5 százalékos növekedést követően idén 1,5 százalékos növekedést érjen el az ország.
A fogyasztói árindex emelkedése mögött szerinte elsősorban külső tényezők – mint az energiaárak emelkedése – játszottak szerepet, a hazai okok között a forintárfolyamot, a jövedéki és népegészségügyi adó emelését, valamint a bérnövekedést említette.
A tárcavezető, aki korábban a jegybank alelnöki posztját töltötte be, a monetáris politika várható alakulásáról elmondta, hogy
a jelenlegi effektív kamatszint (egynapos betéti kamat) 18 százalékával az egyik legmagasabb a világon,
és csak olyan országok előzik meg Magyarországot, mint a háborúban álló Ukrajna, illetve Ghána, Szudán, Venezuela, Argentína és Zimbabwe. A piac egy hónapon belül 50 bázispontos kamatcsökkentést áraz a hozamgörbe alapján, és amennyiben év végére valóban egy számjegyűre csökken az infláció, akkor az évre előre tekintő kamatszint bőven 5 százalék feletti reálkamatot tartalmaz, jóval a kormány 1,5 százalékos GDP-prognózisa felett, ami gazdasági szempontból nem indokolható.
Megjegyezte, hogy az energiaárak mérséklődése, a dollár gyengülése javította a feltörekvő országok finanszírozási feltételeit, és a januári devizakötvény-kibocsátás is igazolja, hogy az ország kockázati megítélése javult, amit tovább erősít, hogy rekordszintre, 42 milliárd euróra emelkedett a jegybank devizatartaléka január végére, és mindhárom hitelminősítő befektetési kategóriában tartotta az országot.
A Vodafone-ügyletről azt mondta, nemzeti érdek, hogy a kormány egy olyan stratégiai ágazatban, mint a távközlés is megvesse a lábát. A tranzakció értéke 600 milliárd forint volt, amelyet hitelből finanszíroztak.
A Vodafone Magyarország Zrt. 51 százalékos tulajdonrészét a tőzsdén is jegyzett 4iG informatikai vállalat, 49 százalékát az állam nevében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. szerezte meg 660 milliárd forintért.
Az euró bevezetésével kapcsolatban megjegyezte, egy felzárkózásban lévő ország nem adhatja fel az önálló monetáris politikát vagy a bankunióra gondolva az önálló pénzügyi felügyeletet. A bevezetés kérdésére akkor érdemes visszatérni, ha az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson eléri az európai átlag 90 százalékát. Magyarország tavaly elérte a 79 százalékos szintet, és ezzel Görögországot és Portugáliát is megelőzte – tette hozzá Nagy Márton.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)