Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb bejegyzésében bemutatta, hogy a tagállamok hogyan finanszírozzák az Európai Uniót. A társaság szerint Magyarország jól járt az uniós tagsággal.
A befizetéstámogatási mérleg elsősorban azon múlik, hogy a tárgyalók milyen alkukat harcolnak ki a háttérmegbeszéléseken, de ökölszabály, hogy minden egyes tagállam jövedelmének azonos hányadát fizeti be az uniós szintű központi költségvetésbe, magyarázták a szakértők.
Horváth Sebestyén, az Oeconomus junior elemzője az InfoRádióban ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszer azért bonyolultabb ennél, mivel az adórendszer és a bevételi struktúra eltér. Mint mondta, GDP-arányosan Belgium fizette a legmagasabb összeget, de ez sem haladta meg a GDP 3 százalékát. „Magyarország a GDP-jének a fél százalékát fizette be az EU-s költségvetésbe” – fűzte hozzá.
Németország nettósítva 21 400 millió eurót fizetett be az unió központi, operatív költségvetésébe, ezzel ő számított a legnagyobb befizetőnek a tagállamok között. A második Franciaország a maga 11 ezer milliójával.
A legfrissebb adatok 2021-ből származnak, azok szerint Lengyelország körülbelül 13 000 millió euró pluszpénzben részesült, de lakosságarányosan Litvánia járt a legjobban, egy főre vetítve majdnem 600 euróban részesült a balti ország.
Egy főre vetítve Magyarország a 4. helyen szerepelt, tavalyelőtt nagyságrendileg 450 euróban (aktuális árfolyamon számítva 175 ezer forintban) részesült minden magyar állampolgár. „2021-ben Magyarország körülbelül 4300 millió euróban részesült az EU operatív működési költségvetéséből” – jelezte Horváth Sebestyén.
Tavaly nyáron Orbán Viktor azt mondta, 2030 környékére nettó befizető lehet az Európai Unióban Magyarország.
Az unión belül ekkor lesznek új politikai viszonyok, mi, közép-európaiak ekkor leszünk nettó befizetők. Eljön a pillanat, amikor Magyarország nem pénzt kap az uniótól, hanem befizet. Többet fizet be, mint amennyit kap
– fogalmazott a miniszterelnök 2022. június 23-án Székelyföldön.
A köznyelv nettó befizetőknek nevezi azokat az európai uniós tagállamokat, amelyek nagyobb összeggel járulnak hozzá az EU központi költségvetéséhez, mint amekkorát onnan visszakapnak. Hasonlóan a nettó haszonélvezők esetén ez a kapcsolat fordított: ezek az országok az EU központi költségvetéséből a befizetéseiknél magasabb összegű forrásokhoz jutnak hozzá – írja a Portfolio.
(Borítókép: Orbán Viktor 2020. december 10-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)